elkér szinonimái

ige
  • kölcsönkér, kölcsönöz, kikönyörög, kisír, elkunyerál (bizalmas)
  • kér, felszámít, számít, fizettet

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

bánik

ige
  • viselkedik (valakivel), foglalkozik (valakivel), nevel, eljár (vkivel szemben), viseltetik (valaki iránt)
  • kezel, használ, alkalmaz, működtet, dolgozik (valamivel), manipulál, (fegyvert) forgat

túlhajtott

melléknév
  • túlzásba vitt, szertelen, mértéktelen
  • fölfújt
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elkér szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elégtétel

főnév
  • kárpótlás, kártérítés, kártalanítás, fájdalomdíj, visszatérítés, kompenzálás, jóvátétel, helyrehozatal, megkövetés, kielégítés, rehabilitáció, orvoslás, bosszú, reváns (idegen), retorzió, visszavágás, megtorlás, szatiszfakció (régies), perorvoslat
  • penitencia, bűnhődés, vezeklés, engesztelés

dalol

ige
  • énekel, nótáz, nótázik, danol (tájnyelvi), dall (régies), danolász (tájnyelvi), danázik (tájnyelvi), lajtol (tájnyelvi), kornyikál, kántál, óbégat, nyávog (pejoratív), gajdol (tájnyelvi) Sz: szorítja a bocskor a lábát (tréfás); szorítja a gatyamadzag (tréfás)
  • (választékos): versel, költ
  • (madár): szól, csicsereg, csiripel, fütyül, trillázik, hangicsál (régies)

csokoládé

főnév
  • csoki (bizalmas)

brácsa

főnév
  • mélyhegedű, viola (szaknyelvi), nagyhegedű (régies), öreghegedű (régies)

elhalmoz

ige
  • eláraszt, elborít
  • megterhel

eltérít

ige
  • kitérít, elfordít
  • (szándékától): eltántorít, elállít (tájnyelvi)
  • (figyelmet): elvon, elterel

megbámul

ige
  • megcsodál, rábámészkodik, megnéz, csodájára jár Sz: úgy néz, mintha én volnék a szarvas csoda; néz, mint borjú az új kapura

belekeveredik

ige
  • belesodródik, belebonyolódik, belegabalyodik, belemászik, beleártja magát, belebojtorkodik (tájnyelvi), beleelegyedik (tájnyelvi), belehederedik (tájnyelvi), belekevergőzik (tájnyelvi)
  • belezavarodik, belesül, bakizik (bizalmas)
  • (szleng): beleszeret

begyes, bögyös

melléknév
  • (tájnyelvi): melles, kebles, telt keblű, dús keblű, nagy mellű, csecses (tájnyelvi), telt, gömbölyded
  • (tájnyelvi): rátarti, hetyke, peckes, nyalka, kevély, büszke, önérzetes, dölyfös
  • (tájnyelvi): falánk

berozsdásodik

ige
  • megrozsdásodik, oxidálódik (szaknyelvi)
  • korrodálódik (szaknyelvi)

elvont

melléknév
  • elvonatkoztatott, absztrakt, elméleti, akadémikus (választékos), spekulatív, teoretikus

évi

melléknév
  • esztendei, annalis (idegen)
  • évenkénti, éves

gyepű

főnév
  • sövény, kerítés
  • határ, határsáv, országhatár

fillér

főnév
  • garas, krajcár, fitying, fabatka, pikula (régies), picula (régies), vas (bizalmas), grand (szleng), fitty (szleng)

elkésik

ige
  • lemarad, lekésik, elmulaszt Sz: lemarad, mint a borravaló; elmegy a vonatja; lekési a csatlakozást; ebéd után forgatja a nyársat; akkor vet, amikor más arat; akkor kap puskához, amikor elrepült a varjú; akkor zárja az istállót, amikor ellopták a fakót; vásár végére jön meg az esze
  • késlekedik, várat magára Sz: jókor jön, elkölt a szüret; jókor jő, mint Balázs pap a vecsernyére

elcsodálkozik

ige
  • elképed, elbámul, elámul, elálmélkodik, meglepődik, eldívánkodik (tájnyelvi), meghökken, elhűl, nagyot néz, csodálkozik, álmélkodik Sz: tátva marad a szája; eláll szeme-szája; szeme-szája tátva marad a csodálkozástól; eláll a lélegzete; leesik az álla; elbámul, mint a pap tehene a jégen

előugrik

ige
  • előpattan
  • kipattan, kiugrik
  • előreugrik, előrenyúlik

ferdén

határozószó
  • haránt, harántul (régies), rézsút, rézsútosan, átlósan, keresztbe, csálén (tájnyelvi), félegyenesre (tájnyelvi), keszegoldalt (tájnyelvi), félszakra (tájnyelvi)

elmarad

ige
  • lemarad, leszakad, visszamarad, visszaesik, hátramarad, elmaradozik(valakit)
  • késik, késlekedik
  • (valakitől, valamitől): eltörpül, alatta marad
  • nyugton marad, veszteg marad
  • meghiúsul, ugrik (szleng)
  • megszűnik, abbamarad

démon

főnév
  • ördög, sátán, gonosz, szellem, jelenés, dzsinn (idegen), rém, fantom
  • vamp (idegen), vámpír (idegen)

elsősorban

határozószó
  • mindenekelőtt, leginkább, nagyrészt, legfőképpen, először, legelőször is, különösen, legelőbb, különösképpen, főleg, főként, főképpen, kiváltképpen, kivált, legkivált, mindenekfölött, lényegében, alapvetően, alapjában véve, többnyire, eredetileg, nevezetesen, specialiter (bizalmas), speciál (bizalmas)

ficánkol, fickándozi

ige
  • ficánkodik (tájnyelvi), ugrándozik, ugrabugrál, szökdel, szökdécsel, igrebugrál (tájnyelvi), izeg-mozog