fel-alá, föl-alá szinonimái
határozószó
- ide-oda, előre-hátra, oda-vissza, összevissza
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
előkotor
ige
- előkeres, előszed, előhoz, kiszed, kikapar, kiemel, előás, megkeres, előhúz, előhalász, kibányász (bizalmas), kiguberál (bizalmas)
ellenőriz
ige
- kontrollál, felülvizsgál, felülbírál, egybevet, szondáz, szemügyre vesz, felügyel, felvigyáz, meóz, rovancsol (szaknyelvi), igazoltat, tesztel, kipróbál, cenzúráz (szaknyelvi)
- átnéz, tanulmányoz, revideál, inspiciál (régies), utánanéz
- lenyomoz, lekáderez, utánanéz, priorál (szaknyelvi)
ecsetel
ige
- keneget, kezel
- (régies): fest, rajzol, mázol
- ábrázol, leír, lerajzol, megrajzol, felrajzol, lefest, vázol, felvázol, elmond, mesél, elmesél, elbeszél, regél, jellemez, leskiccel, érzékeltet, körülír, taglal, megjelenít, bemutat, kifejez
felülmúlhatatlan, fö
melléknév
- utolérhetetlen, páratlan, utánozhatatlan, megismételhetetlen, példátlan, egyedülálló, párját ritkító, felülhaladhatatlan (régies), elévülhetetlen
csap1
ige
- üt, vág, ver, sújt, suhint, legyint, teremt (valakibe), kólint, csaplint (tájnyelvi), rittyent (tájnyelvi)
- (villám vmibe): becsap, belecsap, üt, vág, sújt
- tesz, dob, vág, vet, hajít, lódít
- (valakibe): tér, fordul, vág
- rendez, csinál okoz, (zajt) üt
csökkenés
főnév
- mérséklődés, kisebbedés, alábbhagyás, alászállás, süllyedés, leereszkedés, leesés, apadás, fogyás, lohadás, enyhülés, csillapodás, lankadás, hanyatlás, pangás, visszaesés, romlás, sorvadás, redukció, depresszió, dekrementum (régies), leértékelődés, devalválódás (szaknyelvi)
fukarkodik
ige
- takarékoskodik, fösvénykedik, zsugorgat, zsugoriskodik, fillérez, garasoskodik, krajcároskodik, szűkmarkúskodik, spórol (bizalmas), smucigoskodik (bizalmas), kucorkodik (tájnyelvi), gugerkodik (tájnyelvi)
felbátorodik, fölbát
ige
- nekibátorodik, bátorságot vesz, nekibuzdul, nekiveselkedik, merészel
- vérszemet kap, elszemtelenedik (pejoratív), elpimaszodik
hal2
ige
- meghal, elhalálozik, elhuny (választékos), elpusztul, elvész, döglik (durva)
- pusztul, fogy
- elhal, beleolvad, belevész
féleszű
melléknév
- zavart, gyengeelméjű, elmebajos, bolond, hülye, félkegyelmű, félbolond, együgyű, félnótás, félhangú (régies), ütődött (bizalmas), lökött (szleng), tökkelütött, tökfejű, tökéletlen, dilis, dilinós, idióta, kretén, imbecillis (szaknyelvi), mamlasz, mafla, bárgyú, szamár (bizalmas), ostoba, sügönye (bizalmas), stupid, bogaras, hóbortos, félcédulás, félnadrág (tréfás), kelekótya, kótyagos, hibbant, dilinós (bizalmas), süsü, fuzsitos (tájnyelvi), gyagyás (tájnyelvi), gügye (tájnyelvi), golyós (szleng), hangyás (szleng), csábérdás (tájnyelvi), csajmota (tájnyelvi), nederkó (tájnyelvi), egon (szleng), ubul (szleng), ergojás (régies), füves (régies) Sz: feje lágyára esett; hiányzik egy kereke; kenyérrel eszi a cipót; kőbölcsőben ringatták; kotlik az esze; kótyagos az agyveleje; nemcsak tökkel, hanem ököllel is ütötték a fejét; nincs ki mind a négy kereke; nincs otthon a gazda; nincs ki a kártyája; van egy karima híja
előzőleg
határozószó
- előbb, korábban, fent, fentebb, megelőzőleg, előzően, azelőtt, előzetesen, kezdetben, eleinte, az elején, előre, régebben, valamikor, egykor, hajdanában
felszáll, fölszáll
ige
- felemelkedik, felrepül, felröppen, felreppen, felrebben, felszárnyal, szárnyra kap, magasba száll, elbendül (tájnyelvi)
- fellebben, szétoszlik (köd), magasba emelkedik, felhág (tájnyelvi), felverődik (harmat) (tájnyelvi)
- (járműre): fellép, felül, felugrik, beszáll, beül, felkapaszkodik, felkászálódik