elszólás szinonimái

főnév
  • botlás, nyelvbotlás, baki (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

paszomány

főnév
  • paszománt (régies), zsinór, zsinórozás, zsinórdísz, sujtás (régies), vitézkötés (régies), szalag

hajkurász

ige
  • kerget, hajszol, hajhász, zavar, üldöz, űz, szaladgál (valaki után)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elszólás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elnyűtt

melléknév
  • elkoptatott, elkopott, kikopott, elszaggatott, elhasználódott, elhasznált, elviselt, elhordott, kopott, rongyos, szakadozott, elrongyolódott, foszlott (tájnyelvi), koszlott, lafanc (tájnyelvi), kuplott (tájnyelvi), lestrapált (bizalmas), levetett, használt, viseltes, ócska, agyonstrapált (bizalmas)
  • kimerült, elcsigázott, nyúzott, fáradt, törődött
  • agyoncsépelt, elcsépelt, szokványos, lapos, üres, sablonos, közhelyes, közhelyszerű, banális, érdektelen, mindennapi, szürke, színtelen, elavult, szakállas (vicc) (bizalmas)

dülledt

melléknév
  • domborodó, kidomborodó, guvadt (szem)

dohányzó

főnév
  • dohányos, cigarettázó, szivarozó, pipázó, pipás, bagós (bizalmas), bagózó (bizalmas)

csalogat

ige
  • csal, csábít, hívogat, édesget, lépre csal, vonz, kecsegtet, hódítgat (régies)

elpityeredik

ige
  • könnybe lábad a szeme, elfutja szemét a könny, elcsempül a szája (tréfás), sírva fakad, elsírja magát, könnyekben tör ki, sír, könnyezik, könnyeket hullat, pityereg Sz: itatja az egereket (tréfás); eltörik a mécses

érzik

ige
  • érződik, érezhető

megnémul

ige
  • elhallgat, megkukul (bizalmas), egy kukkot sem szól, eláll a szava, meg se mukkan(valaminek)

birka

főnév
  • juh, házijuh, ürü (herélt), bárány, bari (bizalmas), berbécs (tájnyelvi), bürge (tájnyelvi), toklyó (tájnyelvi), canga (tájnyelvi)
  • birkahús
  • (személy): türelmes, ostoba, bárgyú Sz: fát lehet vágni a hátán

betekint

ige
  • benéz, bepillant, bekukkant
  • bepillant, áttanulmányoz, tájékozódik (valamiről), átvizsgál, ellenőriz, szemügyre vesz, beleolvas, átfut

bontogat

ige
  • oldoz, old, kifűz, felold, kibogoz, felfejt, szétfejt, boncirál (tájnyelvi)

ettől

névmás
  • innen
  • ezóta
  • erről

felettes, fölöttes I.

melléknév
  • irányító, fölérendelt, fő-, vezető

hangadó II.

főnév
  • vezér, fővezér, főkolompos (pejoratív), előcsahos (tréfás), korifeus (régies), bandavezér

füge I.

főnév
  • fige (régies), fügefa
  • egres

elszundít

ige
  • elbóbiskol, elszunnyad, elszundikál, elszenderedik, elszöntyörödik (tájnyelvi), elalszik, elnyomja az álom

elmozdít

ige
  • megmozdít, odébbtesz, eltávolít, elvesz, elszállít
  • elküld, felmond, áthelyez, eltávolít, meneszt, letesz, elbocsát, felment, kitesz, kirak, kidob (bizalmas), kihajít, kipenderít, kiszuperál (bizalmas)

érckohó

főnév
  • huta (szaknyelvi), vashuta (régies), ércolvasztó

fránya I.

melléknév
  • (bizalmas): ármányos, huncut, furfangos, furmányos
  • bosszantó, idegesítő
  • furcsa, különös

elváltozás

főnév
  • megváltozás, átváltozás, átalakulás, metamorfózis (szaknyelvi), módosulás
  • rendellenesség, deformálódás, deformáció

égitest

főnév
  • bolygó, planéta, csillag, meteorit

erőfeszítés

főnév
  • erőkifejtés, erőbedobás, igyekezet, iparkodás, törekvés, erőlködés, fáradozás, fáradság, vesződés, küszködés, hajtás (bizalmas)

futó II.

főnév
  • futóversenyző, atléta
  • (szaknyelvi): futár, huszár
  • (bizalmas): futószőnyeg
  • kúszónövény