elsekélyesedik szinonimái

ige
  • (vita): ellaposodik, elposványosodik, elsilányul, eliszaposodik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

elerőtlenedik

ige
  • elgyengül, kimerül, elernyed, ellankad, elbágyad, elványad (régies), elpilled, elgyámul (tájnyelvi), elsorvad

megagitál

ige
  • meggyőz, rábeszél, rávesz, megnyer, beszervez
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elsekélyesedik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elmarasztal

ige
  • elítél, megbüntet, megfenyít, megbírságol
  • kifogásol, helytelenít, rosszall

drazsé

főnév
  • cukorka, édesség, bonbon
  • pirula, tabletta, pasztilla

direkt II.

határozószó
  • egyenesen, egyenest, közvetlenül, éppen, pontosan, pont (bizalmas)
  • szándékosan, szántszándékkal, készakarva, szántakarva (régies), célzottan, kifejezetten, kimondottan

cölöp

főnév
  • karó, oszlop, pillér, pózna, gerenda, cölöpfa (szaknyelvi), pilóta (szaknyelvi), pilótafa (szaknyelvi), támfa, bitó, culáp (tájnyelvi)

előránt

ige
  • előhúz, előkap, elővesz
  • (valakit): előkerít, előteremt, előráncigál
  • (bizalmas): szóba hoz, előhoz, megemlít

erősködik

ige
  • bizonykodik, bizonygat, fogadkozik, kardoskodik, köti magát (valamihez)
  • (régies): fáradozik, erőlködik
  • huzakodik

megközelítő

melléknév
  • hozzávetőleges, körülbelüli, hasonló, approximatív (régies), durva

bevezető I.

melléknév
  • elöljáró, előkészítő, megnyitó, ajánló, kezdeményező, előzetes, kezdő, alapfokú

besugárzás

főnév
  • sugárkezelés, radioterápia

bokazokni

főnév
  • bokafix

ész

főnév
  • elme, értelem, intellektus (idegen), intelligencia, okosság, szellem, ítélőképesség, judícium (szaknyelvi), felfogás, felfogóképesség, bölcsesség, ráció, sütnivaló (bizalmas), spiritusz (bizalmas), észjárás, gógyi (szleng), agy, agyvelő, fej, eszmélet (tájnyelvi)
  • tudat, figyelem, emlékezet
  • józanság, mértékletesség, belátás

felcserél, fölcserél

ige
  • megcserél, kicserél
  • megváltoztat, helyettesít
  • váltogat, felvált, pótol, áthelyez, áttesz
  • megmásít, módosít, megfordít, (sorrendet) felborít, összekever
  • összecserél, összetéveszt

hallgatag

melléknév
  • kevés beszédű, szűkszavú, kevés szavú, szótalan, magának való, szótlan, csöndes, szófukar, zárkózott, tartózkodó
  • fanyelvű (tájnyelvi), kuka (bizalmas), gönye (pejoratív, tájnyelvi), kakukkferkó (tájnyelvi) Sz: okos malom; hitelbe beszél; csendes, mint a sík mező; szavát se lehet venni; lenyelte a nyelvét; fogóval kell belőle kihúzni a szót; ínyéhez ragadt a nyelve; hallgat, mint hal a vízben; elvitte a cica a nyelvét; aranyért méri szavát; úgy beszél, mintha pénzen venné a szót; kettőre se felel egyet
  • csendes, nesztelen, néma, halk, hangtalan, zajtalan

fröccs

főnév
  • spriccer (idegen)
  • (szleng): prédikáció (bizalmas), intés, intelem, dorgálás, megrovás, kioktatás, rendreutasítás

ige
  • elvisz, elsöpör, elhord, elfúj, elmos
  • félretaszít, feldönt
  • (vmilyen élmény): magával ragad, elragad, hatalmába ejt
  • (tájnyelvi): (hajat) elválaszt
  • (tájnyelvi): (tésztát) kinyújt

ellenpólus

főnév
  • ellentét, ellentett

enervált

melléknév
  • búskomor, életunt, fásult, bágyadt, letargikus, deprimált, depressziós, kimerült, elgyengült, ideggyenge, erőtlen, energiátlan, fáradt, mísz

főkötő

főnév
  • fejkötő, bóbita, csepesz (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): pofon
  • (régies): konty

elterjed

ige
  • tovaterjed, kiterjed, szétterjed, elharapódzik, eltenyész (régies), bejár (valamit), befut (valamit), divatba jön, lábra kap, szokásba jön, meghonosodik, meghonosul, meggyökerezik, gyökeret ver, tért hódít, elszaporodik, elburjánzik, elhatalmasodik, eluralkodik, elburjad (tájnyelvi)
  • híre megy, híre jár, híre fut, eltenyészedik (tájnyelvi)

dzsip

főnév
  • terepjáró

érdemesít

ige
  • (valamire): méltat, tart

frappáns

melléknév
  • találó, csattanós, poénos
  • meglepő, váratlan, hatásos, megkapó, meghökkentő, blikkfangos (bizalmas)