elbúcsúztat szinonimái

ige
  • elparentál (régies), végbúcsút mond, elénekel, elharangoz, elsirat, eltemet

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

gyászos

melléknév
  • síri, fájdalmas, bánatos, siralmas, gyászba borult, funestus (idegen), szomorú, komor, halálos, tragikus, végzetes
  • sikertelen, szerencsétlen
  • keserves, nyomorúságos

térköz

főnév
  • szünet, vakrész (szaknyelvi), spácium (szaknyelvi), hézag, köz, rés, hely
  • sorköz, szünet, szakadás
  • távolság, szélesség, fesztávolság
  • hatósugár (szaknyelvi)
  • mozgástér, biztonsági köz
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elbúcsúztat szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

egyeduralkodó

főnév
  • egyedúr (régies), autokrata, zsarnok, kényúr, elnyomó, despota, tirannus (régies), diktátor, uralkodó, fejedelem, monarcha (idegen)

csere2

főnév
  • (régies): erdő, haraszt, pagony, csalit, bozótos, kopács (tájnyelvi), cserjés
  • (régies): cserfa, cser

csakhogy I.

kötőszó
  • azonban, de, hanem, ám (választékos), ámde
  • sőt, mi több

bitumen

főnév
  • szurok, aszfalt, aszfaltkőzet

éjjeli I.

melléknév
  • éjszakai, éji (választékos)

elnehezedik

ige
  • elhízik, meghízik, elnehezül (választékos)

magános

melléknév
  • magányos, magában álló, társtalan, elszigetelt
  • egyedülálló, elhagyatott, családtalan, facér Sz: árva, mint az ágon ülő madár; csak magának él, mint az özvegy ürge; csendes, mint a puszta malom; se kutyája, se macskája; se tücske, se bogara; úgy él, mint egy remete; úgy van, mint az árva lúdfiak

bárányhimlő

főnév
  • varicella (szaknyelvi), báránycsécs (tájnyelvi), birkakanyaró (tájnyelvi), kecskehimlő (tájnyelvi), himlő

azonfelül

határozószó
  • ráadásul, azonkívül, még, sőt, tetejébe

behúz

ige
  • bevonszol, bevontat, beráncigál, beránt, bevon
  • (ajtót): becsuk, betesz, behajt, bezár
  • (függönyt): összehúz, ráhúz
  • (nyereményt): besöpör
  • (szoknyát): összeráncol, összehúz, szűkít
  • (bizalmas): bebolondít, beugrat, megcsal, becsábít (tájnyelvi), befőz (tájnyelvi), átráz (bizalmas), átejt (bizalmas), megkárosít, megrövidít
  • bevon (valamit valamivel), beburkol, befed, beborít
  • (vonalat): beír (valakibe), striguláz
  • odaüt, odavág, odasóz (bizalmas), odateremt, bepancsol (szleng), lekever
  • (tájnyelvi): (gödröt) betemet, elegyenget
  • (sírt) felhantol
  • (tájnyelvi): betér, bemegy
  • (tájnyelvi): berúg, lerészegedik

előnyomul

ige
  • előrenyomul, előrehalad, közelít, közeledik, előremegy, előretör

építészmérnök

főnév
  • építész
  • építőmérnök

gépírás

főnév
  • gépelés, írógépelés, daktilográfia (idegen)
  • kézirat, gépirat

félreeső

melléknév
  • távoli, távollevő, távol eső, távol fekvő, eldugott, rejtett, félrevaló (régies), messzi, elhagyatott, kies (régies), isten háta mögötti, magányos
  • elzárt, elszigetelt, lakatlan

elcipel

ige
  • elhurcol, elfuvaroz, elvisz, elhoz

égető

melléknév
  • perzselő, forró, parázsló, izzó, égő, lángoló, tűző, tüzes, tikkasztó, hevítő, rekkenő, fullasztó, fojtó, sütős (tájnyelvi)
  • égő, sajgó, kínzó, mardosó, maró, csípő, csípős, kausztikus (idegen)
  • sürgős, sürgető, szorongató, határidős, fontos, akut, halasztást nem tűrő, életbe vágó, alapvető, kényszerítő, szükséges, nyomasztó, flagráns (idegen)

elkanyarodik

ige
  • letér, elfordul, eltávolodik, elhajlik, divergál (szaknyelvi)
  • (gondolatmenet): csapong, eltér, elkalandozik

fellendít, föllendít

ige
  • fejleszt, felvirágoztat, felemel, talpra állít, feltámaszt, feléleszt, újjáéleszt, megújít

elérzékenyül

ige
  • elérzékenyedik, meghatódik, megilletődik, megindul, ellágyul, elpárodik (tájnyelvi)

csinál

ige
  • tesz, cselekszik, ténykedik, tevékenykedik, művel, dolgozik, végez, végbevisz, véghezvisz, űz, folytat
  • készít, formál, alkot, barkácsol, gyárt, alakít, létrehoz, létesít, sikerít (bizalmas), szerkeszt, kreál, buherál (szleng), bonyolít (tájnyelvi), makherál (tájnyelvi), mesterkél (tájnyelvi), kigondol, kitalál, kiötöl
  • rendez, okoz, kelt, (hibát) ejt, (arcot, grimaszt) vág, (rendet) rak, (lármát, botrányt) csap
  • (valamivé, valamilyenné): formál, alakít, farag (valakiből valamit)
  • (valamibe): ürít, ereszt, székel, piszkít

ellenőrzés

főnév
  • felülvizsgálat, kontroll, szemrevételezés, áttanulmányozás, egybevetés, szemle, mustra (régies), revízió, cenzúra, rovancsolás, hitelesítés, meózás
  • igazoltatás, razzia, átfésülés

felpiszkál, fölpiszk

ige
  • feltúr, felkotor, felszít
  • felizgat, izgalomba hoz, feldühít, felbosszant, felmérgesít, felbőszít, feldúl, felzaklat, felkavar, megzavar, felingerel, megráz