elbocsátás szinonimái
főnév
- eleresztés, elengedés, obsit
- leépítés, létszámcsökkentés, elküldés, lapátra tétel (szleng), elmozdítás, kizárás, felmondás, felmentés, racionalizálás, menesztés, kirúgás (bizalmas), kidobás, kicsapás
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
egybeolvaszt
ige
- összeforraszt, összeolvaszt, összekever, vegyít, elegyít, kontaminál (szaknyelvi), összemos, egyesít, fuzionáltat, összevon, összekapcsol, összecsatol, összeilleszt, összeköt, összefűz, összekovácsol, összeházasít, ötvöz belefoglal, amalgámoz (idegen)
cseppfolyós
melléknév
- folyékony, folyós, híg, megolvasztott, olvadó, fluid (idegen), likvid (idegen)
birtokol
ige
- birtokában van, tulajdonol, van (valamije), rendelkezik, hatalmában tart, ural, bír (régies), ura (valaminek), posszideál (régies), posszedál (régies), bírlal (régies)
elmozdít
ige
- megmozdít, odébbtesz, eltávolít, elvesz, elszállít
- elküld, felmond, áthelyez, eltávolít, meneszt, letesz, elbocsát, felment, kitesz, kirak, kidob (bizalmas), kihajít, kipenderít, kiszuperál (bizalmas)
maga II.
határozószó
- magában, önmagában, önmagára, magára, egyedül, egyes-egyedül, egymaga, egymagában, magányosan, egy szál maga, önnönmaga
bányászik
ige
- fejt, kifejt, kitermel, ás, kiás, bont, kiaknáz, váj, kiváj, jöveszt (szaknyelvi)
- felkutat, kutakodik, keresgél, megkeres, utánajár, átkutat, kikutat
behemót
melléknév, főnév
- nagy termetű, termetes, megtermett, testes, tagbaszakadt, robusztus, drabális, dromedár, brontes (régies), tenyeres-talpas, nagydarab, jókora, óriási, ormótlan, idomtalan, behemed (tájnyelvi), bosztoróc (tájnyelvi), gebencs (tájnyelvi), mahomet (tájnyelvi), benga (szleng), böhöm (bizalmas), dromi (szleng), melák (bizalmas), lóbaszó (durva)
elöljáró
főnév
- feljebbvaló, felettes, vezető, főnök, fejes (szleng), séf (szleng), góré (szleng), nacsalnyik (szleng), principális (régies), fónagy (régies)
- elöljárószó, viszonyszó, prepozíció (szaknyelvi)
felráz, fölráz
ige
- (folyadékot): felkever, összekever
- felver, felzavar, feltaszigál (tájnyelvi), felriaszt, felzihál (tájnyelvi), álmából felkelt, felébreszt, felabajgat (tájnyelvi)
- felélénkít, megmozgat, lelket önt (valakibe), fellelkesít, buzdít, serkent, sarkall, ösztönöz, ösztökél, aktivál (idegen), stimulál
égés
főnév
- lángolás, lobogás, izzás, oxidáció (szaknyelvi)
- (tájnyelvi): tűzvész
- veszedelem
- (tájnyelvi): veszekedés, perpatvar
- (szleng): kudarc, balsiker, csőd, blamázs, fölsülés, szégyen, lebőgés (szleng)
fellángol, föllángol
ige
- kigyullad, égni kezd, felgyullad, fellobban, lángot vet, lángra lobban, lángra kap, lángra gyúl, fellobog, tüzet fog, lobot vet
- feltámad, újra kezdődik
elenyésző
melléknév
- tünékeny, szertefoszló, múlékony, röpke, tiszavirág-életű
- jelentéktelen, lényegtelen, elhanyagolható, szóra sem érdemes, mellőzhető, parányi, kicsi, csekély, törpe, szemernyi, minimális, apró-cseprő, mikroszkopikus
- névleges, jelképes
csillagzat
főnév
- csillagkép, konstelláció (régies), égi jegy (régies), csillagjegy, jegy
- végzet, sors, fátum (választékos)
félőrült
melléknév
- félbolond, félnótás, félkegyelmű, félcédulás, dilis, ütődött (bizalmas), idióta, kretén, imbecillis (szaknyelvi)