életveszélyes szinonimái

melléknév
  • nyaktörő, kockázatos, veszedelmes

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

boltos2

főnév
  • elárusító, eladó, árus, kereskedő, kiskereskedő, kalmár (régies), üzér (régies), szatócs (régies), szerárus (régies), görög (régies), zsidó (régies)

poshad

ige
  • áporodik, posvad, posvadoz (régies)
  • megromlik, megbüdösödik, penészedik, peshed (tájnyelvi), rothad, zápul
  • (tájnyelvi): savanyodik, csiccsen (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a életveszélyes szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

éhgyomor

főnév
  • éhom, éhkopp

csodaszer

főnév
  • csodaír, gyógyír, elixír, orvosság, panácea (régies), arcanum (régies), bájital, terjék (régies)

csendít

ige
  • (tájnyelvi): csenget, harangoz

bolsevizmus

főnév
  • kommunizmus, bolsizmus (bizalmas)

eldurvul

ige
  • megkérgesedik, megkeményedik, kicserepesedik
  • elvadul, elbarbárosodik, elállatiasodik, elparasztosodik, (vita) elfajul, elmérgesedik

előszó

főnév
  • bevezető, bevezetés, bemutatás, ajánlás, beköszöntő, preambulum (szaknyelvi), introdukció (szaknyelvi), előhang, prológus, exordium (régies), prefáció (régies), előbeszéd (régies), előjáték, elöljáró beszéd (régies), elővezetés (régies), előversengés (régies)

marhahús

főnév
  • marha (bizalmas), tehénhús (régies)

beférkőzik

ige
  • beférkezik (tájnyelvi), befurakszik, befurakodik, beszivárog, betolakodik, betolakszik, beszemtelenkedik, befészkeli magát, beszerkőzik (tájnyelvi)

bárányfark, bárányfa

főnév
  • bókoló amaránt, csüngő amaránt

belenyugszik

ige
  • beletörődik, elfogad, eltűr, beleegyezik, megbékél (valamivel), megbékül, megnyugszik (valamiben), megadja magát (valaminek), napirendre tér (valami fölött), túlteszi magát (valamin)

elszakadás

főnév
  • szétszakadás, kettészakadás, kettéválás, szétválás, széthasadás, elhasadás, elfeslés, szétfeslés
  • elválás, búcsúzás, elhatárolódás, elszabadulás, kiválás, különválás, kivonulás, kilépés, válás, elfordulás, elpártolás, elkülönülés, szecesszió (szaknyelvi), szeparálódás

értelmes

melléknév
  • épelméjű
  • jó felfogású, jó eszű, jófejű, eszes, intelligens, nagyeszű, világos fejű, éles eszű, éles elméjű, okos, eszélyes (régies), lucidus (idegen), idejérelett (tájnyelvi), tudékony (tájnyelvi)
  • célravezető, célszerű, helyes, helyénvaló, épkézláb, józan, ésszerű, racionális, átgondolt, megfontolt
  • érthető, világos, áttekinthető, követhető

görbül

ige
  • ferdül, behorpad, benyomódik, hajlik, kunkorodik, konyul, kampósodik, hajol, kanyarul, görnyed, görbed, tekeredik, gyűrűzik, ível, domborodik

felvet, fölvet

ige
  • feldob, felhajít, felgór (tájnyelvi)
  • említ, megemlít, szóba hoz, szóvá tesz, megpezsdít, előhoz, előáll (valamivel), előhozakodik (valamivel), indítványoz, bedob (bizalmas), utal, exponál (választékos)
  • (ágyat) (tájnyelvi): bevet, megvet

elfajzott

melléknév
  • korcs, keverék, elfajult (régies)
  • satnya, csenevész
  • romlott, rendellenes, degenerált, abnormális, természetellenes
  • elaljasult, elvetemült, elzüllött, erkölcstelen

egyszer-egyszer

határozószó
  • néha, néha-néha, nagy néha, néhanapján, időnként, ritkán, nagyritkán, egyszer-máskor, hellyel-közzel, kivételesen, alkalomadtán, alkalmilag, esetenként, némelykor, egynémelykor, némelynap, olykor, olykor-olykor, véletlenül, hébe-hóba, hébe-korba, imitt-amott, elvétve, egyedszer-egyedszer (tájnyelvi)

elmerül

ige
  • alábukik, alámerül, lemerül, elsüllyed, leszáll, lebukik, megfeneklik, elgöbben (tájnyelvi), elguggan (tájnyelvi), elkottyan (tájnyelvi)
  • eltűnik, belevész, beleolvad
  • belemélyed, elmélyed, átadja magát (valaminek)

felszeg, fölszeg

ige
  • (kenyeret): megszeg, megkezd, belevág, felvág
  • (ruhát): felvarr, felhajt, beszeg, eldolgoz

elhint

ige
  • elszór, elhullat, (magot) elvet, elszéllyez (tájnyelvi), elszillal (tájnyelvi)

csörgő

főnév
  • csörgettyű (tájnyelvi), zörgettyű (tájnyelvi), kereplő, csörömpölő, csengő, csengettyű, kasztanyetta, kolomp

előhozakodik

ige
  • felvet, előhoz, előáll, előjön, említést tesz, előrukkol (bizalmas), kirukkol (bizalmas), szóba hoz

felületes

melléknév
  • felszínes, sekély, sekélyes, henye, hevenyészett, hányaveti, gondatlan, odavetett, összecsapott, elsietett, elnagyolt, pontatlan, szuperficiális (választékos), slendrián, trehány, hanyag, figyelmetlen, átabota (tájnyelvi), hánydel-vesdel (tájnyelvi)
  • futó, futólagos, érintőleges, röpke, sietős