elnök szinonimái
főnév
- elölülő (régies), vezető, főnök, vezér (bizalmas), fejes (szleng), góré (szleng), prezidens (régies), séf (szleng)
- államelnök, államfő
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
méregzsák
főnév
- (tréfás): hörcsög, pukkancs, pukantyú (tájnyelvi), méregtarisznya (tájnyelvi), méregduda (tájnyelvi), méregbeteg (tájnyelvi), méregdugó (tájnyelvi)
didi
főnév
- (bizalmas): emlő, mell, kebel, csecs, cici (bizalmas), begy (szleng), csöcs (durva), tőgy (durva), duda (szleng), ütköző (szleng), tejcsárda (szleng), lökhárító (szleng)
- emlőbimbó
bűntény
főnév
- bűncselekmény, bűntett, törvénytelenség, törvénysértés, gonosztett, gaztett, jogsértés, balitács (szleng), balhé (szleng), bűnvádi (szleng)
ellenez
ige
- rosszall, helytelenít, elítél, kifogásol, ellene van, nehezményez, ellenszegül, gátol, akadályoz, elvet, elutasít, tiltakozik, óv, óvást emel, megvétóz, refüzál (régies)
émelyeg
ige
- háborog, kevereg (tájnyelvi), kavarog (tájnyelvi)
- émelyedik, felfordul a gyomra, felkavarodik a gyomra, hányingere van, undorodik
megfenyeget
ige
- fenyegetődzik, ráijeszt, ráförmed, rámordul, ráröffen (tájnyelvi), ráripakodik, ráordít, rákiabál, rárivall (választékos), rátámad
belemarkol
ige
- belemarékol (tájnyelvi), belemaricskol (tájnyelvi), vesz (valamiből)
- belekapaszkodik, belefogódzik, megmarkol, megragad, megszorít
bevesz
ige
- behúz, beemel
- (orvosságot): beszed, bekap, lenyel
- elhisz, bedől (valaminek), beugrik (valaminek), bekapja a horgot, lépre megy
- (pénzt): bevételez, beszed
- (várat, várost): elfoglal, megszáll
- felvesz, befogad
- besoroz
- beilleszt, beiktat, betold, bedolgoz, beszúr
- (vki beveszi magát vhova): elrejtőzik, elbújik, meghúzódik, meghúzza magát
- (vmi beveszi magát vmibe): átitat, átjár, beleivódik (valamibe)
fáradságos
melléknév
- fáradalmas, vesződséges, nehéz, keserves, verejtékes, fárasztó, kemény, megerőltető, kimerítő, bajos, terhes, gyötrelmes, strapás (bizalmas), difficilis (idegen), kenyérgőzös (tájnyelvi)
fokozódik
ige
- emelkedik, erősödik, növekszik, nagyobbodik, továbbharapózik, súlyosbodik
- öregbedik (régies)
- (bizalmas): elmérgesedik, elfajul
elnyomott
melléknév
- leigázott, sanyargatott, kizsákmányolt, eltiport, eltaposott, alávetett
- (érzés, gondolat): tudatalatti (szaknyelvi), tudattalan, öntudatlan, önkéntelen, elfojtott
elfut
ige
- elszalad, elrohan, eliramodik, elinal, elrobog, elnyargal, elvágtat, futásnak ered, elsiet, kereket old, eltakarodik, meglóg (bizalmas), meglép (bizalmas), elszökik, megfutamodik, meghátrál, elmenekül, eliszkol, elkotródik, elpörköl (szleng), elpályázik (szleng), elfüstöl (szleng), elpucol (szleng), elszelel (bizalmas), lelécel (szleng), olajra lép (szleng) Sz: szedi a sátorfáját; elhúzza a csíkot (szleng); elhúzza a belét (szleng); sietősre veszi a figurát (szleng); felköti a nyúlcipőt; szedi a rőfjét; túl van árkon-bokron; eliszkol, mintha puskából lőtték volna ki; nyakába kapja a lábát; szélről köti a derest
- (idő): elmúlik, eliramlik, eltelik, elszáll, elröpül
- (tájnyelvi): kifut, kifolyik, elforr
eltemet
ige
- elhantol (választékos), elföldel, örök nyugalomra helyez (választékos), végső nyugalomra helyez (választékos), megadja a végtisztességet (valakinek), utolsó útjára kísér, elbúcsúztat, eltakarít, sírba tesz, sírba helyez, visszaadja a földnek, inhumál (régies), elás, elkapar (pejoratív), elsírol (tájnyelvi), elhomlít (tájnyelvi)
- betemet, beborít, maga alá temet, elnyel, magába fogad
- elrejt, elfed, elleplez, palástol, elkendőz, eltitkol
előre I.
határozószó
- előrefelé, tovább, egyenesen, toronyiránt, az élre, elfele (tájnyelvi), eléfelé (tájnyelvi), előnek (tájnyelvi)
- eleve, jókor, korán, idejekorán, előbb, korábban, már, idejében, előlegben, előzőleg, hirtelen, korábbra, előlegesen, először, kezdetben, a priori (idegen)
elvész, elveszik
ige
- elkallódik, lába kél, bottal üthetik a nyomát, szőrén-szálán eltűnik, ebek harmincadjára kerül, elhányódik, elhánykolódik (tájnyelvi), elsíkul (tájnyelvi), elveszelődik (tájnyelvi)
- kárba vész, veszendőbe megy, elsikkad, elolvad, elfogyatkozik, elúszik (bizalmas), füstbe megy, (remény) szertefoszlik, odalesz
- elpusztul, megsemmisül, semmivé lesz, elenyészik
- eltűnik, belevész (valamibe), nyoma vész, nyoma se marad
fogyatkozás
főnév
- kevesbedés, veszteség, sorvadás
- szűkölködés, nélkülözés, szegénység
- hiba, hiány, kár, tökéletlenség, káló (szaknyelvi), defektus (régies), csorba, sérülés
- betegség, hanyatlás, gyengülés, apadás, gyengeség, elerőtlenedés
- (holdé): sötétülés, halványulás, fogyás