elméláz szinonimái

ige
  • elbambul, eltűnődik, elmereng, elréved, elrévedezik, elábrándozik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

imitáció

főnév
  • utánzás
  • imitálás, színlelés, mímelés
  • utánzat, hamisítvány

bosszankodik

ige
  • felbosszankodik, mérgelődik, dühöng, orrol, füstölög, fortyog, hergelődik (tájnyelvi), indignálódik (régies), dúl-fúl, haragszik, prüszköl Sz: eszi a méreg; nyeli a mérgét; bántja a csőrét (valami); szúrja a szemét (valami); eszi a fene (valami miatt); eszi a kefét (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elméláz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elfojt

ige
  • (tüzet): elolt, kiolt, elfúj, lelocsol, elfullaszt (régies)
  • (érzést): visszatart, visszafog, visszafojt, féken tart, magába rejt, magába zár, palástol, leplez, takargat, titkol, legyőz, leküzd, türtőztet, visszaszorít, lebír
  • (mozgalmat): lever, letör, megszüntet, meghiúsít, megsemmisít, megakadályoz, elnyom, eltapos, eltipor, megzaboláz, megfékez, elnémít, elhallgattat, betilt

desszert

főnév
  • csemege, édesség, cukrászsütemény, nyalánkság, bonbon, praliné

csurran

ige
  • csordul, csöppen, csobban, buggyan

butít

ige
  • eltompít, hülyít (bizalmas)
  • kábít

elkever

ige
  • összekever, összevegyít, elvegyít
  • (bizalmas): elveszít, elhány
  • (bizalmas): eltéved, elkeveredik

elzálogosít

ige
  • zálogba ad, zálogba tesz, zálogba csap, elzálogol (régies), zaciba ad (bizalmas), zaciba tesz (bizalmas), zaciba csap (bizalmas)

megenyhül

ige
  • felenged, fölmelegedik, meglangyosodik, meglágyul (tájnyelvi), meglappanik (tájnyelvi)
  • megszelídül, megjuhászodik, lecsillapodik, megbékül, megbocsát, kiengesztelődik, megnyugszik

benéz

ige
  • betekint, beles, bepillant, bebámul, bekíváncsiskodik, bekukucskál, benyit, bekukkant, bepislant (tájnyelvi), bekuccsant (tájnyelvi), bevillant (tájnyelvi)
  • meglátogat, látogatást tesz, felkeres, vizitel (szaknyelvi), bekopogtat, beállít (valakihez), betér, beugrik, belöttyen (tájnyelvi)

beledug

ige
  • bedug, beletol, belenyom, beletesz, belerak, beleilleszt, belepiszlint (tájnyelvi)
  • belerejt, belecsempész, belecsúsztat

betoppan

ige
  • beállít, megérkezik, megjön, ott terem, belép, benyit, becsöppen, bevetődik, beugrik, betér, beköszönt, bebotlik, bekukkant, benéz, befut, beront, berobban, betámít (tájnyelvi), megjelenik, feltűnik Sz: beugrik, mint Bolond Istók Debrecenbe; pofafürdőt vesz (szleng); odatolja a pofáját (durva); odatolja a képét; beteszi a lábát; beeszi a fene

enyhül

ige
  • csillapodik, csillapszik, csendesedik, halkul, csökken, mérséklődik, gyengül, lágyul, szelídül, ellanyhul, alábbhagy, mérséklődik, alábbszáll, szűnik, csitul, enyhed (régies), enged, nyugszik, megcsappan, tompul, kevesbedik, fogy, apad, sorvad, fogyatkozik, múlik, kisebbedik, elül, elenyészik, gyaluszik (tájnyelvi)
  • melegszik, melegedik, tavaszodik

fakó

melléknév
  • fénytelen, színtelen, színehagyott, elfakult, tompa, matt, halvány, napszítta, szürke, seszínű, hóka (tájnyelvi), kese (tájnyelvi), barna (régies), seprőszínű (régies), zsufa (tájnyelvi), savószín (tájnyelvi), vakszínű (tájnyelvi)
  • halovány, vértelen, vérszegény, sápadt, holtsápadt, falfehér, krétafehér, vérszegény
  • (régies): zavaros, vörhenyes
  • hamuszínű
  • kopott, viseltes, nyűtt, toprongyos, agyonmosott, szegényes
  • (tájnyelvi): vasalatlan
  • (hang): gyenge, homályos, fátyolos, elhaló, bágyadt

