egyszeriben szinonimái

határozószó
  • hirtelen, rögtön, egyszer csak, egyszerre csak, egyszerre, tüstént, helyben, azonnal, nyomban, legottan (régies), pontban, menten, mindjárt, azonmód, íziben (tájnyelvi), hamarjában, üstöllést (tájnyelvi), ingyen (régies), egyvést (tájnyelvi), dictum-factum (idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

morfium

főnév
  • fájdalomcsillapító, morfin (szaknyelvi), morfi (szleng), morfó (szleng)

naplopó

melléknév, főnév
  • (pejoratív): munkakerülő, dologkerülő, dologtalan, kasza-kapa kerülő (tréfás), munkátlan, léhűtő, lézengő ritter, semmittevő, lusta, ingyenélő, csavargó, haszontalan, csirkefogó, henye, henyélő, aszfaltkoptató (bizalmas), lajha (régies), kupcihér (tájnyelvi), semmirekellő, mihaszna, hétlusta, pernahajder, here (pejoratív), potyaleső, lógós (bizalmas), flaszterkoptató (bizalmas), himpellér (régies), lustazsák (tájnyelvi), csoszoli (tájnyelvi), naplesi (tájnyelvi) Sz: borsót gömbölyít; büdös neki a munka; ecetet darál; elmenne a munka temetésére; homokot kötöz; jeget aszal; lencsét laposít; nem kap sérvet a munkától; nem szakad meg a dolgában; pénztáros az ingyenuszodában; repülőtéren sínváltó; úgy áll a munkához, hogy más is odaférjen; ül, mint a kopott gyöngy; várja, hogy a sült galamb a szájába repüljön; verebet patkol; vinné a zászlót a munka temetésén; zabot hegyez; napnál fűtő
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a egyszeriben szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

dugó

főnév
  • dugasz, stopli (bizalmas), tömítés, parafa dugó, szádló (régies)
  • stekker (bizalmas), villás csatlakozó, dugós csatlakozó, dugaszoló, banándugó
  • (közlekedési): torlódás, akadály, zavar
  • (bizalmas): gól
  • (bizalmas): elégtelen, egyes

csali

főnév
  • csalétek, maszlag (bizalmas), csele (tájnyelvi), étető (tájnyelvi)
  • (kártyában) alsó

cicajáték

főnév
  • cicázás, fogó, fogócska, cica

betódul

ige
  • beáramlik, beárad, beözönlik, bezúdul, behatol, benyomul, befolyik, becsorog, besereglik, becsődül, betör, becsarangozik (tájnyelvi), beháramlik (tájnyelvi)

egyelőre

határozószó
  • ideiglenesen, átmenetileg, pillanatnyilag, jelenleg, e pillanatban, a jelen pillanatban, momentán (bizalmas), per pillanat, most, ideig-óráig

elkér

ige
  • kölcsönkér, kölcsönöz, kikönyörög, kisír, elkunyerál (bizalmas)
  • kér, felszámít, számít, fizettet

link

melléknév
  • megbízhatatlan, szélhámos, szélhámoskodó, széltoló (bizalmas), hazudós, simlis, könnyelmű, linkóci (bizalmas)
  • komolytalan, jelentéktelen, értéktelen, hitvány

aznap

határozószó
  • ugyanaznap, akkor, akkoron (választékos), akkornap (régies)

átkozódik

ige
  • átkokat szór, szitkot szór, szitkozódik, gyalázkodik, mocskolódik (tájnyelvi), piszkolódik, káromkodik, mennydörög, káromol, pokolba küld, fenyegetőzik, kápolódik (tájnyelvi), átkolódik (tájnyelvi), átkózik (tájnyelvi), átkozolódik (tájnyelvi)

bátor I.

