egyszerűsít szinonimái

ige
  • ésszerűsít, célszerűsít, összevon, leszorít, (szöveget) megrövidít, megkönnyít, redukál, racionalizál, szimplifikál (idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

gyűjtés

főnév
  • felhalmozás, behordás
  • takarékoskodás, spórolás, spórlás (tájnyelvi), kuporgatás
  • adománykérés, koldulás, kalapozás, keresmény (régies), szerzemény
  • böngészés, bogarászás, tallózás

társaskör

főnév
  • egylet, kaszinó, klub
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a egyszerűsít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

dukál

ige
  • (valakinek valami): megillet, jár, kijár
  • illik, szokásos, járja

csalóka

melléknév
  • megtévesztő, félrevezető, hamis, csalfa, csalárd, csalékony (választékos), cselt vető (régies), csali (tájnyelvi), ámító, illuzórikus, délibábos, csába (tájnyelvi), hiú (ábránd, remény)
  • hazug, alaptalan
  • (régies): alakos, alakoskodó, csalárd, tündérkedő (régies), színmutató (régies), képmutató, hamis, ál

cidrizik

ige
  • fázik, fagyoskodik, remeg, reszket, didereg, borzong, vacog
  • fél, retteg, idegeskedik, frászban van (bizalmas), citerázik (bizalmas), trémázik (szleng), be van gazolva (bizalmas), be van rezelve (bizalmas), be van szarva (durva), majrézik (szleng)

betonozás

főnév
  • betonkészítés, betonmunka

egyenest

határozószó
  • egyenesen, közvetlenül, rögtön, tüstént, rögvest, hirtelen, egyszerre, direkte (idegen)

elkeseredés

főnév
  • szomorúság, fájdalom, bánat, lehangoltság, levertség, rosszkedv, kétségbeesés, reményvesztettség, kedvetlenség, keserűség, csüggedtség, pesszimizmus

liter

főnév
  • lityi (tréfás), kőművesdeci (tréfás)

azonos

melléknév
  • megegyező, egyező, egyenlő, ugyanazon, egyforma, ugyanolyan, megfelelő, konform (idegen), adekvát, egyenértékű, ekvivalens, egynemű, egybehangzó, egybevágó
  • változatlan, állandó

átlag II.

határozószó
  • átlagosan, átlagban, középértékben

bátya

főnév
  • fivér, testvérbátya
  • (tájnyelvi): nagybátya, bácsi, bá (tájnyelvi)

elmegyógyintézet

főnév
  • ideggyógyintézet, bolondokháza, őrültekháza, zárt intézet (bizalmas), tébolyda (régies), diliház (bizalmas), vicces ház (szleng), vigyorgó (szleng), bolondház (régies)

elvitat

ige
  • kétségbe von, tagad, cáfol, megkérdőjelez

fűtőház

főnév
  • mozdonyszín
  • kemenceüzem

felírás, fölírás

főnév
  • felirat, szöveg

együtt érző

melléknév
  • megértő, szánakozó, sajnálkozó, részvétteli, részvevő, rokonszenvező, rokonérző (régies), szimpatizáló (idegen), emberséges, humánus, gyengéd, melegszívű, szerető, jólelkű, jóságos, jóindulatú, irgalmas, könyörületes, kegyes (régies), szolidáris, szimpatetikus (idegen, régies), szimpatikus (idegen), kondolens (idegen)

dramaturgia

főnév
  • drámaelmélet
  • színrevitel, színpadra alkalmazás

elfektet

ige
  • (iratot): félretesz, elodáz, halogat

félév

főnév
  • szemeszter (szaknyelvi), szemesztrisz (régies)

elárusító

főnév
  • eladó, kiszolgáló, kereskedősegéd, kereskedő, boltos, fűszeres (régies), árus

cseh

főnév, melléknév
  • cseszkó (bizalmas), cselák (szleng)

elhidegül

ige
  • elhidegedik, eltávolodik, elfordul, kiszeret (valakiből), elidegenedik(valakihez)(valakivel)
  • kihűl, elhűl
  • (régies): meghűl, megfázik, átfázik

felhoz, fölhoz

ige
  • felhúz, felhord, felcipel, felvonszol, felcűgöl (tájnyelvi), felszállít, felemel, kiemel
  • (labdát) felvezet
  • előhoz, felidéz, felelevenít, hivatkozik, idéz, említ, szóba hoz, szóvá tesz, előáll (valamivel), említést tesz, utal, céloz, felvet, érint, előáll, előhozakodik, felhozakodik (tájnyelvi)