ellenszer szinonimái

főnév
  • ellenméreg, antidotum (régies), antitoxin (szaknyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

humbug

főnév
  • csalás, szédelgés, szélhámosság, szemfényvesztés, ámítás, koholmány, svindli (bizalmas), kóklerség

őrszoba

főnév
  • kapitányság, rendőrség, botos kégli (tréfás), jagellóság (szleng), jard (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ellenszer szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

életunt

melléknév
  • letargikus, kiégett, kiélt, deprimált, depressziós, szplínes (régies), mélabús, búskomor, fásult, enervált, csüggedt, kedvetlen, blazírt, levert, mísz (bizalmas), apatikus

deportál

ige
  • kitelepít, elhurcol, kitoloncol, kilakoltat, elűz, elkerget, számkivet, száműz

csősz

főnév
  • felügyelő, ellenőr, pályaőr, parkőr, mezőőr, hegyőr, hegymester, erdőkerülő, erdőszolga, gyümölcsőr, hajtó (régies), rikkancs (régies), bakter, kerülő, pásztor, cerberus (régies), botos (tájnyelvi), büki (tájnyelvi)

bumlizik

ige
  • utazik, utazgat
  • vándorol, csatangol, kószál, csavarog, flangál

eljuttat

ige
  • elküld, továbbít, felad, postáz, átutal, kézbesít

elvész, elveszik

ige
  • elkallódik, lába kél, bottal üthetik a nyomát, szőrén-szálán eltűnik, ebek harmincadjára kerül, elhányódik, elhánykolódik (tájnyelvi), elsíkul (tájnyelvi), elveszelődik (tájnyelvi)
  • kárba vész, veszendőbe megy, elsikkad, elolvad, elfogyatkozik, elúszik (bizalmas), füstbe megy, (remény) szertefoszlik, odalesz
  • elpusztul, megsemmisül, semmivé lesz, elenyészik
  • eltűnik, belevész (valamibe), nyoma vész, nyoma se marad

megdől

ige
  • oldalra dől, elferdül, elmozdul
  • meghajlik, lefekszik, félredől
  • meginog, megbillen, félrebillen, megroggyan, megtántorodik, megrendül (választékos)
  • megbukik, hatalmát veszti
  • érvénytelenné válik
  • tévesnek bizonyul
  • (szleng): elfárad, kikészül, kimerül

belterjes

melléknév
  • szakszerű, mély, alapos, okszerű, beható, intenzív

béketárgyalás

főnév
  • békeértekezlet, békekonferencia, békemegbeszélés, béketalálkozó, békekongresszus

betegápoló

főnév
  • ápoló, nővér, gondozó
  • (katonai) szanitéc

én I.

névmás
  • magam, saját magam, enmagam, jómagam, csekélységem, szerénységem

fagyás

főnév
  • lehűlés, megdermedés
  • fagydaganat, elfagyás

gyöngyike

főnév
  • gyöngyöcske, kékgyöngyvirág

fogadás

főnév
  • vendégül látás, fogadtatás
  • kihallgatás, audiencia (régies)
  • estély, összejövetel, vendéglátás, vendégség, parti, zsúr
  • félfogadás
  • (régies): megállapodás
  • ígéret, fogadalom, eskü, fogadkozás, fogadság (tájnyelvi), fogadásdi (tájnyelvi)

ellenzés

főnév
  • helytelenítés, rosszallás, elutasítás, visszautasítás, óvás, tiltakozás, ellentmondás

eleség

főnév
  • takarmány, abrak, eledel, szüleség (régies), etetnivaló (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): élelem, étel, ennivaló, táplálék, harapnivaló, elemózsia, koszt (bizalmas), kaja (szleng)

elsöpör

ige
  • felsöpör, eltávolít, elkotor, elsújt (tájnyelvi)
  • eltöröl, magával sodor, megsemmisít
  • (bizalmas): elszalad, elsiet, elrohan, elpucol (szleng), elhúz (szleng), elhúzza a csíkot (szleng), eltép (szleng), letélakol (szleng), sodor (szleng), hajt (szleng)

fikció

főnév
  • koholmány, kitaláció, kitalálás, elmeszülemény, képzelődés, agyrém, képzelem (régies)
  • feltevés, feltételezés

eloson

ige
  • (választékos): elillan, eltűnik, elsuhan, elszökik, kiszökik, elmegy, ellopódzik, eloldalog, elsomfordál, megszökik, meglép (bizalmas), lelép (bizalmas), lelécel (szleng), elpárolog (bizalmas), meglóg (bizalmas), kereket old, felszedi a sátorfáját, elsurran, ellábal (régies), elsuttyan (tájnyelvi), elosont (tájnyelvi), elsullog (tájnyelvi), elsullankodik (tájnyelvi), ellábít (tájnyelvi)

dicstelen

melléknév
  • szégyenletes, szégyellnivaló, szégyenteli, gyalázatos, csúfos, dísztelen (választékos)

elterjedt

melléknév
  • közkeletű, elfogadott, bevett, befutott, meghonosodott, járatos, gyakori, közönséges, általános, divatos, uralkodó
  • közismert, népszerű, hírült (régies)

flegma II.

melléknév
  • (bizalmas): flegmatikus, nemtörődöm, közönyös, közömbös, rezignált, fásult, apatikus, érzéketlen, blazírt