elsősorban szinonimái

határozószó
  • mindenekelőtt, leginkább, nagyrészt, legfőképpen, először, legelőször is, különösen, legelőbb, különösképpen, főleg, főként, főképpen, kiváltképpen, kivált, legkivált, mindenekfölött, lényegében, alapvetően, alapjában véve, többnyire, eredetileg, nevezetesen, specialiter (bizalmas), speciál (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

pótlás

főnév
  • kiegészítés, toldalék, ráadás, addenda (régies), toldás, appendix (régies), függelék, melléklet
  • helyettesítés, csere

nép

főnév
  • nemzet, náció (régies)
  • közösség
  • parasztság, pórnép (régies)
  • plebs (pejoratív)(idegen)
  • lakosság, népesség
  • népség, tömeg, sokaság, sereg, sokadalom, csődület, nyáj
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elsősorban szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elmeszesedés

főnév
  • mészlerakódás, szklerózis (szaknyelvi)

dugdos

ige
  • rejt, bújtat, takargat, rejteget, eldug, elpalástol, dugdoz (tájnyelvi), duggat (tájnyelvi), dugicsál (tájnyelvi)

disznóól

főnév
  • sertésól, hidas (tájnyelvi), hizlalóól, kutrica (tájnyelvi)
  • szemétdomb, vircsaft, piszokfészek, koszfészek

c-vitamin

főnév
  • aszkorbinsav (szaknyelvi)

előrohan

ige
  • előront, előtör, előtódul, elősiet, előjön

értelmes

melléknév
  • épelméjű
  • jó felfogású, jó eszű, jófejű, eszes, intelligens, nagyeszű, világos fejű, éles eszű, éles elméjű, okos, eszélyes (régies), lucidus (idegen), idejérelett (tájnyelvi), tudékony (tájnyelvi)
  • célravezető, célszerű, helyes, helyénvaló, épkézláb, józan, ésszerű, racionális, átgondolt, megfontolt
  • érthető, világos, áttekinthető, követhető

meglesz

ige
  • létrejön, keletkezik, előáll, elkészül, végbemegy, megvalósul, teljesedik (régies), kilesz (tájnyelvi)
  • megszületik
  • előkerül, megvan, megkerül, rendelkezésre áll
  • elér, felér, megüt (mértéket), megfelel

bibliográfia

főnév
  • könyvészet, könyvtártudomány, könyvtudomány
  • irodalom, szakirodalom, irodalomjegyzék, forrásjegyzék, dokumentáció, repertórium (szaknyelvi), címjegyzék

beszédzavar

főnév
  • beszédhiba

bólogat

ige
  • biceget (tájnyelvi), bickel (tájnyelvi), bólingat, bóktat (tájnyelvi), bólongat (tájnyelvi)
  • (valamire): igenel, helyesel, jóváhagy, egyetért, beleegyezik, belemegy (bizalmas), bólint (valamire)
  • (tájnyelvi, régies): szundikál, bóbiskol

eszményít

ige
  • idealizál, poétizál (idegen), felmagasztal, felemel, szépít

felébreszt, fölébres

ige
  • felkelt, felkölt, felver, felráz, felriaszt, felzavar, fellármáz, felijeszt, magához térít, (ágyból) kiugraszt
  • felgerjeszt, felszít, fellobbant, felgyújt, felkorbácsol

halom

főnév
  • domb, dombocska, hant, bucka, emelkedés, földhányás, magaslat, földtúrás, töltés, földrakás, domborulat (választékos), hompok (tájnyelvi), döngöleg (tájnyelvi), ponk (tájnyelvi), laponyag (tájnyelvi)
  • rakás, kupac, garmada, sereg, kazal, boglya, halmaz, csomó, köteg, rahedli (szleng)

furakodik, furakszik

ige
  • igyekszik, tolakodik, tolakszik, törtet, előrenyomul, előrehatol, nyomakodik, furamkodik (tájnyelvi), furkózik (tájnyelvi), réselődik (tájnyelvi), szotyorkodik (tájnyelvi), turakodik (tájnyelvi)
  • ékelődik

elszabadul

ige
  • elmenekül, elfut, megszökik, meglép (bizalmas), elszelel, elillan Sz: a távozás hímes mezejére lép
  • (indulat): kitör, kirobban, fellobban, felgerjed, felébred

elleplez

ige
  • eltakar, elpalástol, elkendőz, elrejt, eltitkol, eltussol (bizalmas), elmismásol (bizalmas), elken (bizalmas), elsimít, elsumákol (szleng), álcáz

enyhül

ige
  • csillapodik, csillapszik, csendesedik, halkul, csökken, mérséklődik, gyengül, lágyul, szelídül, ellanyhul, alábbhagy, mérséklődik, alábbszáll, szűnik, csitul, enyhed (régies), enged, nyugszik, megcsappan, tompul, kevesbedik, fogy, apad, sorvad, fogyatkozik, múlik, kisebbedik, elül, elenyészik, gyaluszik (tájnyelvi)
  • melegszik, melegedik, tavaszodik

földrengés

főnév
  • rengés, földindulás, földlökés, földrázkódás, földrendülés (tájnyelvi), földzúdulás (tájnyelvi)

eltökéltség

főnév
  • elszántság, határozottság, céltudatosság, rezolúció (régies)

eddigi

melléknév
  • előbbi, megelőző, korábbi, régebbi, egykori, hajdani, azelőtti, ezelőtti

ereget

ige
  • (szleng): szellent, fingik (durva), elszólja magát (tréfás), durrogtat, maga alá morfondírozik (tréfás), púzik (bizalmas), rotyogtat (bizalmas)

fújtat

ige
  • fútat (régies), hevez (régies)
  • liheg, zihál, szuszog
  • mérgelődik, bosszankodik