csusza szinonimái

főnév
  • kockatészta
  • csipetke, galuska, csiszke (tájnyelvi), csuszkó (tájnyelvi), gikszer (bizalmas), sifli (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): kukoricatorzsa, kukoricacsutka

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

löncs

főnév
  • ebéd, délebéd (régies), diner (régies), délétel (régies), déllakás (régies), asztalvetés (tájnyelvi)

sérült

melléknév
  • sebesült, sebes, lesérült (szaknyelvi), bibis (bizalmas), bintus (tájnyelvi)
  • fogyatékos, mozgássérült, rokkant, invalidus (régies), hibás (tájnyelvi)
  • rongált, hibás, hiányos
  • törött
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a csusza szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

cserépedény

főnév
  • cserépáru, fazekasáru, agyagáru, agyagedény, kerámia

biztosít

ige
  • ad, juttat, megad, nyújt, szolgáltat, garantál, kezeskedik (valamiről), fedez
  • lefoglal, leköt, rezervál
  • megőriz, megóv, oltalmaz, véd, védelmez, őriz, asszekurál (idegen, régies)
  • biztosítást köt (valamire)
  • (valakit valamiről): bizonygat, erősítget, kezeskedik (valamiről)

betűrend

ige
  • betűsor (régies), ábécé, ábécésor, ábécérend, alfabétum (régies), alfabetikus sorrend

baklövés

főnév
  • melléfogás, tévedés, hiba, balfogás (választékos), kisiklás, gikszer (bizalmas), ügyetlenség, ballépés, botlás, tapintatlanság, elszólás, baki (bizalmas), elnézés, meggondolatlanság, blamázs, malőr (bizalmas), blama (bizalmas), fals, gaff (régies)

csónak

főnév
  • ladik, sajka, dereglye, lélekvesztő, bárka, hajó, komp, lajka (tájnyelvi), csobáka (tájnyelvi), szandolin (régies), kajak, kenu, szkiff (idegen), regatta (régies)
  • (bizalmas): cipő, bakancs, csuka (bizalmas)

durranás

főnév
  • dörrenés, dörej, dördülés, pukkanás, puffanás, robaj, robbanás, csattanás, roppanás, dübörgés, morajlás, harsogás, detonáció (idegen)
  • lövés
  • (szleng): szenzáció (bizalmas), teljesítmény, siker

különnemű

melléknév
  • különféle, különfajú, különfajta, másféle, másfajta, más-más jellegű, különböző, diszparát (idegen), heterogén
  • másnemű

államosít

ige
  • állami tulajdonba vesz, kisajátít, állami birtokba vesz, társadalmasít, lefoglal, nacionalizál (régies), köztulajdonba vesz, kommunizál

alapelv

főnév
  • alaptétel, alapeszme, vezérelv, irányelv, princípium (szaknyelvi), alapigazság, axióma (szaknyelvi), sarktétel, sarkkő (választékos), sarkigazság, koncepció

anyagcsere

főnév
  • metabolizmus (szaknyelvi), bélműködés

egyaránt

határozószó
  • egyformán, ugyanúgy, egyként (választékos), egyképp (régies), egyképpen (régies), egyenlően, hasonló mértékben, egyforma mértékben
  • (tájnyelvi): folyton (tájnyelvi), állandóan

elfordul

ige
  • félrenéz, elfordítja a fejét, elserül (tájnyelvi)
  • elkanyarodik, letér, elterelődik, (út) elhajlik, divergál (szaknyelvi)
  • eltávolodik, elhidegül, elpártol
  • (régies): (veszedelem) elhárul

feltétel, föltétel

főnév
  • kívánalom, kikötés, megszorítás, megkötés, kondíció, alapfeltétel, előfeltétel, posztulátum (szaknyelvi)
  • adottság

érsek

főnév
  • főpüspök, archiepiscopus (idegen)
  • hercegprímás (régies), prímás, érsekprímás (régies)

csutak

főnév
  • (régies): tő, törzs, tönk
  • (tájnyelvi): szalmacsomó, szalmacsomócska, szénacsomó, nyaláb, csomó
  • (tájnyelvi): kukoricacsutka, torzsa
  • (tájnyelvi): maradék, csonk, vég, csikk, cigarettavég, szivarvég
  • (tájnyelvi): mosogatórongy, felmosórongy
  • sikálókefe

csendestárs

főnév
  • kültag, stiller-co (idegen), üzletfél, üzlettárs

dobban

ige
  • koppan, dübben (tájnyelvi)
  • (szív): ver, rebben (tájnyelvi)

érdemjegy

főnév
  • osztályzat, jegy, kalkulus (idegen)

dekorál

ige
  • díszít, feldíszít, ékesít, szépít, dekoríroz (régies)
  • (régies): kitüntet

boksz3

főnév
  • páholy, fülke, rekesz
  • istállórekesz, lóállás
  • tartály, konténer

dörgedelem

főnév
  • szidás, leckéztetés, feddés, szemrehányás, prédikáció (bizalmas), szónoklat, dorgálás, dorgatórium (régies), kirohanás, letolás (bizalmas)

erőltetett

melléknév
  • megerőltető, hajszolt, megfeszített, feszített
  • erőszakolt, kényszeredett, csinált
  • mesterkélt, természetellenes, hajánál fogva előráncigált, légből kapott, mondvacsinált