berozsdásodik szinonimái

ige
  • megrozsdásodik, oxidálódik (szaknyelvi)
  • korrodálódik (szaknyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

egyező

melléknév
  • egybevágó, megfelelő, egybeeső, egymást fedő, azonos (valamivel), egyenlő, egyforma, ugyanaz, ugyanolyan, szakasztott olyan, egyöntetű, egyenértékű, analóg (idegen), összeillő, összehangzó, összeegyeztethető, hasonnemű, rokon, homológ (idegen), kongruens (idegen), korrespondens (régies), harmonikus

leköt

ige
  • odakötöz, odaköt, megköt, megkötöz, leláncol, rögzít
  • lebilincsel, lenyűgöz, elkápráztat
  • elfoglal, kitölt
  • lefoglal
  • lefoglalóz, leelőlegez, rezervál
  • rögzít, előjegyez, fixál, biztosít, megrendel
  • (leköti magát): elígérkezik, elkötelezi magát, ígéretet tesz
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a berozsdásodik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

bekísér

ige
  • bevezet, betessékel, beenged
  • bevisz, előállít, őrizetbe vesz, letartóztat

ár2

főnév
  • áradat, vízáradat, áradás, árhullám, áramlat, özönvíz, vízözön, özön, árvíz, tengerár, sodor (régies)

alsó I.

melléknév
  • lenti, alulsó, al-
  • földszinti
  • alsóbbrendű, alárendelt, alsóbb fokú, alsóbb rangú

bemásol

ige
  • lemásol, beír, átír, bekopíroz, letisztáz

borotva

főnév
  • beretva (tájnyelvi), borbélykés (régies), penge, kés, zsilett, kacor (régies), pofagyalu (szleng), sertebuldózer (szleng)
  • önborotva
  • villanyborotva

kiegyenesedik

ige
  • felemelkedik, felegyenesedik, kihúzza magát, kinyújtózik, kifeszíti a derekát

brancs

főnév
  • (bizalmas): kompánia, banda, társaság, társulat, galeri, csoport, közösség
  • szakma, céh, klikk, érdekcsoport, kör

csápol

ige
  • hadonászik

első II.

főnév
  • éllovas, listavezető, bajnok, győztes, nyertes

egyedüllét

főnév
  • magány, magányosság, társtalanság, elhagyottság, elhagyatottság, elvonultság, visszavonultság, remeteség, elzárkózás, elzárkózottság

besereglik

ige
  • bemegy, becsődül, beárad, begyűl, beáramlik, benyomul

bejövetel

főnév
  • bejövés, megérkezés
  • (magyarok bejövetele): honfoglalás

bizsereg

ige
  • csiklandik, viszket, zsibbad, zsibog, bizseg (tájnyelvi), bizserékel (tájnyelvi), bizserél (tájnyelvi), bizsog (tájnyelvi), sajog

ébreszt

ige
  • kelt, felkelt, serkent, felver, felriaszt, felzavar, felráz
  • éleszt
  • előidéz, támaszt, gerjeszt, okoz, kivált, kelt, fakaszt, gyújt, szít
  • (régies): derít, világosít

betéved

ige
  • bevetődik, besétál, betér, becseppen, bekeveredik (tájnyelvi)

árengedmény

főnév
  • árcsökkentés, árleszállítás, leértékelés, ármérséklés, árleengedés, koncesszió (szaknyelvi), skontó, bonifikáció, rabatt (szaknyelvi)
  • árkedvezmény

bólogat

ige
  • biceget (tájnyelvi), bickel (tájnyelvi), bólingat, bóktat (tájnyelvi), bólongat (tájnyelvi)
  • (valamire): igenel, helyesel, jóváhagy, egyetért, beleegyezik, belemegy (bizalmas), bólint (valamire)
  • (tájnyelvi, régies): szundikál, bóbiskol

egybehangzó

melléknév
  • megegyező, egyetértő, egybecsengő, egybevágó, megfelelő, összevágó, harmonikus, egyöntetű, egységes, összhangzó, hozzáillő, összeegyeztethető, összeférő, egymást fedő, koherens (szaknyelvi), konzisztens (idegen), kongruens (idegen), konkordáns (idegen)