díszhely szinonimái

főnév
  • főhely, díszpáholy

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

per1

főnév
  • pör, pereskedés
  • (régies): perlekedés, vitatkozás, vita, veszekedés, civódás, perpatvar

önkritika

főnév
  • önbírálat
  • megbánás, belátás
  • (régies): önismeret, önértékelés
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a díszhely szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

csuszamlás

főnév
  • siklás, csúszás, leesés, lehullás, lezuhanás, omlás, suvadás (szaknyelvi), szlip (szaknyelvi)

bőr

melléknév
  • epidermisz (idegen), felhám, hám, derma (idegen), membrán (idegen)
  • gerezna, irha
  • (bizalmas): futball-labda, labda, laszti (bizalmas), foci (bizalmas), tök, bőrbogyó (bizalmas)
  • kéreg, háncs, héj
  • föl, hártya, pilk (tájnyelvi)
  • (bizalmas): öltözet, ruha
  • (szleng): nő

boldogult

melléknév
  • megboldogult, Istenben boldogult, boldog emlékezetű, elhunyt, elhalálozott, meghalálozott (régies), megholt, üdvözült, dicsőült, megdicsőült, volt, egyszeri, egykori, néhai

behajít

ige
  • belehajít, bedob, beledob, belök, belelök, bevág (bizalmas), belevág, belevet, begór (tájnyelvi)
  • (ablakot) betör, bezúz, behajt (tájnyelvi)
  • befal, felfal, felhabzsol, belapátol (bizalmas)
  • felhajt, lehajít, felhörpint, lehörpint
  • (tájnyelvi): becsíp, lerészegedik

dermed

ige
  • merevedik, mered, megmered, fagy, keményedik, kocsonyásodik, gebbed (régies)

együttvéve

határozószó
  • együttesen, összesen, együtt, összegezve, összevéve, összesítve, mindenestül, mindent összevetve, en masse (régies), caklipakli (bizalmas)

leereszkedik

ige
  • aláereszkedik, alászáll, alábbszáll, lemegy, lemászik, legördül
  • (repülőgép): landol, leszáll, földet ér
  • (valakihez): lehajol, lealacsonyodik, megalázkodik

áramfejlesztő

főnév
  • generátor, dinamó, aggregátor

alvad

ige
  • sűrűsödik, kocsonyásodik, angad (tájnyelvi)

asztalkendő

főnév
  • abrosz, terítő, asztalterítő, szalvéta, szervéta (tájnyelvi)
  • konyharuha

elbeszélő II.

főnév
  • mesemondó, mesélő, recitáló (régies), krónikás
  • narrátor

elméletileg

határozószó
  • elvileg, elméletben, elvontan, ideálisan, teoretikusan (idegen), teoretice (régies)

fiú

főnév
  • fiúgyerek, fiúgyermek, gyerek (tájnyelvi), gyerekcse (tájnyelvi), csimota (tájnyelvi)
  • fi (régies), srác, skac (szleng), gyerkőc, gyerkőce (tájnyelvi), lurkó, kölyök, legényke, kisfiú, gézengúz (bizalmas), nebuló, ördögfióka, pubi (bizalmas), krapek (szleng), fickó, kamasz, tacskó (bizalmas), siheder, suttyó (tájnyelvi), fattyú (tájnyelvi), surbankó (tájnyelvi), süvölvény
  • (birtokszóként): udvarló, jövendőbeli

fabuláz

ige
  • mesél, anekdotázik, adomázik
  • fecseg, locsog, csacsog, kotyog, lefetyel, cseveg, karattyol, trafikál (régies)
  • lódít, hazudik, füllent, tódít, hamukál (szleng)

díszmenet

főnév
  • díszfelvonulás, diadalmenet
  • díszlépés, vigyázzmenet

csőtészta

főnév
  • makaróni

égi

melléknév
  • mennyei, túlvilági, földöntúli, éteri, szeráfi, szerafikus, angyali, édeni, paradicsomi, isteni, testetlen, légies, finom, átszellemült, természetfeletti, emberfölötti, lelki, szellemi, magasabb rendű, felsőbb rendű, halhatatlan, szent
  • (választékos): magasztos, fenséges, magasröptű

év

főnév
  • esztendő, mázsa (szleng)

döbbenet

főnév
  • megdöbbenés, megrendülés, riadtság, rémület, konsternáció (idegen)

bujdosó

főnév
  • hontalan, hazátlan, menekült, száműzött, emigráns

egyezik

ige
  • összeillik, összehangzik, egybevág, egybeesik, fedi egymást, egálban van, azonos, hasonlít (valamihez), megy (valamihez), passzol (bizalmas), klappol (idegen), kvadrál (régies), korrespondeál (régies), harmonizál(valamitől)
  • (tájnyelvi): egyetért, megfér (valakivel), összefér (valakivel), jóban van (valakivel), kijön (valakivel)
  • (régies): egyezkedik, alkudozik, tárgyal

ezrelék

számnév
  • ezredrész, per mille (idegen)