démon szinonimái

főnév
  • ördög, sátán, gonosz, szellem, jelenés, dzsinn (idegen), rém, fantom
  • vamp (idegen), vámpír (idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

alaptalan

melléknév
  • megalapozatlan, indokolatlan, megokolatlan, légből kapott, motiválatlan, valótlan, képzelt, kitalált, kiagyalt, költött, koholt, fiktív, hamis, illuzórikus, irreális, szófia (régies)
  • jogtalan, jogosulatlan, törvénytelen, igazságtalan

ugyebár

módosítószó
  • nemde, nemdebár, nemdenem (tájnyelvi), ugye, ugyi (tájnyelvi), ugyebizony (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a démon szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

csodagyerek, csodagy

főnév
  • csodaszülött, csodalény, csoda, portentum (idegen, régies)

bonctan

főnév
  • anatómia

bivaly

főnév
  • bivalybika, bivalytehén, bivalyborjú
  • (bizalmas): fajankó, ökör, hatökör

bátor II.

kötőszó
  • (régies): ámbár, ámbátor, noha, jóllehet

dacol

ige
  • dacoskodik, ellenszegül, nekiszegül, szembeszáll, akaratoskodik, önfejűsködik, durcáskodik, makrancoskodik, truccol (bizalmas), duzzog, berzenkedik, megátalkodik, fellázad, ujjat húz (valakivel), rúgkapál, kapálódzik, rugdalódzik, rebelliskedik (régies), fejeskedik (tájnyelvi)

egyedüli

melléknév
  • egyetlen, kizárólagos

lapát

főnév
  • evező
  • kormány, lapát
  • (szleng): fül, kagyló (szleng), légycsapó (szleng), vitorla (szleng)

amellett

határozószó
  • azonkívül, azonfelül, ráadásul, tetejében, még hozzá, hozzá még, sőt még

állam

főnév
  • államszervezet, álladalom (régies)
  • ország, nemzet, birodalom, státus (régies), impérium (régies)

árengedmény

főnév
  • árcsökkentés, árleszállítás, leértékelés, ármérséklés, árleengedés, koncesszió (szaknyelvi), skontó, bonifikáció, rabatt (szaknyelvi)
  • árkedvezmény

egyszerre

határozószó
  • egyidejűleg, egy időben, egy iramban (régies), együttesen, egyúttal, ugyanakkor, párhuzamosan, egyszersmind, egy füst alatt, egy szuszra, egyhuzamban, szimultán, szinkron, fej fej mellett
  • hirtelen, váratlanul, rögtön, hamar, egycsapásra, tüstént, egyszeriben, egyszer csak, egyből, egyenest, egyizromban (régies), hipp-hopp, meglepetésszerűen

elkel

ige
  • elfogy, gazdára talál
  • szükséges, helyénvaló, kell

fércel

ige
  • összeölt, aggat (tájnyelvi), összeaggat (tájnyelvi), áglál (tájnyelvi), baggat (tájnyelvi)

észrevétlen

melléknév
  • észrevehetetlen, láthatatlan, rejtett, eldugott, álcázott, takart, titkos

dereglye

főnév
  • hajó, bárka, sajka, gálya, uszály, átkelőcsónak
  • csónak, komp

csipkéz

ige
  • recéz, cakkoz, rovátkol

duda

főnév
  • bőrduda, tömlősíp (régies), csimpolya (tájnyelvi)
  • kürt, tülök
  • hajókürt, autókürt
  • sziréna
  • (szleng): mell, kebel, alma (szleng), cici (bizalmas), didi (bizalmas), didkó (szleng), bögy, csecs (durva), tejcsarnok (szleng), lökhárító (szleng)

érzékeny

melléknév
  • érző, kifinomult, finom, ideges (régies), szenzibilis (szaknyelvi)
  • fogékony, hajlamos
  • sérülékeny, beteges, kényes, gyenge, szuszceptíbilis (szaknyelvi)(idegen)
  • finom, gyengéd, jóérzésű
  • sértődékeny, sértődős, sebezhető, mimóza, mimózalelkű, nebáncsvirág, ingerlékeny
  • kényes (valamire)
  • érzelmes, szentimentális, megható, meghatódott
  • érzelgős, szenvelgő
  • fájdalmas, súlyos, húsbavágó, kényes
  • precíziós, pontos

dilettáns

melléknév, főnév
  • műkedvelő, amatőr, laikus, szakszerűtlen, hozzá nem értő, avatatlan, kontár, pancser (szleng), fuser (szleng), képzetlen

bosszant

ige
  • (valakit valami): bánt, piszkál, idegesít, nyugtalanít
  • (valakit valaki): zaklat, ingerel, idegesít, molesztál, nyaggat, háborgat, haragít, nyúz, szurkál, piszkál, bökdös, hergel, dühít, mérgesít, gyötör, ugrat, bánt, kellemetlenkedik, macerál (bizalmas), szekál (bizalmas), szekíroz (bizalmas), bizgat (tájnyelvi), böllenkedik (tájnyelvi), szurkapiszkál, frocliz (bizalmas), pikíroz (régies), cukkol, húz (szleng), zrikál (szleng), buzerál (szleng) Sz: borsot tör az orra alá; tormát reszel az orra alá; zongorázik az idegein; trambulinnak nézi az idegeit

eddigi

melléknév
  • előbbi, megelőző, korábbi, régebbi, egykori, hajdani, azelőtti, ezelőtti

észlel

ige
  • érzékel, fölfog, appercipiál (idegen), konstatál, tapasztal, kivesz, megfigyel, megérez, megpillant, meghall, ráeszmél, átlát, eszel (tájnyelvi), neszel (tájnyelvi)
  • észrevesz, megállapít, fölismer, obszervál (idegen)