elnök szinonimái

főnév
  • elölülő (régies), vezető, főnök, vezér (bizalmas), fejes (szleng), góré (szleng), prezidens (régies), séf (szleng)
  • államelnök, államfő

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kivonat

főnév
  • összefoglalás, összegzés, tartalom, summázat, tömörítvény, lényeg, rezümé, kompendium (idegen), sillabusz (régies), szinopszis (szaknyelvi), extraktum (szaknyelvi), zanza, vázlat
  • párlat, eszencia, aroma, főzet, extraktum (szaknyelvi)

kikényszerít

ige
  • kierőszakol, kicsikar, kiprésel, kitapos, kiszorít, kizsarol, behajt, bevasal
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elnök szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elhamvaszt

ige
  • eléget, elemészt (választékos), felperzsel, porrá éget
  • kremál (szaknyelvi)

didi

főnév
  • (bizalmas): emlő, mell, kebel, csecs, cici (bizalmas), begy (szleng), csöcs (durva), tőgy (durva), duda (szleng), ütköző (szleng), tejcsárda (szleng), lökhárító (szleng)
  • emlőbimbó

dajkamese

főnév
  • mesebeszéd, mendemonda, szófia beszéd (régies), aggrege (régies)

bűntény

főnév
  • bűncselekmény, bűntett, törvénytelenség, törvénysértés, gonosztett, gaztett, jogsértés, balitács (szleng), balhé (szleng), bűnvádi (szleng)

ellenez

ige
  • rosszall, helytelenít, elítél, kifogásol, ellene van, nehezményez, ellenszegül, gátol, akadályoz, elvet, elutasít, tiltakozik, óv, óvást emel, megvétóz, refüzál (régies)

émelyeg

ige
  • háborog, kevereg (tájnyelvi), kavarog (tájnyelvi)
  • émelyedik, felfordul a gyomra, felkavarodik a gyomra, hányingere van, undorodik

megfenyeget

ige
  • fenyegetődzik, ráijeszt, ráförmed, rámordul, ráröffen (tájnyelvi), ráripakodik, ráordít, rákiabál, rárivall (választékos), rátámad

bepúderez, bepúderoz

ige
  • beporoz, beszór, behint
  • elkendőz, eltüntet, eltitkol

belemarkol

ige
  • belemarékol (tájnyelvi), belemaricskol (tájnyelvi), vesz (valamiből)
  • belekapaszkodik, belefogódzik, megmarkol, megragad, megszorít

bevesz

ige
  • behúz, beemel
  • (orvosságot): beszed, bekap, lenyel
  • elhisz, bedől (valaminek), beugrik (valaminek), bekapja a horgot, lépre megy
  • (pénzt): bevételez, beszed
  • (várat, várost): elfoglal, megszáll
  • felvesz, befogad
  • besoroz
  • beilleszt, beiktat, betold, bedolgoz, beszúr
  • (vki beveszi magát vhova): elrejtőzik, elbújik, meghúzódik, meghúzza magát
  • (vmi beveszi magát vmibe): átitat, átjár, beleivódik (valamibe)

erdeifenyő

főnév
  • keményfenyő, németfenyő

fáradságos

melléknév
  • fáradalmas, vesződséges, nehéz, keserves, verejtékes, fárasztó, kemény, megerőltető, kimerítő, bajos, terhes, gyötrelmes, strapás (bizalmas), difficilis (idegen), kenyérgőzös (tájnyelvi)

habcsók

főnév
  • habsütemény

fokozódik

ige
  • emelkedik, erősödik, növekszik, nagyobbodik, továbbharapózik, súlyosbodik
  • öregbedik (régies)
  • (bizalmas): elmérgesedik, elfajul

elnyomott

melléknév
  • leigázott, sanyargatott, kizsákmányolt, eltiport, eltaposott, alávetett
  • (érzés, gondolat): tudatalatti (szaknyelvi), tudattalan, öntudatlan, önkéntelen, elfojtott

elfut

ige
  • elszalad, elrohan, eliramodik, elinal, elrobog, elnyargal, elvágtat, futásnak ered, elsiet, kereket old, eltakarodik, meglóg (bizalmas), meglép (bizalmas), elszökik, megfutamodik, meghátrál, elmenekül, eliszkol, elkotródik, elpörköl (szleng), elpályázik (szleng), elfüstöl (szleng), elpucol (szleng), elszelel (bizalmas), lelécel (szleng), olajra lép (szleng) Sz: szedi a sátorfáját; elhúzza a csíkot (szleng); elhúzza a belét (szleng); sietősre veszi a figurát (szleng); felköti a nyúlcipőt; szedi a rőfjét; túl van árkon-bokron; eliszkol, mintha puskából lőtték volna ki; nyakába kapja a lábát; szélről köti a derest
  • (idő): elmúlik, eliramlik, eltelik, elszáll, elröpül
  • (tájnyelvi): kifut, kifolyik, elforr

eltemet

ige
  • elhantol (választékos), elföldel, örök nyugalomra helyez (választékos), végső nyugalomra helyez (választékos), megadja a végtisztességet (valakinek), utolsó útjára kísér, elbúcsúztat, eltakarít, sírba tesz, sírba helyez, visszaadja a földnek, inhumál (régies), elás, elkapar (pejoratív), elsírol (tájnyelvi), elhomlít (tájnyelvi)
  • betemet, beborít, maga alá temet, elnyel, magába fogad
  • elrejt, elfed, elleplez, palástol, elkendőz, eltitkol

focizik

ige
  • (bizalmas): futballozik

előre I.

határozószó
  • előrefelé, tovább, egyenesen, toronyiránt, az élre, elfele (tájnyelvi), eléfelé (tájnyelvi), előnek (tájnyelvi)
  • eleve, jókor, korán, idejekorán, előbb, korábban, már, idejében, előlegben, előzőleg, hirtelen, korábbra, előlegesen, először, kezdetben, a priori (idegen)

divat

főnév
  • módi (régies), szokás, kortünet, gyakorlat
  • (régies): becs, érdem

elvész, elveszik

ige
  • elkallódik, lába kél, bottal üthetik a nyomát, szőrén-szálán eltűnik, ebek harmincadjára kerül, elhányódik, elhánykolódik (tájnyelvi), elsíkul (tájnyelvi), elveszelődik (tájnyelvi)
  • kárba vész, veszendőbe megy, elsikkad, elolvad, elfogyatkozik, elúszik (bizalmas), füstbe megy, (remény) szertefoszlik, odalesz
  • elpusztul, megsemmisül, semmivé lesz, elenyészik
  • eltűnik, belevész (valamibe), nyoma vész, nyoma se marad

fogyatkozás

főnév
  • kevesbedés, veszteség, sorvadás
  • szűkölködés, nélkülözés, szegénység
  • hiba, hiány, kár, tökéletlenség, káló (szaknyelvi), defektus (régies), csorba, sérülés
  • betegség, hanyatlás, gyengülés, apadás, gyengeség, elerőtlenedés
  • (holdé): sötétülés, halványulás, fogyás