felvág, fölvág szinonimái

ige
  • felvagdal, összevagdal, összevág, feldarabol, felaprít, felszel, felszeletel, felszabdal, feltrancsíroz (bizalmas), felszegdel (tájnyelvi)
  • felmetsz, felhasít, felnyit
  • feldob, felhajít, felcsap, fellódít
  • kérkedik, dicsekszik, nagyzol, henceg, hetvenkedik, hivalkodik, adja a bankot (szleng), anzágol (bizalmas), nagyképűsködik, fennül (tájnyelvi), büszkélkedik, páváskodik, háryjánoskodik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

gyón, gyónik

ige
  • megvall, beismer

pódium

főnév
  • emelvény, dobogó, díszemelvény, padozat, pult (régies)
  • színpad
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felvág, fölvág szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

felkapaszkodik, fölk

ige
  • feljut, felmegy (lépcsőn), felkúszik, felmászik, felhág, felvergődik, felcsütörködik (régies), felcsibenkedik (tájnyelvi), felkamparodik (tájnyelvi), felgilingózik (tájnyelvi), felkápsálódik (tájnyelvi), felkepesztet (tájnyelvi), felpeszterkedik (régies)
  • felemelkedik, feldolgozza magát (bizalmas), karriert csinál

építészmérnök

főnév
  • építész
  • építőmérnök

elvár

ige
  • igényel, igényt tart, igényt támaszt, követel, megkövetel, előír, megkíván (valakitől), számít (valamire)(valamiről)

életszükséglet

főnév
  • létszükséglet, létföltétel, létkérdés

felsorakoztat, fölso

ige
  • sorba állít, sorba rak, glédába állít, felállít, elrendez
  • felvonultat, összetoboroz, mozgósít, összevon, gyülekeztet, egybehív, összehív, összecsődít
  • felsorol, összeír, számba vesz, részletez

földalatti I.

melléknév
  • (mozgalom): ellenálló, titkos, illegális

nosztalgikus

főnév
  • sóvárgó, vágyakozó, vágyódó, epekedő, kívánkozó, áhítozó

diéta2

főnév
  • (régies): országgyűlés, parlament

dátum

főnév
  • dátumozás, keltezés, kelet
  • időpont

áramforrás

főnév
  • tápegység, battéria (régies)

drámai

melléknév
  • színészi, színházi, színpadi, színészies
  • váratlan, megrendítő, tragikus

furcsáll

ige
  • csodálkozik (valamin), csodál, különösnek tart, fönnakad (valamin)
  • helytelenít, nehezményez

gúnyol

ige
  • csúfol, kigúnyol, gúnyt űz (valamiből), gúny tárgyává tesz, fitymál, kinevet, kikacag, kiröhög (durva), csipkelődik, persziflál (idegen), szatirizál (régies), kifiguráz, csúffá tesz, csúfot űz (valakiből), pellengérre állít, megtréfál, tréfát űz, bolonddá tesz, csúfságol (tájnyelvi), cukkol, heccel, cikiz (szleng)

ítélet

főnév
  • döntés, határozat, verdikt (régies)
  • rendelkezés, végzés, törvénytétel, szentencia (régies), judícium (régies), döntvény (régies)
  • vélemény, nézet, meglátás, gondolat, megítélés, meggyőződés
  • (szaknyelvi): állítás, mondat, nyilatkozat, propozíció (idegen)
  • (szaknyelvi): ítéletnap, utolsó ítélet, végítélet, büntetés, bírságnap (régies), dies irae (idegen)
  • (régies): ítélkezés, bíráskodás, igazságtétel
  • (tájnyelvi): ítéletidő, vihar

hetilap

főnév
  • magazin, újság, lap

felvet, fölvet

ige
  • feldob, felhajít, felgór (tájnyelvi)
  • említ, megemlít, szóba hoz, szóvá tesz, megpezsdít, előhoz, előáll (valamivel), előhozakodik (valamivel), indítványoz, bedob (bizalmas), utal, exponál (választékos)
  • (ágyat) (tájnyelvi): bevet, megvet

felhoz, fölhoz

ige
  • felhúz, felhord, felcipel, felvonszol, felcűgöl (tájnyelvi), felszállít, felemel, kiemel
  • (labdát) felvezet
  • előhoz, felidéz, felelevenít, hivatkozik, idéz, említ, szóba hoz, szóvá tesz, előáll (valamivel), említést tesz, utal, céloz, felvet, érint, előáll, előhozakodik, felhozakodik (tájnyelvi)

foglalkozásszerűen

határozószó
  • hivatásszerűen, hivatalból

heherész

ige
  • nevetgél, vihorászik, kacarászik, kuncog, göcög (régies), göcörög (bizalmas)

ferences

melléknév, főnév
  • ferences rendi, Ferenc-rendi, franciskánus, kapucinus, minorita, cserifakó (régies, pejoratív)

ereszt

ige
  • bocsát, kibocsát
  • növeszt
  • (vizet): enged, csapol, folyat
  • (bizalmas): szellent
  • elenged, elereszt, elbocsát
  • lazít, tágít, bővít
  • (szleng): kielégül, ejakulál

fontosság

főnév
  • jelentőség, nagyság, jelentékenység, komolyság, nyomaték, horderő, tekintély

here1

főnév
  • orchis (szaknyelvi), testis (szaknyelvi), hím ivarmirigy (szaknyelvi), bizsu (tréfás), golyó (bizalmas), tojás (bizalmas), mony (tájnyelvi), mogyoró (szleng), zacskó (szleng), tök (durva), tökgolyó (régies)