gyúr

ige
  • dagaszt, tömörít, gyömöszöl, mancsol (tájnyelvi), gyomászol (tájnyelvi)
  • nyomkod, dögönyöz, masszíroz, dömöcköl (tájnyelvi)
  • birkózik, kondizik
  • gyötör, kínoz
  • rábír, megfőz (bizalmas), meggyőz, rávesz
  • (valakiből valamit): nevel, alakít, formál, farag

foglalat

főnév
  • keret, ráma, tok, szegély, tartó, hüvely
  • aljzat (szaknyelvi)
  • összesség, summa (bizalmas), summázat, összefoglalás, kivonat, lényeg, sűrítmény, vázlat, szinopszis (szaknyelvi), magva, esszencia (idegen), kvintesszenciája, veleje

elmenetel

főnév
  • elmenés, elvonulás, távozás, elutazás

élettelen

melléknév
  • halott, holt, elpusztult, kimúlt, megdöglött
  • üres, kopár, sivár, hideg, szürke, kietlen, lélektelen (választékos), unalmas, egyhangú, monoton, színtelen, vérszegény, szellemtelen, száraz, sótlan
  • szervetlen, anorganikus
  • kihalt, néptelen, elhagyott, elhagyatott, puszta

elszegényedik

ige
  • lerongyolódik, elnyomorodik, lecsúszik, tönkremegy, pauperizálódik (szaknyelvi), elszegényül (régies), kifürdik (tájnyelvi), lecseppen (tájnyelvi), levetkőzik (tájnyelvi), megszegényül (tájnyelvi) Sz: árnyékszolgára szorul; átalvetőre szorul; beleütött az erszényébe a lapos guta; csizmában kereste, mezítláb költötte; két táskára szerződik; kihajtja az egeret; kiverte az ág a szemét; kocsin kezdi, targoncán végzi; koldusbotra jut; koldustarisznyát akaszthat a nyakába; Kun László szekerére szorul; lefelé jár a rúdja; lovon jött, gyalog jár; szárazra jutott; taligára szorul; tarisznyára szorul
  • elérctelenedik (szaknyelvi), kimerül (szaknyelvi)

firka

főnév
  • rajz, ábrázolat
  • irkafirka, krikszkraksz, ákombákom, macskakaparás, firkálmány
  • (szleng): csel, trükk, fogás, furfang, praktika
  • (szleng): elesés, elvágódás

előírás

főnév
  • rendelet, utasítás, rendelkezés, jogszabály, szabály, szabályzat, irányvonal, törvény, elrendelés, rendelés, rendtartás, meghagyás, ukáz (régies), végzés, szabályozás, rendszabály, útbaigazítás, intézkedés, mandátum (szaknyelvi), irányelv, statútum (régies), direktíva (idegen), elvárás, követelmény, kívánság, kívánalom, szabvány, regula (régies), norma vezénylés (szaknyelvi), reglama (régies)
  • vény, recept, recipe (szaknyelvi), rendelvény (szaknyelvi)

diplomás

melléknév, főnév
  • egyetemi végzettségű, főiskolai végzettségű, okleveles, tanult, értelmiségi

eltűnik

ige
  • eltávozik, tovatűnik, sudamlik (régies), szétfoszlik, szertefoszlik, elenyészik, belevész (valamibe), nyoma vész, híre-hamva sincs, elvész a szeme elől (valakinek), köddé válik, semmivé válik, elpárolog (szleng), lelécel (bizalmas), felszívódik (szleng), felszivárog (szleng), elszivárog (szleng), kámfort játszik (szleng), kámforrá válik, elkámforog (tájnyelvi), elcsellen (tájnyelvi), földetlenné lesz (tájnyelvi) Sz: bottal üthetik a nyomát; csak hűlt helyét lelték; ég nyelte-e el, vagy a föld, nem tudni; egyszeriben oda lett; elenyészett, mint a füst; elment iszli-muszliba; eloszlik, mint a buborék; elpárolog, mint a kámfor; eltűnik, mint a szürke szamár a ködben; eltűnik, mint Petőfi a kukoricásban; huzatot kap; szőrén-lábán elvész; világgá ment, mint a tót asszony pulykája
  • elrejtőzik, elillan, sunnyog (szleng), koltászol (szleng)

fogás

főnév
  • szorítás, megragadás, markolás
  • mód, módszer, mesterfogás, megoldás
  • csíny, stikli (bizalmas), cselfogás, trükk, fortély, csel, mesterkedés, manipuláció, ügyeskedés, manőver, húzás, ürügy
  • zsákmány, préda, kövér falat, martalék (régies)
  • étel, tál étel, ennivaló, étekfogás, étekfogat (régies)