besugárzás szinonimái

főnév
  • sugárkezelés, radioterápia

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

előír

ige
  • elrendel, rendelkezik, utasít, utasítást ad, megkövetel, megkíván, elvár, meghatároz, megállapít, megszab, kimond, kiköt, kijelöl, megjelöl, parancsol, előirányoz, kiró, törvénybe iktat, szabályoz, felszólít, kötelez
  • felír, javasol, meghagy

bársonyvirág

főnév
  • bársonyka, büdöske, büdösrózsa, büdösszegfű
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a besugárzás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

beleavatkozik

ige
  • beleszól, beleártja magát, belefolyik, belekontárkodik, beleüti az orrát, belebeszél, beletenyerel (bizalmas), belenyálaz (szleng), belekotyol (tájnyelvi), belenyikkan (tájnyelvi), belebocsátkozik (régies), beleelegyedik (régies)
  • közbelép, közbeavatkozik, közbeszól, interveniál (szaknyelvi)

aranyfüst

főnév
  • aranyozás, aranyhártya, aranyfólia, aranyfuttatás, aranybevonat, levélarany, festékarany, aranypili (régies)
  • látszat, külszín

altatódal

főnév
  • altató, bölcsődal, altatónóta (régies), dajkarím (választékos), dudorékolóvers (tájnyelvi)

benn, bent

határozószó
  • idebenn, idebent, belül, odabenn, odabent, bévül (tájnyelvi), ittbent (tájnyelvi)

borvörös

melléknév, főnév
  • gránátszín, bordó, sötétvörös, mélyvörös

kiemel

ige
  • kivesz, kihúz, kihalász, kiszakít, kiválogat, merít, kivon, kiránt, felszínre hoz
  • elővesz
  • felemel
  • kinyom
  • felkarol, pártfogol
  • magas polcra emel, előléptet, kitüntet, megdicsér
  • nyomatékosít, kidomborít, hangsúlyoz, markíroz, aláhúz, súlyt helyez (valamire)

brutális

melléknév
  • állati, állatias, vadállati, bestiális, kegyetlen, kíméletlen, embertelen, barbár, vad, vérengző, vérszomjas, baromi, könyörtelen, hidegvérű, durva, nyers, borzalmas, irgalmatlan

csatározás

főnév
  • összecsapás, csata, harc, küzdelem, összetűzés, ütközet, csetepaté, villongás, tűzpárbaj

elszakít

ige
  • eltép, széttép, széjjeltép, szétszakít, kettéhasít, hasít, kettérepeszt, repeszt, szétszaggat, elszaggat, összeszaggat, kitép, kiszakít

egyenletes

melléknév
  • elegyengetett, sima, sík, lapos, csiszolt, egyszintű, redőtlen, ránctalan, lapályos (tájnyelvi)
  • egységes, egyforma, egyöntetű, változatlan, szabályos, arányos, folytonos, folyamatos, állandó, lankadatlan, szakadatlan, kiegyensúlyozott, kiszámítható, ütemes, fokozatos, zökkenőmentes, megingathatatlan, gördülékeny (stílus), stacioner (idegen), stabil

beszalad

ige
  • befut, belohol, benyargal, bepucol (szleng), beinal, beiszkol, bemenekül
  • benéz, betér, beszagol, beszaglász, belátogat, beugrik

beken

ige
  • bemázol, befest, beecsetel, bepacsmagol (bizalmas), bemaszatol, besikál (tájnyelvi), beborít, befed, bevon
  • (régies): bemocskol, mocskol

bocsátkozik

ige
  • ereszkedik
  • (tevékenységbe): belefog, belekezd, hozzálát, kezdeményez, nekifog, nekilát, elegyedik

edzés

főnév
  • tréning, gyakorlat, gyakorlás, gyakorlatozás, begyakorlás, testedzés, edzőmunka, iskolázás, idomítás, trenírozás
  • hőkezelés, keményítés, acélozás, nádolás (régies)

betűkészlet

főnév
  • karakterkészlet (szaknyelvi), font (szaknyelvi)

ármánykodik

ige
  • fondorlatoskodik, fondorkodik, fondorog (régies), intrikál, cselt sző, összeesküszik, cselt vet, áskálódik, csalárdkodik, machinál (bizalmas), mesterkedik, alattomoskodik, mószerol (szleng) Sz: kígyókövet fúj (valaki ellen); fújja a hályogkövet; főzi a kapcát

boly

főnév
  • hangyaboly
  • csapat, csoport, társaság, gyülekezet, sokadalom, csődület, tömeg, sokaság, sereg, raj, trupp (tájnyelvi), nyüzsgés

egyenérték

főnév
  • ellenérték, hasonérték, ekvivalencia (szaknyelvi), paritás (szaknyelvi)
  • egyenértéksúly (szaknyelvi)