elváltozás szinonimái
főnév
- megváltozás, átváltozás, átalakulás, metamorfózis (szaknyelvi), módosulás
- rendellenesség, deformálódás, deformáció
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
piros
melléknév, főnév
- kármin, bíbor, égőpiros, bíborpiros, borpiros, kárminpiros, korallpiros, korallszínű, tűzpiros, élénkpiros, cinóberpiros, lángszínű, cseresznyepiros, paprikapiros, pipacspiros, tulipiros, rákpiros, rózsapiros, rozsdapiros, rubinpiros, skarlátpiros, vérpiros, hupipiros (tájnyelvi)
- sötétpiros, meggypiros, bordópiros, vörös, veres
- világospiros, téglapiros
- pirospozsgás, égő
kókler
főnév
- (régies): bűvész, mágus, szemfényvesztő, illuzionista, kuruzsló, esőcsináló
- szélhámos, csaló, csirkefogó, hóhányó, széltoló (bizalmas), mákvirág, svihák (bizalmas), svindler (bizalmas), himpellér, imposztor (régies), pernahajder
egyéb
melléknév
- más, másik, többi, további, másféle, másmilyen, hátralevő, távolabbi, másminemű, elütő, eltérő
drapp
melléknév, főnév
- világosbarna, homokszín, mustárszínű, sárgásbarna, szürkéssárga, sárgásszürke, nyersgyapjúszínű, zergeszín (régies), chamois (idegen), bézs
megrostál
ige
- szitál, megszitál, átrostál, átszűr, megszűr, megtisztít
- kiválogat, kiválaszt, válogat, osztályoz, szortíroz (bizalmas), átvizsgál, megvizsgál, ellenőriz
bíbor
főnév
- (jelzőként is): bíborvörös, bíborszín, bíborpiros, bíboros (választékos), lilásvörös, purpur (idegen), csigavérszín (régies)
- bíborszövet, bisszus (idegen)
- (tájnyelvi): bíborhere
- (régies): bársony
bök
ige
- (valami): szúr, döf, gyak (tájnyelvi), szurdal (régies)
- (tájnyelvi): öklel, szarval
- (valamire): rámutat
feljogosít, följogos
ige
- felhatalmaz, meghatalmaz, engedélyez, engedélyt ad, megenged, jogosít, autorizál (idegen), lehetővé tesz
- megbíz, utasít, kinevez, kijelöl
gályarab
főnév
- rabszolga, fogoly, fegyenc, rab, bebörtönzött, elítélt
- (szleng): munkás, melós (szleng)
elvegyül
ige
- elkeveredik, összekeveredik, beolvad, elelegyedik (tájnyelvi), összevegyül, belevegyül (valamibe), belevész, felszívódik (szleng)
egyidejű
melléknév
- együttes, párhuzamos, egybeeső, szimultán, szinkrón (idegen), paralel (idegen), izokrón (idegen), egykorú, kortárs, korabeli
esküszik
ige
- esküt tesz, esküvel fogad, megfogad, esküdözik, ígér, bizonykodik, fogadkozik
- házasságot köt, esküvőt tart