megér1 szinonimái

ige
  • elér, betölt, átél, túlél
  • (tájnyelvi): beér, megelégszik
  • (régies): eltalál, megérint

megér2 szinonimái

ige
  • ér (valamennyit), kerül (valamennyibe)
  • érdemes, megérdemel

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

útkaparó

főnév
  • útőr, utász (tájnyelvi)

lepaktál

ige
  • (pejoratív): (titokban) összefog, összeszövetkezik, szövetkezik, szövetséget köt, szövetségre lép, összeszűri a levet, összepaktál, lepaklizik (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megér szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

más

névmás
  • egyéb
  • másvalaki, másvalami
  • eltérő, elütő, különböző, másmilyen, másféle, másfajta, másforma

látszerész

főnév
  • szemüvegkészítő, látszerkészítő (régies), szemüveges (régies), optikus

különnemű

melléknév
  • különféle, különfajú, különfajta, másféle, másfajta, más-más jellegű, különböző, diszparát (idegen), heterogén
  • másnemű

komédiázik

ige
  • (régies): szerepel, föllép, alakít, megszemélyesít, játszik
  • tréfál, bolondozik, viccelődik, mókázik, bohóckodik, marháskodik (bizalmas)
  • (pejoratív): alakoskodik, kétszínűsködik, színlel, színészkedik, megjátssza magát, tettet, tetteti magát, szimulál

megbeszél

ige
  • meghány-vet, megtanácskozik, megtárgyal, megvitat, konzultál, diszkutál (régies), pertraktál (idegen), tanácskozik, átbeszél (bizalmas), végigbeszél, megcseveg, megdumál (szleng), megdeputál (tájnyelvi), konferenciázik (régies)
  • megállapodik, összebeszél
  • összeegyeztet

megszédít

ige
  • elszédít (bizalmas), lenyűgöz, elbájol, elbűvöl, megigéz, megbabonáz, bámulatba ejt, elámít, összezavar, megkever, zavarba ejt, megzavar, megdumál (szleng), megbódít, elbódít, elkábít, megkábít, megrészegít, elvakít

vicc

főnév
  • élc (régies), adoma, móka, bolondozás, bemondás (bizalmas), szellemesség, szellemeskedés, anekdota, sziporka, tréfaszó, kabaré (szleng)
  • tréfa, tréfálkozás, ugratás, évődés, hecc
  • érdekesség, pláne (bizalmas), poén, csattanó
  • fortély, mesterség, bűvészet, kunszt (bizalmas)

kiállhatatlan

melléknév
  • ellenszenves, antipatikus, utálatos, kellemetlen, visszataszító, förtelmes, ocsmány, undorító, undok
  • elviselhetetlen, tűrhetetlen, kibírhatatlan

kerül

ige
  • elcsámborog, vargabetűt csinál, vargakanyart tesz, kitér, kerülőt tesz, kanyarodik
  • csavarog, lóg (bizalmas), bliccel, mulaszt, görbe úton jár
  • körüljár, körbejár, bejár
  • elkerül, őrizkedik (valamitől), tartózkodik, óvakodik (valamitől)
  • mellőz, bojkottál, kiközösít, kanyarint (tájnyelvi), gyűlöl, utál
  • jut, vetődik, keveredik, téved, szakad (tájnyelvi), megy, lép
  • adódik, akad, csúszik, esik, van, találkozik (tájnyelvi), elkövetkezik, kapódik (tájnyelvi), csurran-cseppen, jut (valamire), telik (valamire)
  • (valamennyibe): kóstál, ér (valamennyit)
  • jár (valamivel)

gyullad

ige
  • fellobban, égni kezd, tüzet fog, meggyullad
  • tüzesedik, gyulladásba jön
  • (haragra gyullad): gerjed, felindul, felhevül
  • (vörösre gyullad): elvörösödik, kipirul

kihív

ige
  • kicsal, kicsődít, kiszólít, odaszólít, odakiált
  • felszólít, feleltet, felhív
  • kitapsol, éljenez, vivátoz, zsívióz (idegen), hurráz, evviváz (idegen)
  • provokál, párbajra hív, beleköt (valakibe)
  • (kártyát): kijátszik, lehív

megúszik

ige
  • átúszik, leúszik, keresztülúszik

mise

főnév
  • szentmise, istentisztelet, szentmiseáldozat
  • rekviem
  • roráté (idegen)
  • tedeum (idegen)
  • kismise, csendes mise
  • nagymise, énekesmise, öregmise (tájnyelvi)

búcsúzkodik

ige
  • (valakitől): búcsúzik, búcsút vesz, búcsút mond, elköszön

pártoskodik

ige
  • lázad, lázong, háborog, viszálykodik, zenebonáskodik (régies)

odajön

ige
  • odavetődik, odaér, csatlakozik, odamegy, eljön

megérkezés

főnév
  • elérkezés, eljutás, eljövetel, megjelenés, betoppanás, bejövetel
  • visszaérkezés

marha I.

főnév
  • szarvasmarha, sőre (tájnyelvi)
  • bika
  • tehén
  • ökör
  • (régies): háziállat, jószág (régies), barom
  • (régies): vagyon, jószág (régies), ingóság, kincs

megmotoz

ige
  • végigkutat, megvizsgál, kikutat, kotorász, tapogat, megmotorász (tájnyelvi)

nyugtalankodik

ige
  • fészkelődik, mozgolódik, hánykolódik, izeg-mozog, sürög-forog, mocorog, bozsorog (tájnyelvi), fancsalog (tájnyelvi), rühelődik (tájnyelvi), fonyolódik (tájnyelvi), feszeleg (tájnyelvi)
  • aggódik, aggodalmaskodik, aggályoskodik, idegeskedik, tépelődik, szorong, izgul, gyötrődik, emészti magát, eszi magát, zsabrádik (tájnyelvi)
  • forrong, lázong, mozgolódik

meggyullad

ige
  • meggyúl, kigyullad, felgyullad, belobban, fellobban, gyappan (tájnyelvi), meglobban (tájnyelvi), tüzet fog, lobot vet, lángra kap, lángra lobban, belekap a láng, lángba borul
  • kigyullad, felgyúl
  • (bizalmas): megsül, megég, melege van, csorog róla a víz (bizalmas)

ledöf

ige
  • leszúr, leterít, felöklel
  • leöl, levág, megöl

megrándít

ige
  • (vállat): felhúz, meghúz, megránt
  • (bokát): megerőltet, kificamít, kifordít

odadob

ige
  • odavet, odahajít, odalök, lódít, odataszít, odavág, odaad
  • feláldoz, kiszolgáltat, lemond (valamiről)