elmarasztal szinonimái

ige
  • elítél, megbüntet, megfenyít, megbírságol
  • kifogásol, helytelenít, rosszall

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

plafon

főnév
  • mennyezet, födém, boltozat
  • tető, csúcs, határ, felső határ
  • maximum

drámaíró

főnév
  • színpadi szerző, dramatikus, színműíró, színdarabíró
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elmarasztal szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elfoglal

ige
  • birtokba vesz, hatalmába kerít, bevesz, meghódít, megvív, megszáll, leigáz, bekebelez, annektál (szaknyelvi), kisajátít, megszerez
  • leül, elhelyezkedik
  • (állást) betölt
  • (helyet): betölt, kitölt

derült

melléknév
  • derűs, felhőtlen, tiszta, nyílt, fényes, napos, napfényes, napsugaras, napsütéses, verőfényes
  • derűs, kedélyes, gondtalan, optimista, jókedvű, boldog, élénk, megelégedett, mosolygós, vidám

csuklya

főnév
  • kámzsa, kapucni, csuha, kápa (régies), kapucium (régies), kukla (régies), csucska (tájnyelvi), süsü (tájnyelvi)

búskomor

melléknév
  • bánatos, bús, búnak ereszti a fejét, levert, lehangolt, mélabús, elbúsult, búsuló, szomorú, szomorkodó, kedveszegett, életunt, enervált, kedélybeteg, elszontyolodott, kedvetlen, melankolikus, szplínes (régies), csüggeteg, világfájdalmas, deprimált, depressziós, gyászos, búvalbélelt (bizalmas), mélakóros (régies), bánatbeteg (tájnyelvi) Sz: olyan, mint a fancsali feszület (tájnyelvi)

elkerül

ige
  • kitér, kikerül, bújik, bujkál, elmellőz (régies)
  • kivéd, megelőz, elhárít, kibújik (valami alól), megúszik (bizalmas)
  • megakadályoz, meggátol
  • eljut, elmegy, elérkezik, elvetődik
  • elsodródik, elszármazik

elvonszol

ige
  • elhurcol, elrángat, elráncigál, elcibál, elvonszikál (tájnyelvi), elragad (régies)

megemel

ige
  • felemel, emelint (tájnyelvi), magasra tart
  • magasít
  • felver, megnövel, felszöktet, felugrat
  • (megemeli magát): megerőlteti magát, meghúzza a derekát

bemutatkozik

ige
  • megismerkedik, összeismerkedik
  • színre lép, fellép, debütál (idegen)

beleavatkozik

ige
  • beleszól, beleártja magát, belefolyik, belekontárkodik, beleüti az orrát, belebeszél, beletenyerel (bizalmas), belenyálaz (szleng), belekotyol (tájnyelvi), belenyikkan (tájnyelvi), belebocsátkozik (régies), beleelegyedik (régies)
  • közbelép, közbeavatkozik, közbeszól, interveniál (szaknyelvi)

betódul

ige
  • beáramlik, beárad, beözönlik, bezúdul, behatol, benyomul, befolyik, becsorog, besereglik, becsődül, betör, becsarangozik (tájnyelvi), beháramlik (tájnyelvi)

ennivaló II.

melléknév
  • aranyos, bűbájos, elragadó

fajul

ige
  • elfajzik, silányul, satnyul, korcsosul, romlik
  • elfajul, kiéleződik, eldurvul, elmérgesedik

gyújtópont

főnév
  • fókusz (szaknyelvi), tűzpont (régies), gyúpont (régies)

fogékony

melléknév
  • érzékeny, kifinomult, gyors felfogású, szenzibilis (szaknyelvi), szenzitív (szaknyelvi), nyílt eszű, intelligens, érző, értelmes, érdeklődő, tanulékony, nyitott, receptív (szaknyelvi), eszes, hajlítható, alakítható
  • hajlamos (valamire)

elméleti

melléknév
  • teoretikus, akadémikus, spekulatív, absztrakt, filozofikus, intellektuális, hipotetikus, elvont, doktrinér (idegen), elvonatkoztatott, eszmei

életpálya

főnév
  • pályafutás, foglalkozás, hivatás, érvényesülés, karrier
  • sors, életmenet (régies), élet, életút

elszán

ige
  • (elszánja magát): eltökél, elhatároz, elhatározza magát, feltesz (valamit), rászánja magát

finomít

ige
  • rafinál (szaknyelvi), tisztít
  • tökéletesít, csiszol, cizellál, palléroz (választékos), nemesít, kiművel, csiszároz (régies)

előhírnök

főnév
  • előfutár, előőrs, hírmondó, futár (régies), szálláscsináló, előharcos, éllovas, úttörő
  • előjel

dinamikus

melléknév
  • mozgékony, lendületes, élénk, energikus, tetterős, aktív, agilis, erőteljes, határozott

eltör

ige
  • széttör, összetör, összeroppant, összezúz, szétzúz, darabokra tör, kettétör, kettéroppant

fogalom

főnév
  • eszme, gondolat, idea, absztrakció (szaknyelvi), isme (régies)
  • tudás, ismeret, elgondolás, sejtelem, sejtés, elképzelés, képzet, feltevés, dunszt (szleng)