ejnye szinonimái

indulatszó
  • ejnye-bejnye, ej, irgum-burgum, ejha, ugyan, nono

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

katlan

főnév
  • üstház, tűzhely, góc (régies)
  • (régies): kazán
  • kemence
  • szenelő (régies), hamulyuk (régies)
  • serpenyő, vasfazék
  • kráter
  • völgykatlan, hegykatlan
  • teknő, gödör, akna

szlovák

melléknév, főnév
  • szlovákiai, tót (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ejnye szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

dzsungel

főnév
  • őserdő, esőerdő, rengeteg
  • zűrzavar, kuszaság, összevisszaság, tömkeleg, dzsumbuj (bizalmas)

csatározás

főnév
  • összecsapás, csata, harc, küzdelem, összetűzés, ütközet, csetepaté, villongás, tűzpárbaj

címszereplő

főnév
  • főszereplő, sztár

bever

ige
  • beüt, bekalapál
  • (valamijét valamibe): beleüt, belevág, megüt
  • betör, beüt, beszakít
  • (sárral) (tájnyelvi): összefröcsköl, befröcsköl, összespriccel, besároz, ráspriccel
  • (eső): becsap, bevág, beesik
  • beűz, bekerget, bezavar
  • (valakinek) (szleng): közösül, kefél (durva), megbasz (durva)
  • (valakinek) (szleng): behúz, beakaszt, bemos

egyeztet

ige
  • összevet, összehasonlít, egybevet, ellenőriz
  • összehangol, közvetít, közbenjár (valakiért), békéltet, megbékít, egyenget, szinkronba hoz, hozzáigazít, elsimít, koordinál

ellencsapás

főnév
  • ellenakció, ellentámadás, visszavágás, ellenoffenzíva

lopótök

főnév
  • csíktök, jónástök, kobaktök, nyakastök, szívótök

bajkeverő

főnév, melléknév
  • uszító, felbujtó, izgató, bujtogató, felforgató, cselszövő, áskálódó, lázító, intrikus, malefaktor (régies), szarkeverő (durva)

átszáll

ige
  • átrepül, átkel, keresztülszárnyal, átszállítkózik (régies)
  • átül
  • átöröklődik, öröklődik, hagyományozódik, rászáll, átszármazik, áthárul, átháramlik, átmarad (tájnyelvi)

becsíp

ige
  • becsíptet, odacsíp, beszorít
  • berúg, beiszik, becsiccsent (bizalmas), bepityizál (tájnyelvi), bepityókázik (tájnyelvi), becsodálkozik (tájnyelvi), beimádkozik (tájnyelvi), bekortyint (tájnyelvi), bekóstol (tájnyelvi), betütükél (tájnyelvi), bekap (régies), bekaparász (régies), a fejébe száll az ital, a lábába száll az ital Sz: felönt a garatra
  • (régies): letartóztat, becsuk, bezár
  • (tájnyelvi): (lovat) befog

elnőiesedik

ige
  • effeminálódik (pejoratív)

embrió

főnév
  • magzat, ébrény (régies)

gally

főnév
  • ág, faág, vessző, hajtás, sarj, ágfa, gallyfa, rőzse, nyesedék, carak (tájnyelvi), csalit (tájnyelvi), csebere (tájnyelvi)
  • pálca, bot, virgács

felküzd, fölküzd

ige
  • felküzdi magát, felverekszi magát, felvergődik, feljut, felkerül

ékel

ige
  • becsíptet, beszorít, feszít, hasít, csapoz (szaknyelvi)
  • (vkik, vmik közé ékeli magát): ékelődik, férkőzik, furakodik

dunnyog

ige
  • (tájnyelvi): dünnyög, dörmög, dohog, zsörtölődik, tutyog (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): dúdol, dudorászik

elhajít

ige
  • eldob, elvet, elrepít, ellódít

felhajt, fölhajt

ige
  • felemel, fellebbent
  • feltűr, feltűz, felgyűr, megrövidít, megkurtít, felvarr, visszahajt
  • felkerget, felűz, felzavar, felterel, fölver, felhajszol (bizalmas), megszalaszt
  • előteremt, megszerez, megkeres, megkerít, előkerít, kikerít (tájnyelvi), kiugraszt, felkutat, kiszimatol, felhajhász (tájnyelvi), jár (valami után), érdeklődik, tudakozódik
  • lenyel, felhörpint, leönt (bizalmas), lehajt, lehajít, bedob, behajít, bevág, benyakal, megiszik, kiiszik, behörpöl (régies), felhöppent (régies), felkortyolgat (régies)
  • becsíp, berúg

elbűvöl

ige
  • elbájol, elvarázsol, lenyűgöz, lebilincsel, megbabonáz, megigéz, magával ragad, magnetizál (idegen), delejez (régies), elragad, megragad, bűvöletbe ejt, bűvkörébe von, megszédít, elkábít, elkápráztat, megejt, rabul ejt, megboszorkányoz Sz: megigéz, mint gyertyaláng a lepkét

csengetés, csöngetés

főnév
  • csengettyűszó, csilingelés, hangzás, zengés, harangozás, harangszó

eljegyez

ige
  • elgyűrűz, meggyűrűz, elkendőz (régies), elmátkásít (régies), kézfogót tart, jegybe ad (régies)

felken, fölken

ige
  • odaken, ráken
  • felszentel, felavat