bizony I. szinonimái

módosítószó
  • igazán, valóban, tényleg, csakugyan, igenis, bezzeg, persze, hát, ám, ugyan, bizigen (tájnyelvi), debízott (tájnyelvi), biz (tájnyelvi)

bizony II. szinonimái

melléknév
  • bizonyos (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ken

ige
  • mázol, maszatol, fen, ken-fen, kenceficél (tájnyelvi)
  • fest (régies), meszel
  • olajoz, zsíroz, vajaz
  • dörzsöl, dörgöl
  • (tájnyelvi): nyomkod, masszíroz
  • veszteget, lepénzel, dug (kenőpénzt), jattol (szleng), smírol (bizalmas)

felhorkan, fölhorkan

ige
  • felhördül, felmordul, felcsattan, felfortyan, felhorkol (tájnyelvi), felhörtyenik (tájnyelvi), ráröffen (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a bizony szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

besorol

ige
  • beoszt, kategorizál, rendszerez, beskatulyáz (pejoratív), rangsorol, minősít, osztályoz, csoportosít, szortíroz (bizalmas), fajtáz (régies), lajstromoz, klasszifikál (régies), rubrikáz (régies), katalogizál, bevesz, szubszumál (idegen)

áthalad

ige
  • keresztülhalad, átmegy, keresztülmegy, átkel, átjut
  • (sugárzás) áthatol
  • (út): átvezet, átmegy, átszel

ármegállapítás

főnév
  • árszabás, árszabályozás, árrögzítés

aforizma

főnév
  • szállóige, aranyköpés (bizalmas), bölcsesség, kádencia (régies)

bevezető I.

melléknév
  • elöljáró, előkészítő, megnyitó, ajánló, kezdeményező, előzetes, kezdő, alapfokú

büntető I.

melléknév
  • fenyítő, megtorló, fegyelmező, bűnvádi, szankcionáló

kinövés

főnév
  • görcs, göb, göcsört, csomó, gumó, ághely, nyúlvány, hajtás, fattyúhajtás, bücök
  • daganat, tumor (idegen), dagadás, domborodás, dudor, dudorodó, púp, búb, dúc (tájnyelvi), megnagyobbodás, duzzanat, püffedő, bütyök, bürök (tájnyelvi)
  • bibircsók, szemölcs, szömörcs (tájnyelvi)
  • elfajulás, torzulás, vadhajtás

cigányút

főnév
  • hamis torok (régies), egérút (tájnyelvi), koldusút (tájnyelvi)

csokornyakkendő

főnév
  • propellernyakkendő (tréfás), macskanyakkendő, pillenyakkendő (régies), slipsz (idegen)

emléktárgy

főnév
  • emlék, szuvenír, ereklye, relikvia
  • trófea

elcsendesedik

ige
  • elhallgat, elhalkul, elnémul, elcsendesül
  • elcsitul, elül, lecsillapodik, csillapul, eláll, elpihen

bizonnyal

határozószó
  • bizonyára, bizonyosan, biztosan, kétségtelenül, kétségkívül, feltétlenül, okvetlenül, valóban

béremelés

főnév
  • fizetésemelés, jövedelemnövelés, fizetésjavítás (régies)

bővít

ige
  • nagyobbít, tágít, kiterjeszt, szélesít, megnöveszt, szaporít, felnagyít, fejleszt, megerősít, erősít, emel, fokoz
  • gyarapít, növel, gazdagít

éktelen

melléknév
  • (régies, választékos): dísztelen, díszítetlen
  • rút, csúnya, ronda, pocsék, ocsmány, rusnya, undok, formátlan, idomtalan, eltorzult, förtelmes
  • rendkívüli, rettenetes, borzasztó, szörnyű, rémes, hallatlan, határtalan, monstruózus (idegen), skandalózus (régies)
  • (régies): puszta, kietlen, vadon

bokszer

főnév
  • bokszológyűrű

átrág

ige
  • keresztülrág, kirág, átlyukaszt, keresztülkoptat (régies)
  • átvergődik, áttanulmányoz, végigolvas, végigkérődzik
  • (problémát): megbeszél, agyonbeszél, agyondumál (szleng)

bunker

főnév
  • fedezék, óvóhely, betonfedezék (szaknyelvi), betonerőd, erőd

elbúcsúztat

ige
  • elparentál (régies), végbúcsút mond, elénekel, elharangoz, elsirat, eltemet