főkötő szinonimái

főnév
  • fejkötő, bóbita, csepesz (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): pofon
  • (régies): konty

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

integet

ige
  • jelt ad, jelez, lobogtat
  • figyelmeztet

alap

főnév
  • aljzat, alapzat, talapzat, lábazat, talpkő, fundamentum, bázis, alépítmény (szaknyelvi), ágyazat, kő, fenék, támaszték, alp (régies)
  • telek, házhely, fundus (régies)
  • talaj
  • lényeg, kiindulópont, alapfeltétel, alapeszme, veleje (valaminek), kvintesszencia (idegen), szubsztrátum (szaknyelvi), alfa
  • motívum, indíték, ok, motiváció, rugó
  • háttér, előzmény
  • irányelv, szabvány, mérték, norma
  • forrás, tőke, törzsvagyon (régies), pénzalap
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a főkötő szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

finomít

ige
  • rafinál (szaknyelvi), tisztít
  • tökéletesít, csiszol, cizellál, palléroz (választékos), nemesít, kiművel, csiszároz (régies)

fancsali

melléknév
  • kedvetlen, savanyú, unott, fanyar, kényszeredett, kelletlen, mísz, fanyalgó, bosszús, nyaffadt (tájnyelvi)

étlap

főnév
  • menü, étrend, spájzcédula (régies)

előreszalad

ige
  • előrefut, előrerohan, előreszáguld, előresiet
  • elhamarkodik (valamit)

folyó I.

főnév
  • folyam, folyóvíz

gordonka

főnév
  • cselló, violincello (idegen), barbora (régies), kisbőgő (tájnyelvi)

ont

ige
  • áraszt, önt, zúdít, okád, lövell
  • kibocsát, kisugároz, sugároz
  • termel

egykorú

melléknév
  • egyidős, korabeli, kortárs, azonos korú, egybeli (tájnyelvi), egykorási (tájnyelvi), egyívású
  • egyidejű, jelenkori, szimultán, szinkrón (idegen), párhuzamos

edzés

főnév
  • tréning, gyakorlat, gyakorlás, gyakorlatozás, begyakorlás, testedzés, edzőmunka, iskolázás, idomítás, trenírozás
  • hőkezelés, keményítés, acélozás, nádolás (régies)

baba

főnév
  • játékbaba, báb (tájnyelvi)
  • csecsemő, újszülött, kisbaba, pólyás, pólyás baba, bébi (bizalmas), szopós (régies), csecsszopó (régies), kicsi, pici, palánta, poronty (bizalmas), apróság
  • kedves, szerető, szerelmes
  • báb, bábu, tekebáb
  • (bizalmas): csaj (szleng), mókus, nőcske (pejoratív), pipi (szleng), dög (szleng), bőr (szleng), spinkó (szleng)
  • (szleng): (jelzőként) tetszetős, jópofa

elcsodálkozik

ige
  • elképed, elbámul, elámul, elálmélkodik, meglepődik, eldívánkodik (tájnyelvi), meghökken, elhűl, nagyot néz, csodálkozik, álmélkodik Sz: tátva marad a szája; eláll szeme-szája; szeme-szája tátva marad a csodálkozástól; eláll a lélegzete; leesik az álla; elbámul, mint a pap tehene a jégen

gusztustalan

melléknév
  • utálatos, undorító, undort keltő, visszataszító, taszító, ellenszenves, gyűlöletes, ocsmány, förtelmes, ízléstelen, visszatetsző, étvágyrontó

hall1

ige
  • felfog, érzékel, érez, ért, neszez (régies), megneszel, neszét veszi, fülel, fülét hegyezi, halldokol (tájnyelvi)
  • értesül, megtud (valakiről valamit), hírül vesz(valami elől)
  • hallgat, meghallgat

kapar

ige
  • horzsol, karcol, kapargál, kapirgál, karmol, karistol, barizsol (tájnyelvi), kápsál (tájnyelvi), karamzsál (tájnyelvi), körmöcsél (tájnyelvi)
  • váj, metsz, vakar, kikapar, ás
  • firkál, firkant, (csúnyán) ír
  • összegyűjt, kuporgat, kotor (tájnyelvi)
  • (régies): felvág, felszaggat

hüppög

ige
  • szipog, zokog

földesúr

főnév
  • földbirtokos, nagybirtokos, bojár, uraság (régies), jószágbirtokos (régies)

fifika

főnév
  • furfang, fortély, ravaszság

gazember

főnév
  • gazfickó, gonosztevő, bűnöző, börtöntöltelék, akasztófavirág, akasztófáravaló, kötnivaló, bitang, bandita, briganti, haramia, útonálló, zsivány, betyár, kapcabetyár, aszfaltbetyár, csirkefogó, huligán, gengszter, semmirekellő, szélhámos, csaló, svindler (bizalmas) Sz: ágyúból kellene kilőni; ágyútölteléknek való; akasztani való; akasztófa címere; akasztófa virága, hóhérpallos cifrája; akasztófára termett; akasztottak már jobbat is nála; attól félhet az erdőben, hogy magától is felakad; az ördögnek adta a lelkét; beírták a fekete könyvbe; bölcsőjét is az ördögfiak ringatták; csávába való ember; drágalátos mákvirág; ha templomot keres is, akasztófára talál; hóhérpallos levele; Istentől elrugaszkodott; jó cég; kár, hogy anyja méhében fel nem akadt a köldökzsinórra; máriás huncut; meg van vetve az ágya a pokolban; megérdemli a kötelet; ördög cimborája; pokol fajzatja; soha, még az anyja hasában sem volt jó; sokszor kényszerítették a bíró elébe; sokszor tapodja a bíró küszöbét
  • csibész, kópé, mákvirág, gézengúz, jómadár, lókötő, pernahajder, himpellér, imposztor

hősszerelmes

főnév
  • bonviván, amorózó (idegen)

fundus

főnév
  • telek, házhely
  • kisbirtok (régies)
  • (szaknyelvi): szemfenék

feddhetetlen

melléknév
  • kifogástalan, tisztességes, gáncstalan, becsületes, tiszta erkölcsű, tisztakezű, erkölcsös, erényes, romlatlan, ártatlan, makulátlan, mocsoktalan, vétlen, hibátlan, megtámadhatatlan, megvesztegethetetlen
  • intakt (szaknyelvi)
  • büntetlen

gettó

főnév
  • zsidónegyed
  • nemzetiségi negyed
  • (szleng): iskola

húzódozik

ige
  • vonakodik, fanyalog, kelletlenkedik, finnyáskodik, ódzkodik, irtózik, iszonyodik, iszkódik (tájnyelvi), szabódik, szabadkozik, mentegetődzik, mentegetőzik, kibúvót keres, kéreti magát, fázik (valamitől) (bizalmas), ellenkezik, vakaródzik, vakarózik, húzódik
  • idegenkedik, kerül, undorodik