éppenséggel szinonimái

határozószó
  • éppen
  • tulajdonképpen

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

zsinat

főnév
  • szinódus (idegen), konzílium (régies)
  • gyülekezet
  • lárma, zaj, zsivaj, zsibongás, ribillió
  • fecsegés

beszél

ige
  • szól, mond, közöl, jár a szája, jártatja a száját, nyilatkozik, nyelvel, kotyog, blablázik, rizsál (szleng), szövegel (szleng), dumál (szleng), traccsol (bizalmas), szpícsel (szleng), gagyog (bizalmas), pofázik (durva), prézsmitál (régies), sóderol (szleng), nyomja a sódert (szleng), vakerol (szleng), hadovál (szleng), povedál (szleng), vakerál (szleng), löki a szöveget (szleng)
  • szót vált (valakivel), tárgyal, társalog, diskurál, cseveg, csacsog, locsog, fecseg, tereferél, karattyol (bizalmas)
  • telefonál, felhív
  • előad, szónokol, felszólal, nyilatkozik, dikciózik (idegen), prédikál, papol, magyaráz
  • (írásmű vmiről): mutat, vall, utal, szól (valamiről), tartalmaz (valamit)
  • (szleng): elárul, beköp, besúg, spicliskedik, felad, dalol (szleng)
  • tükröz, kifejez, elárul, árulkodik (valamiről)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a éppenséggel szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elterel

ige
  • elhajt, elvezet, elirányít, elkerget, elűz, eltérenget (tájnyelvi)
  • eltérít
  • (figyelmet): elvon, eltérít

eklézsia

főnév
  • egyház, gyülekezet, egyházközség, hitközség, parókia

egyenesen

határozószó
  • közvetlenül, egyenest, sugáregyenesen, nyílegyenesen, simán, direkt, toronyiránt, légvonalban, árkon-bokron át, tüskön-bokron át, ungon-berken át
  • kiegyenesedve, feszesen, peckesen, katonásan, daliásan, délcegen, cövekesen
  • őszintén, nyíltan, tisztán, kereken, áperte (régies), nyilvánvalóan, becsületesen, félreérthetetlenül, magyarán, kertelés nélkül
  • éppen, éppenséggel, pontosan, apodiktice (idegen)

csokoládés

melléknév
  • csokis (bizalmas), kakaós

emelkedett

melléknév
  • ünnepélyes, fennkölt, fenséges, ünnepi, magasztos, szárnyaló, magasröptű, választékos (stílus), nemes (gondolkodás), méltóságteljes, patetikus
  • (kedv, hangulat): eleven, vidám, önfeledt, virgonc, víg, szertelen, lelkes, lelkesült, örömteli, örömittas, megittasult (választékos), mámoros, felajzott, ujjongó, rózsás

fáradságos

melléknév
  • fáradalmas, vesződséges, nehéz, keserves, verejtékes, fárasztó, kemény, megerőltető, kimerítő, bajos, terhes, gyötrelmes, strapás (bizalmas), difficilis (idegen), kenyérgőzös (tájnyelvi)

megvásárolható

melléknév
  • megvehető, beszerezhető, kapható
  • (pejoratív): megvesztegethető, megkenhető (szleng), megkörnyékezhető, korrupt, korrumpálható (idegen), lepénzelhető, lefizethető

bődületes

melléknév
  • nagy, óriási, hatalmas, irdatlan, kolosszális
  • ostoba, képtelen

boldog-boldogtalan

főnév
  • akárki, bárki, bárki emberfia, akárkicsoda, pityipalkó (bizalmas), fű-fa (pejoratív)

bűnbánó

melléknév
  • bűntudatos, töredelmes, sajnálkozó, bánkódó, bocsánatkérő, mentegetőző, megtört, vezeklő

fejetlenség

főnév
  • zűrzavar, kapkodás, összevisszaság, fejvesztettség, rendetlenség, felfordulás, anarchia, kavarodás, káosz, vakrémület, pánik, konfúzió (választékos), ribillió, zűr, rumli (bizalmas), bordély (tájnyelvi), kupleráj (pejoratív), kupi (szleng), gubanc (szleng), virbli (szleng)

felszentel, fölszent

ige
  • megszentel, szentesít, szentel, ordinál (idegen), felken (régies), megken, megtisztít
  • felavat

hazaszeretet

főnév
  • hazafiság, patriotizmus, honszeretet (régies), honszerelem (régies)

gondolatjel

főnév
  • pauza (régies)

érc

főnév
  • ásvány, kőzet

elszíneződik

ige
  • színt vált, átszíneződik

evező

főnév
  • evezőlapát
  • (szleng): kéz

géplakatos

főnév
  • lakatos, gépszerelő, szerelő, mechanikus (régies)

erőpróba

főnév
  • mérkőzés, viadal, vetélkedés, versengés, verseny, ujjhúzás

elbukik

ige
  • (tájnyelvi): megbotlik, elbotlik, elesik, hasra esik, elvágódik, elterül, elborul, eldől
  • vereséget szenved, alulmarad, kudarcot vall, veszít
  • (játékból) kiesik
  • megbukik, elhasal
  • (tájnyelvi): elesik (valamitől), csalódik, pórul jár
  • megesik, teherbe esik
  • (régies): alábukik, alámerül

fagyás

főnév
  • lehűlés, megdermedés
  • fagydaganat, elfagyás

golyhó

főnév
  • fajankó, filkó, mafla, csacsi, tökfej
  • (tájnyelvi): csavargó