elbűvölő szinonimái

főnév
  • bűbájos, bájoló, elbájoló, bájos, bűvös, elragadó, igézetes, igéző, varázsos, vonzó, megejtő, megnyerő, lebilincselő, megragadó, magával ragadó, varázslatos, imádandó

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

átszalad

ige
  • átfut, átrohan, átmegy, keresztülszalad
  • átlátogat
  • végigfut (érzés)

építőelem

főnév
  • épületelem, panel (szaknyelvi)
  • építőkocka
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elbűvölő szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

egyelőre

határozószó
  • ideiglenesen, átmenetileg, pillanatnyilag, jelenleg, e pillanatban, a jelen pillanatban, momentán (bizalmas), per pillanat, most, ideig-óráig

cserépedény

főnév
  • cserépáru, fazekasáru, agyagáru, agyagedény, kerámia

csal

ige
  • félrevezet, megtéveszt, becsap, átráz (bizalmas), átver (bizalmas), ámít, hamiskodik, fortélyoskodik, szélhámoskodik, panamázik, szédeleg, fondorkodik (régies), fortélykodik (régies), csaklizik (tájnyelvi), miskulál (tájnyelvi), linkel (szleng), kóklerkedik, simlizik, svindlizik (bizalmas), (kártyában) paklizik (szleng), (sportban) bundázik (szleng), puskázik (bizalmas) Sz: két pénzzel megy a vásárba, hármon akar venni; asztal alatt keveri a kártyát; duplán fog, mint a kocsmáros krétája; jól tud a mérték mellett szabni; vallásából is kiveszi az embert
  • (valakibe): csábít, hívogat
  • előidéz, kelt, okoz

bizalmatlan

melléknév
  • tartózkodó, rezervált (idegen), zárkózott, óvatos, gyanakvó, kimért, kételkedő, hitetlenkedő, kéteskedő (régies), szkeptikus, pesszimisztikus, skrupulózus (bizalmas), tamáskodó

éjszaka I.

főnév
  • éj (választékos), éjjel, sötétség

elnevezés

főnév
  • névadás, keresztelés, elkeresztelés, megnevezés, megjelölés
  • név, nevezet (régies), szóhasználat, megnevezés

magas

főnév
  • (a magasban): fenn, az égen

barátságos

melléknév
  • baráti, barátkozó, nyájas, édesded (régies), szívélyes, szíves, jóindulatú, kedves, kedélyes, megnyerő, közvetlen, készséges, szelíd, békés, emberséges, vendégszerető, családias, atyafiságos (régies)
  • lakályos, otthonos, otthonias, meghitt, bensőséges, intim, vonzó, derűs, kellemes, hívogató

azonosul

ige
  • egybeforr, egybeolvad, azonosítja magát
  • átél, beleéli magát

beiktat

ige
  • hivatalba állít, kinevez, inaugurál (idegen), installál (régies)(valakinek)
  • beír, beleír, feljegyez, bekönyvel, lajstromoz, inskribál (idegen), bejegyez, regisztrál, felvesz, bevezet, (nyilvántartásba) besorol
  • közbeiktat, belesző, betold, betesz, befértet, beszúr, beleszúr, bedolgoz, beledolgoz, belevesz, belefoglal, beilleszt, beleilleszt

előre I.

határozószó
  • előrefelé, tovább, egyenesen, toronyiránt, az élre, elfele (tájnyelvi), eléfelé (tájnyelvi), előnek (tájnyelvi)
  • eleve, jókor, korán, idejekorán, előbb, korábban, már, idejében, előlegben, előzőleg, hirtelen, korábbra, előlegesen, először, kezdetben, a priori (idegen)

építőmunka

főnév
  • építés, építkezés

géppisztoly

főnév
  • géppityu (szleng), pukkancs, stukker (szleng), meggymagköpködő (szleng), gitár (szleng), davajgitár (szleng)

félrelök

ige
  • ellök, eltaszít, eltol, félretol
  • félretesz, félredob, eldob, elvet, félrevet, kiselejtez, kiszuperál (bizalmas), megszabadul
  • elküld, elbocsát, kirúg (bizalmas), elhanyagol, cserbenhagy, otthagy, elárul, sorsára hagy
  • kifúr (valakit valahonnan) (bizalmas), kigolyóz (szleng), eltávolít

elcsen

ige
  • ellop, elidegenít, eltulajdonít, elsinkófál (bizalmas), kölcsönvesz (tréfás), elszed, eloroz, elcsór (szleng), elemel, meglógat (bizalmas), elcsízel (tájnyelvi), elsuvaszt (tájnyelvi), elcsakliz (bizalmas), megcsap (szleng), meglovasít (szleng)

égő II.

főnév
  • villanyégő, villanykörte, körte, izzó, izzólámpa
  • égőfej

elkel

ige
  • elfogy, gazdára talál
  • szükséges, helyénvaló, kell

fellobogóz, föllobog

ige
  • felzászlóz, zászlódíszbe öltöztet

elesik

ige
  • elbukik, felbukik, elvágódik, hanyatt esik, elterül (bizalmas), lecsücsül, elzuhan, orra bukik, hanyatt vágódik, elhasal, hasra esik, fejre áll, hasra vágódik, felbuklik (tájnyelvi), felkalingyázik (tájnyelvi), felböcölezik (tájnyelvi), elnyal (szleng), eltanyázik (szleng), eltaknyol (szleng), eltaccsol (szleng), elzúg (bizalmas), seggre ül (szleng) Sz: elterül, mint a Nagyalföld; elterül, mint a palacsinta; leteszi a szűrét; leteszi a kvintáját; megismerkedik az anyafölddel; nyulat fogott; nyuzgát fogott; olyat esik, mint egy zsák
  • (harcban): meghal, életét veszti, hősi halált hal, elpusztul, odavész, ottmarad, elhullik Sz: otthagyja a fogát

csinosít

ige
  • szépít, szebbít, csinogat (tájnyelvi), díszít, díszesít, ékesít
  • (régies): csiszol, tökéletesít, palléroz (választékos)

ellensúlyoz

ige
  • kiegyenlít, kompenzál (szaknyelvi), kárpótol, kártalanít, kiigazít, helyrehoz, jóvátesz, semlegesít, közömbösít

felránt, fölránt

ige
  • felnyit, kinyit, felcsap, feltép, felcsaptat (régies), felszakaszt (tájnyelvi)
  • (ruhát): felhúz, magára ölt, felvesz