elképeszt szinonimái

ige
  • meglep, megdöbbent, meghökkent, elborzaszt, bámulatba ejt, konsternál (régies), megzavar, megrendít

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

sikál

ige
  • súrol, sikárol (tájnyelvi), csiszál (tájnyelvi), tisztít, dörzsöl, dörgöl, zsúrol (tájnyelvi), vakar (bizalmas)

ellenséges

melléknév
  • szembenálló, ellentétes, kibékíthetetlen, összebékíthetetlen, antagonisztikus (idegen)
  • rosszindulatú, ellenségeskedő, rosszakaró, barátságtalan, feketemájú (tájnyelvi), gyűlölködő, szembenálló, haragos, békétlen, dusmán (tájnyelvi), gonosz, agresszív, engesztelhetetlen, feszült
  • (légkör) puskaporos
  • támadó, bántó
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elképeszt szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elégia

főnév
  • panaszdal, kesergő, alagya (régies)
  • gyászdal, gyászének

daliás

melléknév
  • deli (választékos), dali (régies), délceg, szép szál, jó kiállású, sudár, sugár, szálegyenes, szálfaegyenes, szálfatermetű, nyalka, jóvágású, jókötésű (tájnyelvi), snájdig (régies), stramm (bizalmas), katonás, büszke
  • (régies): bátor, hősi, hősies
  • lovagias, lovagkori, vitézies

csodás

melléknév
  • csodálatos, csodálatra méltó, bámulatos, rendkívüli, különös, meglepő, furcsa, érthetetlen, döbbenetes, meghökkentő, szokatlan
  • természetfeletti, transzcendens (idegen), földöntúli, mágikus, bűvös, bűbájos, ördöngös, varázs-, csoda-, kiváló, pompás, feledhetetlen, szenzációs (bizalmas), fantasztikus, mesés, páratlan, tüneményes, káprázatos, hihetetlen, remek, klassz (szleng), nagyszerű

bőszít

ige
  • dühít, dühösít, feldühít, mérgesít, felmérgesít, cukkol, heccel, haragra gerjeszt, felingerel, kihoz a sodrából

elhalad

ige
  • elmegy, elvonul, továbbmegy, elsiet, elporzik (bizalmas), ellép, eltávolodik
  • (út): vezet, visz, halad
  • (idő): eltelik, elmúlik, eljár

eltemet

ige
  • elhantol (választékos), elföldel, örök nyugalomra helyez (választékos), végső nyugalomra helyez (választékos), megadja a végtisztességet (valakinek), utolsó útjára kísér, elbúcsúztat, eltakarít, sírba tesz, sírba helyez, visszaadja a földnek, inhumál (régies), elás, elkapar (pejoratív), elsírol (tájnyelvi), elhomlít (tájnyelvi)
  • betemet, beborít, maga alá temet, elnyel, magába fogad
  • elrejt, elfed, elleplez, palástol, elkendőz, eltitkol

megárt

ige
  • kárt okoz, behasznál (tájnyelvi), meghasznál (régies)

belejön

ige
  • beletanul, beledolgozza magát, begyakorol, belegyakorolja magát, beletörekedik (tájnyelvi), beleszokik, belezökken (valamibe), belemelegedik, belemelegszik, belelendül, beleándorodik (tájnyelvi), beleízeledik (tájnyelvi), beleízelődik (tájnyelvi) Sz: belejön, mint kiskutya az ugatásba
  • (régies): (fájdalom) beleáll

begörcsöl

ige
  • görcsöt kap, görcsbe rándul
  • (tájnyelvi): becsomóz, beköt

bérmunka

főnév
  • bedolgozás, szakmány (régies), napszámos munka

elvitathatatlan

melléknév
  • kétségbevonhatatlan, kétségtelen, indokolt, tagadhatatlan, cáfolhatatlan, megcáfolhatatlan, vitán felül álló, vitathatatlan, nyilvánvaló, apodiktikus (szaknyelvi), bizonyos, biztos

evező

főnév
  • evezőlapát
  • (szleng): kéz

gyengül, gyöngül

ige
  • erőtlenedik, erejét veszti, lankad, fárad, tikkad, bágyad, satnyul, visszaesik, megcsappan, fogy
  • ernyed, enyhül, szelídül, mérséklődik, csillapodik
  • puhul, lágyul
  • halkul, (hang) elhal
  • esik, értéktelenedik, devalválódik (szaknyelvi)

fikció

főnév
  • koholmány, kitaláció, kitalálás, elmeszülemény, képzelődés, agyrém, képzelem (régies)
  • feltevés, feltételezés

elkerül

ige
  • kitér, kikerül, bújik, bujkál, elmellőz (régies)
  • kivéd, megelőz, elhárít, kibújik (valami alól), megúszik (bizalmas)
  • megakadályoz, meggátol
  • eljut, elmegy, elérkezik, elvetődik
  • elsodródik, elszármazik

elcsépelt

melléknév
  • banális, elkoptatott, elkopott, lejáratott, agyoncsépelt, ócska, semmitmondó, érdektelen, közhelyszerű, triviális, sablonos, lapos, mindennapi, közepes

előterjesztés

főnév
  • beterjesztés, javaslat, javaslattétel, indítványozás, indítvány, expozé (szaknyelvi), bejelentés, jelentés, jelentéstétel, propozíció (idegen), referátum (szaknyelvi)

fenyves

főnév
  • fenyőerdő, fenyves erdő, tűlevelű erdő, bojtos (tájnyelvi)

ellop

ige
  • elvesz, eltulajdonít, elsikkaszt, elidegenít, elrabol, elemel, elcsór (szleng), elcsen, elbitorol, megcsap (bizalmas), elcsakliz (bizalmas), megfúj (szleng), elköt, elsinkófál (bizalmas), bezsebel, elhappol (szleng), eloroz, pártját fogja (régies), eltüntet, elkommunizál, megléptet (bizalmas), meglógat (bizalmas), elzabrál (bizalmas), elszajrézik (szleng), megcsap (szleng), meglovasít (szleng), eltiedel (tájnyelvi), elcsirizel (tájnyelvi), elsuvaszt (tájnyelvi), tolvajol (tájnyelvi), eltökít (tájnyelvi)
  • plagizál

demizson

főnév
  • fonatos üveg, kosárüveg, szalmásbutykos (bizalmas), butykos (tájnyelvi)

elsöpör

ige
  • felsöpör, eltávolít, elkotor, elsújt (tájnyelvi)
  • eltöröl, magával sodor, megsemmisít
  • (bizalmas): elszalad, elsiet, elrohan, elpucol (szleng), elhúz (szleng), elhúzza a csíkot (szleng), eltép (szleng), letélakol (szleng), sodor (szleng), hajt (szleng)

fiatalkorú

melléknév, főnév
  • tinédzser, tini (bizalmas), serdülő, kamasz, bakfis
  • kiskorú