melléknév
  • vakmerő, merész, hősies, heroikus, hősi, rettenthetetlen, tettre kész, rendíthetetlen, rendületlen, tántoríthatatlan, belevaló (bizalmas), vagány (bizalmas), elszánt, vérszemes, férfias, oroszlánszívű, derék, derekas, tetterős, magabiztos, kurázsis (régies), vitéz, merős (tájnyelvi), félénktelen (régies), tökös (szleng) Sz: Bátorban lakik; Bátori nemzetségből való; belekezd, ha benneveszt is; ellenáll akárki ellen; ember a talpán; ennek az apja is ember volt; ez ám az ember!; ezer a lelke; hét ördögtől se fél; legény a gáton; magyar anya szülte; minden ütközetben első; neki merne menni az eleven ördögnek; nekimegy a sebzett oroszlánnak is; nem ijed meg a maga árnyékától; szemébe mer nézni akárkinek; talán a halállal is áldomást ivott

elmázol

ige
  • elken, szétdörzsöl, elmaszatol(szaknyelvi)

elvileg

határozószó
  • elméletben, elméletileg, teoretikusan, in thesi (idegen)

fűszerez

ige
  • ízesít, ízt ad, megadja az ízét, trágyáz (régies), fűszerszámoz (régies)
  • színesít, élénkít
  • tarkít

félig

határozószó
  • feléig, felerészben
  • valamennyire, félig-meddig, nem egészen, nem teljesen, némileg, tökéletlenül, félen (tájnyelvi), félent (tájnyelvi), feleszeg (tájnyelvi), féligformán (tájnyelvi), félkészségig (tájnyelvi)
  • majdnem, szinte
  • fél lábbal

egyszóval

határozószó
  • tehát, szóval, eszerint, vagyis, azaz, következésképpen, röviden szólva, rövidre fogva, röviden, magyarán szólva, összefoglalva, dióhéjban Sz: egy szó, mint száz; száz szónak is egy a vége; elég az hozzá; summa summarum (idegen); kurz und gut (idegen)

dragonyos

főnév
  • könnyűlovas, kurtályos (régies)
  • debella

elfárad

ige
  • kimerül, elgyengül, ellankad, elpilled, elernyed, elcsigázódik, elbágyad, eltörődik, kifullad, meggebed (tájnyelvi), eltikkad
  • elkopik, elhasználódik
  • (választékos): elmegy, odafárad

féleszű

melléknév
  • zavart, gyengeelméjű, elmebajos, bolond, hülye, félkegyelmű, félbolond, együgyű, félnótás, félhangú (régies), ütődött (bizalmas), lökött (szleng), tökkelütött, tökfejű, tökéletlen, dilis, dilinós, idióta, kretén, imbecillis (szaknyelvi), mamlasz, mafla, bárgyú, szamár (bizalmas), ostoba, sügönye (bizalmas), stupid, bogaras, hóbortos, félcédulás, félnadrág (tréfás), kelekótya, kótyagos, hibbant, dilinós (bizalmas), süsü, fuzsitos (tájnyelvi), gyagyás (tájnyelvi), gügye (tájnyelvi), golyós (szleng), hangyás (szleng), csábérdás (tájnyelvi), csajmota (tájnyelvi), nederkó (tájnyelvi), egon (szleng), ubul (szleng), ergojás (régies), füves (régies) Sz: feje lágyára esett; hiányzik egy kereke; kenyérrel eszi a cipót; kőbölcsőben ringatták; kotlik az esze; kótyagos az agyveleje; nemcsak tökkel, hanem ököllel is ütötték a fejét; nincs ki mind a négy kereke; nincs otthon a gazda; nincs ki a kártyája; van egy karima híja

elámul

ige
  • ámulatba esik, elbámul, elálmélkodik, meglepődik, elcsodálkozik, meghókonyodik (régies), elhülemedik (tájnyelvi), ámolyog, elképed, elhűl

csavarog

ige
  • csatangol, barangol, kószál, kóborol, tekereg, bolyong, kódorog, kóricál, flangál (bizalmas), flangíroz (régies), lófrál (bizalmas), strabancol, bitangol (tájnyelvi), kórász (tájnyelvi), kujtorog, csalinkázik, bódorog (tájnyelvi), csamangol (tájnyelvi), lafancol (tájnyelvi), bumlizik (bizalmas), lötyög (bizalmas), lézeng, lóg (bizalmas), őgyeleg, ődöng, cselleng, ténfereg, csámborog, járkál, császkál, mászkál, jár-kel, kalandozik, csövezik (szleng) Sz: az utcakert sövényét fonja

elhelyezkedik

ige
  • helyet foglal, leül, letelepszik, befészkelődik (tájnyelvi)
  • munkába áll, dolgozik, álláshoz jut, bejut, bekerül (valahova)
  • elterül, található, fekszik

felhizlal, fölhizlal

ige
  • meghizlal, feltáplál