ellentámadás szinonimái

főnév
  • ellenakció, ellentűz, visszavágás, ellenoffenzíva

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

bravúros

melléknév
  • parádés, virtuóz, technikás, pompás, mesteri
  • vakmerő, huszáros, hősi, vitézi, merész, elszánt, bátor

lehorgaszt

ige
  • leszeg, lehajt, lesuny
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ellentámadás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

életveszélyes

melléknév
  • nyaktörő, kockázatos, veszedelmes

deprimált

melléknév
  • levert, letört, lehangolt, lesújtott, kedvetlen, elkedvetlenedett, kedveszegett, csüggedt, elcsüggedt, szomorú, szomorkodó, bánatos, bús, búsuló, búskomor, mélabús, búvalbélelt, gondterhelt, nyomott, elkeseredett, életunt, vigasztalan, gyászos, komor, depressziós, melankolikus, szplínes (régies), enervált (idegen)

csöves

főnév
  • csőlakó, csavargó, hajléktalan, hobó, csatornatöltelék (pejoratív), csövi (bizalmas)

bundáz

ige
  • paníroz (bizalmas)

elkábul

ige
  • elbódul, megrészegül, elszédül, megszédül, megmámorosodik
  • (szleng): berúg, benyakal (bizalmas), becsiccsent (bizalmas), felönt a garatra, leissza magát, megpityókosodik (tájnyelvi)

elveszít, elveszt

ige
  • elhagy, elhány, elszór, elrak, elkever, elhullat, elejt, elpotyogtat, szem elől téveszt Sz: elvesztette, mint a tót a miatyánkot
  • levetkőz, elhagy, kinő
  • alulmarad, kikap, elad, vereséget szenved, elbukik, (pénzt) eljátszik
  • (régies): megöl, elpusztít, elemészt, elveszejt (régies), elsuvaszt (tájnyelvi), elsemmiz (tájnyelvi)
  • (régies): elvét, téveszt

megdönthetetlen

melléknév
  • cáfolhatatlan, kétségbe vonhatatlan, megingathatatlan, megtámadhatatlan, tagadhatatlan, vitathatatlan, kétségtelen, perdöntő, kivédhetetlen, ékes (bizonyíték), apodiktikus (szaknyelvi), inkontesztábilis (idegen)
  • szilárd, erős, biztos, stabil

belügy

főnév
  • belpolitika
  • magánügy
  • belügyminisztérium

béketűrés

főnév
  • türelem, önuralom, hidegvér, nyugalom, nyugodtság, béketürelem (tájnyelvi), türedelem (régies), tolerancia

beteges

melléknév
  • betegeskedő, gyenge, rossz bőrben levő, erőtlen, nyápic, csenevész, nyavalyás, satnya, nyavalygós, görhes, kóros, kehes, ványadt, gernya (tájnyelvi), sápkóros (tájnyelvi), hitvány, göthös (tájnyelvi), kornyadt (tájnyelvi), halnivaló (tájnyelvi), konyhagyalázó (tréfás)
  • természetellenes, rendellenes, kóros, torz, ferde, elferdült (elme), morbid
  • egészségtelen, fals, visszás, fonák

enciklopédia

főnév
  • ismerettár, lexikon

faggyú

főnév
  • zsír, zsiradék, háj, sebum (idegen)
  • kenőcs

gyöngysor

főnév
  • gyöngyfüzér, nyaklánc, kláris, nyakék, collier (régies), tekla

fogadkozik

ige
  • esküdözik, ígérget, ígér, szavát adja, fogadalmat tesz, erősködik, erősítget, bizonygat, fogankodik (tájnyelvi), fogazkodik (tájnyelvi) Sz: köpi a markát

ellenző II.

főnév
  • napellenző, ernyő, árnyéktartó (régies)
  • spanyolfal, paraván
  • simléder (bizalmas), simli (bizalmas)

elesett I.

melléknév
  • erőtlen, gyenge, elgyengült, legyengült, kimerült, megviselt, törődött, ángyorodott (régies)
  • (választékos): szerencsétlen, nyomorult, szegény, szűkölködő, ínséges, nyomorgó

elsőrangú

melléknév
  • elsőrendű, kiemelkedő, finom, előkelő, kiváló, minőségi, jeles, nevezetes, osztályon felüli, nagyszerű, pompás, remek, kitűnő, elismerést érdemlő, rendkívüli, első osztályú, élvonalbeli, remekbe készült, hírneves, híres, híres-neves, neves, utolérhetetlen, ragyogó, kimagasló, mesteri, felséges, fenséges, szakszerű, szakavatott, príma, szuper, klasszis (bizalmas), tipp-topp (bizalmas), profi (bizalmas)

fikusz

főnév
  • szobafikusz, gumifa, gumifüge, kaucsukfüge

eloszlik

ige
  • szétoszlik, elszéled, szétszéled, szétárad, szétszóródik, elszállingózik, szétszalad, elbomlik (tájnyelvi)
  • (érzés): eltűnik, megszűnik, elmúlik, elenyészik, megfakul, elhal, meggyengül, elmosódik, elpárolog, elillan

didaktika

főnév
  • tanítástan, oktatástan

eltérő

melléknév
  • elhajló, széthajló, széttartó, divergens (szaknyelvi)
  • különböző, elütő, differens (szaknyelvi), más, másféle, másfajta, heterogén, másforma, másmilyen, diszkordáns (választékos)

flekk

főnév
  • (szaknyelvi): hasáb, oldalnyi szöveg
  • (bizalmas): folt, takargatnivaló