elhajlás szinonimái

ige
  • elgörbülés, elferdülés
  • eltérés, kilengés
  • deklináció (szaknyelvi)
  • mulatozás, kimaradás, tivornya, ivászat, piálás (szleng), pityókálás, vedelés

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

védtelenül

határozószó
  • védelem nélkül, kiszolgáltatva

fiatal I.

melléknév
  • fiatalka, ifjú, ifjúdad (régies), kiskorú, fiatalkorú, éretlen, zöldfülű, gyermeteg, gyermekded (régies), hátulgombolós (pejoratív), ugrifüles (bizalmas), pisis (pejoratív), taknyos (bizalmas), tejfölösszájú (pejoratív), csiribiri (tájnyelvi)
  • friss, zsenge, zöld, gyenge (tájnyelvi), csivatag (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elhajlás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

eláll

ige
  • álldogál, ácsorog, várakozik
  • eltartható, tárolható
  • (tájnyelvi): kiáll, elvisel, eltűr, kibír
  • útban van, elfoglal, akadályoz
  • ellép, arrébb megy, félreáll
  • (régies): elpártol, elszakad, megszegi a szavát
  • (valamiről): lemond, visszamond, visszalép, felhagy, felad, visszavon
  • (tájnyelvi): elszegődik, beáll, beszegődik
  • kiáll, szétáll
  • megszűnik, abbamarad, megáll, elakad, véget ér
  • (tájnyelvi): kifárad, kimerül

csökken

ige
  • mérséklődik, kisebbedik, alábbhagy, csillapodik, ereszkedik, apad, fogy, kevesbedik (választékos), csappan, zsugorodik, lanyhul, gyengül, lankad, ernyed, bágyad, konyul, leülepedik, leszáll, lesüllyed, lenyugszik, összehúzódik, redukálódik, egyszerűsödik
  • (érték): romlik, devalválódik (szaknyelvi), elértéktelenedik
  • csillapul, enyhül, csökik (tájnyelvi)

csicskás

főnév
  • tisztiszolga, pucer (régies), kutyamosó (régies)
  • alárendelt, alábbvaló

borongós

melléknév
  • felhős, felleges, homályos, borús, borult, árnyas, ködös, sötét, morzsongós (tájnyelvi)
  • szomorú, bús, bánatos, mélabús, komor, búskomor, levert, vigasztalan, lehangolt, letargikus, deprimált, melankolikus, nyomott

elérzékenyül

ige
  • elérzékenyedik, meghatódik, megilletődik, megindul, ellágyul, elpárodik (tájnyelvi)

elreped

ige
  • megreped, elhasad, meghasad, szétmegy, elválik, elroppan, szétfeslik, széthasad

másodmagával

határozószó
  • kettesben, kettecskén
  • négyszemközt
  • (bizalmas): terhesen, viselősen

beilleszt

ige
  • beleilleszt (valamibe), beépít, beleépít, beerősít, belefoglal, beköt (szaknyelvi), behelyez, beállít, beleállít, beigazít, (vájatba) beágyaz, betesz, bedug, becsúsztat, berak, belerak
  • beír, beleír, bedolgoz, beledolgoz, belesző, beépít, betold, beszúr, beleszúr, belefoglal, bejegyez, közbeiktat, felvesz, bevezet, besorol, besuszterol (bizalmas), interkalál (idegen), interpolál (szaknyelvi)

bazilika

főnév
  • főtemplom, székesegyház

belülről

határozószó
  • bentről, bévünnet (tájnyelvi), bennőt (tájnyelvi), belülnén (tájnyelvi)
  • szívből, mélyről, lélekből

eltemet

ige
  • elhantol (választékos), elföldel, örök nyugalomra helyez (választékos), végső nyugalomra helyez (választékos), megadja a végtisztességet (valakinek), utolsó útjára kísér, elbúcsúztat, eltakarít, sírba tesz, sírba helyez, visszaadja a földnek, inhumál (régies), elás, elkapar (pejoratív), elsírol (tájnyelvi), elhomlít (tájnyelvi)
  • betemet, beborít, maga alá temet, elnyel, magába fogad
  • elrejt, elfed, elleplez, palástol, elkendőz, eltitkol

esket

ige
  • összead, összeházasít
  • fölesket, megesket, esküdtet

gumibot

főnév
  • jelzőbot, belügyi kolbász (tréfás), népnevelő (tréfás), rendőrkolbász (tréfás), suhi (szleng), szalámi (szleng)

fényesít

ige
  • csiszol, fényez, políroz (szaknyelvi), lakkoz, politúroz, (padlót) vikszel, (cipőt) bokszol, (cipőt) kefél, (fémtárgyat) szidoloz, csutakol, dörzsöl, suvikszol (tájnyelvi), glancol (bizalmas), pampucol (tájnyelvi)

elhallgattat

ige
  • elcsendesít, lecsendesít, elcsitít
  • csendre int, leint, beléfojtja a szót, elnémít, letorkol, lehurrog, letromfol (bizalmas), torkára forrasztja a szót, befogja a pofáját (szleng, durva), betömi a száját Sz: a szájára ül vkinek; lakatot vet a szájára; nyakába kanyarítja a szót; megállítja vkinek a malmát; befalatja vele a szót
  • (szleng): megöl, eltesz láb alól, kinyír (szleng)

ékel

ige
  • becsíptet, beszorít, feszít, hasít, csapoz (szaknyelvi)
  • (vkik, vmik közé ékeli magát): ékelődik, férkőzik, furakodik

előad

ige
  • átad, átnyújt, odaad
  • értekezik, elmond, kifejt, prelegál (idegen), referál, exponál (idegen), beszámol, bemutat, ismertet, megjelenít, vázol, körvonalaz, magyaráz, értelmez, fejteget, taglal, részletez, indokol, megokol, közöl, elbeszél, elősorol, előszámlál, előtálal, ábrázol, előterjeszt, közread, közzétesz, javasol, proponál (régies), indítványoz, benyújt, kimutat
  • szaval, szónokol, eldalol, eljátszik, alakít, deklamál (idegen), tolmácsol, felolvas
  • tanít, oktat

felügyel

ige
  • vigyáz, ügyel, őrködik, felvigyáz, őriz, strázsál, csőszködik, elügyel (tájnyelvi)
  • ellenőriz, kontrollál, inspiciál (régies), szemmel tart, felülvizsgál, átnéz

elkel

ige
  • elfogy, gazdára talál
  • szükséges, helyénvaló, kell

csügg

ige
  • csüng, függ, csüllöng (tájnyelvi), lóg (bizalmas)
  • lekonyul, lelóg, aláhajlik, fityeg, leffeg (tájnyelvi), csilleng (régies)
  • (valakin): rajong (valakiért), ragaszkodik (valakihez), imád, szeret, becéz, dédelget, babusgat, ajnároz, kényeztet, nyászálódik (tájnyelvi)

előrelátható

melléknév
  • várható, sejthető, gondolható, kiszámítható, föltehető, megjósolható, valószínű

fennmarad

ige
  • (valamiből valami): megmarad, hátramarad, hátravan, visszamarad
  • tovább él, perszisztál (választékos), megőrződik, hagyományozódik, szájról szájra száll