félreeső szinonimái

melléknév
  • távoli, távollevő, távol eső, távol fekvő, eldugott, rejtett, félrevaló (régies), messzi, elhagyatott, kies (régies), isten háta mögötti, magányos
  • elzárt, elszigetelt, lakatlan

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

tapogat

ige
  • fogdos, meg-megérint, meg-megfog, meg-megtapint, babirkál (tájnyelvi), baszkurál (tájnyelvi), gögyörész (tájnyelvi), macál (tájnyelvi), mancsol (tájnyelvi), bögyörészik (bizalmas), cicizik (bizalmas), lemeózik (tréfás), taperol (szleng), nyúlkál (szleng), tapizik (szleng), kézimunkázik (szleng), masszíroz (szleng), mértéket vesz (szleng), grejfol (régies)

áttörés

főnév
  • változás, fejlődés, előrelépés
  • passzírozás, átnyomkodás
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a félreeső szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

felelős II.

főnév
  • illetékes
  • szavatoló, kezes

elvontat

ige
  • elhúz, elszállít

elszáll

ige
  • elrepül, elrebben, elhúz, elrajzik, felröppen, elröppen, tovaszáll, szárnyra kel, elberren (tájnyelvi)
  • (érzés, állapot): elenyészik, eltűnik, elmúlik, elpárolog, ellobban, elillan, eloszlik, szertefoszlik

elbukik

ige
  • (tájnyelvi): megbotlik, elbotlik, elesik, hasra esik, elvágódik, elterül, elborul, eldől
  • vereséget szenved, alulmarad, kudarcot vall, veszít
  • (játékból) kiesik
  • megbukik, elhasal
  • (tájnyelvi): elesik (valamitől), csalódik, pórul jár
  • megesik, teherbe esik
  • (régies): alábukik, alámerül

felkoncol, fölkoncol

ige
  • legyilkol, kivégez, megöl, lemészárol, leöldös, levág, kardélre hány, lekaszabol, masszakrál (régies), agyonvág, agyonszúr, felprédál (tájnyelvi), felpástol (tájnyelvi)

fojtó

melléknév
  • fojtogató, fullasztó, nehéz, fülledt, dohos, szellőzetlen, dögletes, bűzös, romlott (levegő), poshadt
  • párás, ködös, páradús
  • nyomasztó, terhes, szorító

némelykor

határozószó
  • néha, olykor, időnként, időközönként, elvétve, néhanapján, koronként, olykor-olykor, hébe-hóba, egyszer-másszor, alkalomadtán, egyszer-egyszer, ritkán, gyéren, hellyel-közzel, alig, nagy ritkán, kivételesen

dédszülő

főnév
  • dédi, dédszüle (tájnyelvi), öregszüle (tájnyelvi), igenöregszüle (tájnyelvi)

csőd

főnév
  • vagyonbukás, eladósodás, tönkremenés, fizetésképtelenség, bukás, összeomlás, kudarc, balsiker, leégés (bizalmas), felsülés, bukta (szleng), bukfenc (szleng), betli (szleng), bankrott (régies), krach (régies), konkurzus (idegen), krida (régies), plajte (régies), ruina (régies), fiaskó

ámbár

kötőszó
  • bár, habár, noha, jóllehet, de, ellenben, mégis, holott, pedig, ámbátor

díszruha

főnév
  • dísz, díszöltözet, díszöltöny (régies), díszöltözék, díszmagyar, gála, gálaruha, nagyestélyi, pomparuha (régies), ünneplő, ünneplő ruha, kimenőruha
  • ornátus (szaknyelvi)

fortyog

ige
  • bugyborékol, bugyog, pöfög
  • dühöng, morgolódik, bosszankodik, füstölög

gombház

főnév
  • gomblyuk
  • csecsebecse

ipar

főnév
  • mesterség, kézművesség, céh (régies)
  • indusztria (idegen), gyártás, gyáripar
  • iparág, szakma, ágazat (szaknyelvi)
  • (bizalmas): iparengedély, iparigazolvány
  • (régies): iparkodás, igyekezet, törekvés, szorgalom, tevékenység

háziorvos

főnév
  • kezelőorvos, körzeti orvos, körorvos, ordinárius (régies)

félrenéz

ige
  • elfordul, arcát elfordítja, fejét elfordítja
  • hűtlenkedik, félrelép, megcsal
  • kacérkodik

feldagad, földagad

ige
  • felpuffad, felduzzad, felhólyagzik (régies), felpüffed, megdagad, dudorodik, evődik (régies), felguvadik (tájnyelvi), feljön (tájnyelvi), felnő (tájnyelvi), felpöcced (tájnyelvi)

ficánkol, fickándozi

ige
  • ficánkodik (tájnyelvi), ugrándozik, ugrabugrál, szökdel, szökdécsel, igrebugrál (tájnyelvi), izeg-mozog

hátrafelé

határozószó
  • visszafelé, vissza, hátra, hátrálva
  • farolva, rükvercbe (szaknyelvi)

feltétlen, föltétlen I.

melléknév
  • teljes, abszolút, tökéletes, rendíthetetlen, feltétel nélküli, fenntartás nélküli, minden kétséget kizáró, korlátlan, korlátozatlan, ellentmondást nem tűrő, elkerülhetetlen, elengedhetetlen, múlhatatlan (régies)

említ

ige
  • felemlít, megemlít, megjegyez, említést tesz, szóba hoz, szóvá tesz, előhoz, előhozakodik (valamivel), felhoz, előszámlál, érint (választékos), felvet, idéz, céloz, utal, hivatkozik, kitér, pedz

flóta

főnév
  • fuvola

hazaszeretet

főnév
  • hazafiság, patriotizmus, honszeretet (régies), honszerelem (régies)