ellentét szinonimái
főnév
- ellentmondás, kontraszt (választékos), antagonizmus, oppozíció (szaknyelvi), antitézis (szaknyelvi), kontroverzia (idegen), differencia, diszharmónia, antonímia (szaknyelvi), diszparitás (szaknyelvi), polaritás (szaknyelvi)
- szembenállás, nézetkülönbség, nézeteltérés, összeütközés, konfliktus, viszály, feszültség
- (valaminek): ellenkezője, visszája, fonákja, fordítottja, inverze (szaknyelvi)
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
bencés
melléknév
- Benedek-rendi, Szent Benedek-rendi, benediktinus, benő (bizalmas), fekete barát (tájnyelvi)
eleve
határozószó
- eredendően, mindenekelőtt, kezdetben, ab ovo (választékos), eo ipso (régies), eleitől fogva, kezdetektől, előre, a limine (régies)
elkalandozik
ige
- eltéved, elkóborol, elbitangol, elkószál, elbarangol, elcsatangol, elcsavarog, bolyong
- (tárgytól): eltér, elkanyarodik, mellébeszél, hetet-havat összehord, tücsköt-bogarat összebeszél (bizalmas), nyomja a sódert (szleng), rizsázik (szleng), csapong
elveszteget
ige
- elkölt, elfecsérel, elpocsékol, eltékozol, elpazarol, elprédál, elbitangol (tájnyelvi), elherdál, elsinkófál (tájnyelvi), nyakára hág, elver, elszór, szétszór, elpotyáz (bizalmas), kiszór az ablakon, kidobál az ablakon, kihány az ablakon, eldividál (tájnyelvi), elpucol (szleng), elpenget (szleng), kidob, eldobál
- elkótyavetyél, elforgácsol
- (időt): elfecsérel, elvacakol, eltölt, elkukoricáz (tájnyelvi), elszöszmög (tájnyelvi), elszöszöréz (tájnyelvi), eltotojáz, eltétováz (tájnyelvi), elmúlat (régies)
belül
határozószó
- benn, bent, belsejében, bévül (tájnyelvi), belől (tájnyelvi)
- lélekben, magában, titokban, rejtve, szíve mélyén, gondolatban
béketűrő
melléknév
- békés, békeszerető, türelmes, toleráns, jámbor, szelíd, jótét, nyájas, birkatürelmű, galambepéjű Sz: dohányt lehet vágni a hátán; fát lehet vágni a hátán (tájnyelvi); bírja cérnával (szleng); bírja madzaggal (szleng)
betegeskedik
ige
- gyöngélkedik, nyavalyog, szenved, nyavalyáskodik, kínlódik, sínylődik, kornyadozik, gunnyaszt, bágyadozik (tájnyelvi), bajlódik (tájnyelvi), döglődik (durva), göthösködik (tájnyelvi), nyomja az ágyat, rossz bőrben van, rossz színben van Sz: benne van a fene, mint az őszi malacban; gyenge lábon áll az egészsége
ének
főnév
- éneklés, dalolás, énekszó, nótázás, trillázás, kornyika, kornyikálás
- dal, nóta, dana (tájnyelvi), danaj (tájnyelvi), vers (régies)
- himnusz, zsoltár, dicséret (régies), kántus (régies)
ellep
ige
- belep, beborít, elborít, eltakar, befed, elfed, bevon
- (növény): benő, felver, befut
- (ember, állat): megszáll, eláraszt, elözönöl, megtölt, elönt
elsőrendű
melléknév
- elsőrangú, kiváló, jeles, első osztályú, kitűnő, osztályon felüli, remek, pompás, remekbe készült, klasszikus, mintaszerű, példaszerű, tökéletes, utolérhetetlen, páratlan, kifogástalan, csodálatos, bámulatos, kimagasló, válogatott, kiemelkedő, briliáns, pazar, példás, fantasztikus, tüneményes, mesés, mesébe illő, minden képzeletet felülmúló, híres-neves, felséges, fenséges, egyedülálló, példátlan, extra, príma, eminens
eloszt
ige
- feloszt, szétoszt, kioszt, osztályoz, adagol, kiadagol, megfelez, felparcelláz, kiporcióz, elosztályoz (tájnyelvi), elarányoz (tájnyelvi)
- ütemez
didereg
ige
- fázik, vacog, cidrizik (bizalmas), borzong, borzadoz (régies), reszket, remeg, fagyoskodik, cebeg (tájnyelvi), dudorog (tájnyelvi), zsebereg (tájnyelvi), citerázik (bizalmas), debereg (régies)