elhomályosul szinonimái

ige
  • elhomályosodik, elsötétül, elsötétedik, elborul, elkomorodik, befelhősödik
  • (szem): könnybe lábad, könnybe borul, bepárásodik, bepókhálósodik (régies)
  • elhalványul, megfakul, meggyengül, elmosódik, tompul, elenyészik, elhal, eltűnik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

alkörmös, álkörmös

főnév
  • berzseny, karmazsinbogyó

rövid II.

főnév
  • rövidital, tömény, erős
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elhomályosul szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elborzaszt

ige
  • megijeszt, megrémít, megdöbbent, elrettent, megfélemlít, megriaszt, elképeszt

csuklya

főnév
  • kámzsa, kapucni, csuha, kápa (régies), kapucium (régies), kukla (régies), csucska (tájnyelvi), süsü (tájnyelvi)

csintalan

melléknév
  • csintalankodó, pajkos, játékos, eleven, haszontalan, rakoncátlan, huncut, vásott, komisz, rossz, gézengúz, selma (régies), ármányozott (tájnyelvi), katlankulcsos (tájnyelvi) Sz: farkasgégén eresztett; nagyapja is ördög volt
  • pajkos, pajzán, kacér, szabados, kétértelmű, sikamlós, dévaj, pikáns

botanika

főnév
  • növénytan, füvészet (régies)

elfajulás

főnév
  • elkorcsosodás, degenerálódás (szaknyelvi), elsatnyulás, elcsenevészesedés, elferdülés, perverzió (szaknyelvi)
  • elaljasodás, elzüllés, elfajzás (régies)
  • súlyosbodás, elmérgesedés, felfokozódás, felerősödés

elszalad

ige
  • elfut, elrohan, elrobog, megszalad, elszökik, elillan, elinal, eliramlik, eliramodik, elkotródik, elnyargal, ellohol, elmenekül, eltűnik, kereket old, nyaka közé szedi a lábát, ellép, megfut, megfutamodik, futásban keres menedéket, elpárolog (bizalmas), meglép (bizalmas), kilő (bizalmas), meglóg (bizalmas), elugrik (bizalmas), megugrik (bizalmas), eliszkol, elinócol (tájnyelvi), elkotringol (tájnyelvi), elpitlikel (tájnyelvi), elpustol (tájnyelvi), ellencel (tájnyelvi), elpusztol (tájnyelvi), dobbant (szleng), lelécel (szleng), megpattan (szleng), elspurizik (szleng) Sz: a lábára bízza életét, nem a karjára; a sarkával fenyeget (valakit); eloldja a kereket; eloldja a cigánykereket; fel sem fűzhette a bocskorát; felköti a nyulak bocskorát; felszíjazza a bocskorát; hátat ad; illára veszi a dolgot; jól felszedi a kapcát; nyúllá válik; száz vitézt is hajt maga után; viszi a büdöset
  • (idő): elfut, elsuhan, elmúlik, eltelik, elröppen, elszáll

mazsola

főnév
  • (bizalmas): ötlet, geg (idegen)
  • (bizalmas) (jelzőként is): kezdő, gyakorlatlan, járatlan, tapasztalatlan, újonc, zöldfülű, kopasz (szleng)

békétlen

melléknév
  • zúgolódó, lázongó
  • nyugtalan, zaklatott, diszharmonikus
  • veszekedős, zsémbes

becsúsztat

ige
  • belecsúsztat, bedug, beledug, bejuttat
  • betol
  • betesz, becsempész, belecsempész, becsen, belop, belelop, beoroz, besuvaszt, belesuvaszt, besuszterol (bizalmas), bemesterkél (tájnyelvi)

benyomul

ige
  • benyomakodik, behatol, betör, beront, bejut, beüt, beverekedi magát
  • betolakodik, befurakodik, beférkőzik, beügyeskedi magát, beszemtelenkedik
  • betódul, betolul, beömlik, beárad, beáramlik, beözönlik

elúszik

ige
  • elvész, odalesz, elfogy, elfolyik, ugrik (szleng)

észok

főnév
  • bizonyíték, indok, érv, argumentum (régies)

gyalogszerrel

határozószó
  • gyalog, gyalogosan, az apostolok lován (bizalmas), lábbusszal (bizalmas), maga alkalmatosságán

fertőtlenítőszer

főnév
  • fertőtlenítő, dezinficiens (szaknyelvi), klór

elhűl

ige
  • kihűl, meghűl, elhidegedik (régies)
  • (régies): elhidegül
  • megdöbben, elcsodálkozik, meghökken, meglepődik, elképed, elámul, hüledezik

elárusító

főnév
  • eladó, kiszolgáló, kereskedősegéd, kereskedő, boltos, fűszeres (régies), árus

előkészül

ige
  • felkészül, készülődik, begyakorol, betanul, megtanul, edz, edződik
  • bemosakodik (orvos)

fémhulladék

főnév
  • hulladék fém, forgács, ócskavas

ellanyhul

ige
  • lanyhul, enyhül, gyengül, alábbhagy, csökken, megfogyatkozik

daróc

főnév
  • posztó, kendervászon, condra (tájnyelvi)

elpazarol

ige
  • eltékozol, elprédál, elherdál, elkölt, elszór, szétszór, elveszteget, eldőzsöl, elfecsérel, ellumpol, megzenésít (tréfás), elkótyavetyél, eltivornyáz, elpocsékol, elver, elpotyáz (bizalmas), elpenget (szleng), elmuzsikál (szleng), eltapsol (szleng), elkecsékel (tájnyelvi), elfityol (tájnyelvi), elpacsél (tájnyelvi), elemészt (tájnyelvi) Sz: ebek harmincadjára ad; eblébe vet; farkára hág (valaminek); farkaskaszára jut (valami); kidobja a pénzt az ablakon; kimegy a vagyona a hátán; puffra ver; seggére ver (durva); végére jár (valaminek)

ferences

melléknév, főnév
  • ferences rendi, Ferenc-rendi, franciskánus, kapucinus, minorita, cserifakó (régies, pejoratív)