épül szinonimái

ige
  • készül, felépül, emelkedik
  • fejlődik, halad, nemesedik, finomodik
  • lábadozik, gyógyul, talpra áll, rendbe jön, javul
  • (valamin): alapul, nyugszik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ripők

főnév, melléknév
  • szemtelen, pimasz, kihívó, arcátlan, faragatlan, krakéler (régies), bugris, bunkó

ment1

ige
  • menekít, kiszabadít, felszabadít, szabadít
  • óv, véd, védelmez, közbenjár (valakiért), oltalmaz
  • tisztáz, igazol, menteget, kimosdat, exkuzál (idegen), mentesít, feloldoz
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a épül szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elterjedt

melléknév
  • közkeletű, elfogadott, bevett, befutott, meghonosodott, járatos, gyakori, közönséges, általános, divatos, uralkodó
  • közismert, népszerű, hírült (régies)

ékszerész

főnév
  • aranyműves (régies), ezüstműves, ötvös, drágakőműves, ékszerkereskedő

egyenget

ige
  • simít, lapít, döngöl, gyalul, lecsiszol, egyenesít, hengerel, boronál, sulykol, dömöcköl (tájnyelvi), sikárol (tájnyelvi), csömöszöl (tájnyelvi), bárdol (régies), egyel (régies), planíroz (régies), egalíroz (régies), nivellál (idegen)
  • elősegít, előmozdít

csokornyakkendő

főnév
  • propellernyakkendő (tréfás), macskanyakkendő, pillenyakkendő (régies), slipsz (idegen)

emelő

főnév
  • daru, elevátor, emeltyű (régies), nyilaló (tájnyelvi)

faragás

főnév
  • vésés, metszés, rovatolás (szaknyelvi), összeeresztés (szaknyelvi), kihornyolás (szaknyelvi), nútolás (szaknyelvi), kinagyolás (szaknyelvi)
  • szobrászkodás
  • faszobor, famunka

megvénül

ige
  • megöregszik, megőszül, megvénhedik (régies), elagg (választékos), megaggik (régies), megaggul (régies), megkorosodik, megidősödik, megtörődik

bőgő

főnév
  • nagybőgő, brúgó, barbora (régies), gordon (régies), barabolya (régies)

boldogul

ige
  • előrelép, előrejut, előremegy, előlép, avanzsál (idegen), előretör, halad, érvényesül, érvényre jut, viszi (valamire), érvényt szerez, gyarapszik, fejlődik, erősödik, sikert arat, virágzik, virágját éli, prosperál, célt ér, emelkedik, föllendül, jól megy (valakinek), reuzál (idegen) Sz: felviszi az Isten a dolgát; zöld ágra vergődik; életmagra kap (tájnyelvi); dűlőre jut; emelkedik a szamárlétrán (pejoratív)
  • (valamivel): elintéz (valamit), megbirkózik (valamivel)

bűnhődik

ige
  • megbűnhődik, lakol, meglakol, elszenved, felel (valamiért), vezekel, adózik, fizet, megadja az árát, megissza a levét, ráfázik (szleng), megjárja, megkeserül (valamit)

fejfedő

főnév
  • fejrevaló, sapka, sipka (tájnyelvi), süveg, birétum, kalap, kalpag (tájnyelvi), cilinder, csákó, föveg (régies), tökfödő (tréfás)
  • fejkendő, főkötő, párta (régies), pintli (tájnyelvi), csepesz (tájnyelvi), fityula (tájnyelvi)

felszín

főnév
  • felület, külső, kéreg, szín (régies), talaj, fölep (régies), héj (régies)
  • domborzat

hazavisz

ige
  • hazacipel, hazaszállít, hazafuvaroz
  • hazavezet, hazakísér, hazatámogat
  • (keresetet) hazaad
  • (nyereséget, díjat): megnyer, elvisz

gondolatvilág

főnév
  • eszmevilág, horizont, lelkület, lelkivilág, gondolatkör

erdeipáfrány

főnév
  • erdei pajzsika

ige
  • elkeserít, lever, lesújt, elkedvetlenít, kedvét szegi, lehangol, elcsüggeszt, elveszi a kedvét, megbánt, megszomorít, búsít, kétségbeejt, nyomaszt, letör, lehűt (bizalmas), lelomboz (szleng)

évfolyamtárs

főnév
  • osztálytárs

géppuska

főnév
  • gépfegyver, golyószóró, géppityu (szleng), pukkancs, stukker (szleng), cselló (szleng), varrógép (szleng), maxim (régies)

erősítés

főnév
  • roborálás (szaknyelvi), roboráció (szaknyelvi), edzés
  • támasz, támaszték, dúc
  • utánpótlás

elbutul

ige
  • elbárgyul, eltompul, elhülyül (durva), begyepesedik Sz: megtúrósodik az esze

fagylaltozik

ige
  • fagyizik (bizalmas), jégkrémezik

gomb

főnév
  • pityke, boglár (régies)
  • fogantyú, markolat
  • nyomógomb, kapcsológomb, billentyű, kioldógomb