marhaság szinonimái

főnév
  • hülyeség, ostobaság, bolondság, butaság, zöldség (bizalmas), sületlenség, zagyvaság, badarság, balgaság, őrültség, képtelenség, dőreség, ökörség (durva), szamárság, csacsiság, baromság (durva), állatság (durva)
  • tréfa, vicc, hülyéskedés

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

felöltözik, fölöltöz

ige
  • felöltözködik, magára kap (valamit), felecselkedik (tájnyelvi), felhúzódik (tájnyelvi), felkészül (tájnyelvi), felszedőzik (tájnyelvi)
  • kiöltözik
  • beöltözik
  • felruházkodik, kiruházkodik, felgúnyásodik (tájnyelvi)

igenis I.

módosítószó
  • igen, jó, úgy van, rendben, nagyon is, igaz, mindenesetre, természetesen, persze, ühüm (bizalmas), oké (bizalmas)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a marhaság szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

lojalitás

főnév
  • hűség, állhatatosság, ragaszkodás, kitartás, odaadás, kötődés, szilárdság, tántoríthatatlanság, perszeverancia (idegen), perszisztencia (idegen)

kucorog

ige
  • guggol, kuporog, kuksol, csücsül, gubbaszt, meghúzza magát, zsugorog (tájnyelvi), bucorog (tájnyelvi)
  • nyomorog, szűkölködik

közbelépés

főnév
  • beavatkozás, megszakítás, félbeszakítás, közbenjárás, intézkedés, segédkezés, interveniálás (szaknyelvi)

kislány

főnév
  • lányka, leányka, gyermeklány, leányzó, kisasszony, fruska, bakfis, cica (bizalmas), csirke (bizalmas), babuci (bizalmas)

magyarít

ige
  • fordít, tolmácsol, magyaráz (régies)

mégis

határozószó
  • de, azonban, mindazonáltal, mindamellett, ámbár, jóllehet, dacára, noha, pedig, ám, ámbátor, bár, hanem, annak ellenére, ezzel szemben
  • valóban, igazán, mégiscsak, azért, valójában, csakugyan, elvégre, végeredményben, valahára

végiggondol

ige
  • elgondol, átgondol, számba vesz, meggondol, mérlegel, megfontol, körbejár

kényes

melléknév
  • finnyás, finomkodó, kényeskedő, elkényeztetett, válogatós, válogató, háklis (bizalmas), nyafka, paszomántos (tájnyelvi), pintyös (tájnyelvi), fincos (tájnyelvi), undorodós, affekta
  • prűd, szemérmeskedő, szemérmeteskedő, álszemérmes
  • kifinomult, választékos, akkurátus, rafinált, pikákos (tájnyelvi) Sz: a sajtot hámozza; azt kívánná, hogy a szart is megrágnák neki; csak a vajasát eszi a kásának; nebáncsvirág a neve; nyimmel-nyámmal eszik; mindig pástétomot enne; rászokott a porcogósra; vigyáz magára, mint a selyemkendő
  • érzékeny, gyönge, gyenge, finom, törékeny, szenzitív (szaknyelvi), csecskebecske (tájnyelvi), mimóza, szubtilis (idegen), nyevere (tájnyelvi)
  • elpuhult, férfiatlan, nőies, asszonyias
  • rázós (szleng), csiklandós, kellemetlen, nehéz, húzós (szleng), súlyos, bajos, bizalmas, diszkrét, kínos, kritikus, fogas, difficilis (idegen), zsenáns (idegen), zsenánt (bizalmas)
  • büszke, rátarti, rátartós, hetyke, délceg, nyacki, nyalka (régies), difingós (tájnyelvi), pincos (tájnyelvi), pipes (tájnyelvi), cifrálkodó, nyakavági (tájnyelvi), peckes, begyes (tájnyelvi)

katángkóró

főnév
  • katáng, cikória, jajkóró (tájnyelvi)

görbe II.

főnév
  • grafikon, diagram (szaknyelvi), függvénygörbe

kétség

főnév
  • bizonytalanság, kétely, aggály, kételkedés, hitetlenség, hitetlenkedés, tamáskodás, kétkedés, szkepszis (idegen), skrupulus, ingadozás, habozás, tétovázás, határozatlanság, kétségbeesés (tájnyelvi)
  • lelkifurdalás, lelkiismeret-furdalás
  • gyanú, gyanúper, bizalmatlanság, fenntartás
  • (régies): reménytelenség, kétségbeesés

megmásíthatatlan

melléknév
  • megváltoztathatatlan, végleges, végérvényes, megingathatatlan, befejezett, szilárd, jóvátehetetlen, visszavonhatatlan, megfellebbezhetetlen, változhatatlan (választékos), immutábilis (idegen)

menekült

főnév
  • emigráns, hontalan, számkivetett, kibujdosott, kivándorolt, bujdosó, bevándorló

bocsánatkérő

melléknév
  • mentegetődző, bűnbánó

összetörik

ige
  • eltörik, széttörik, kettétörik, összetöredezik, izzé-porrá törik (bizalmas), ripityára törik, összeroncsolódik, széjjelroncsolódik, összezúzódik, széjjelzúzódik, összeroppan, összeszakad, összefakad (tájnyelvi)
  • elfárad, kifárad, kimerül, összetörődik, eltörődik
  • megtörik, összeroppan, tönkremegy, összeomlik

női

melléknév
  • nőies, asszonyi, feminin (választékos)

márki

főnév
  • őrgróf, markgraf (idegen)

líra

főnév
  • pengetőhangszer, lant
  • lírika, lírikus költészet, poézis (idegen)
  • líraiság, érzelem, érzelmesség
  • (régies): áramszedő (villamosé)
  • (szaknyelvi): kitérővágány

megerőltetés

főnév
  • vesződség, erőbedobás, erőkifejtés, erőlködés, fáradság, strapa (bizalmas)
  • (bizalmas): kiadás, költség

nesz

főnév
  • zaj, zörej, hang, neszezés, motoszkálás, moccanás, csivallás (tájnyelvi)
  • hír
  • (tájnyelvi): lárma
  • (tájnyelvi): ürügy, kifogás

máz

főnév
  • glanc (bizalmas), glazúr (tájnyelvi)
  • zománc, lakk, lakkozás, fénymáz, firnisz (tájnyelvi), firnájsz (tájnyelvi), kence, politúr (idegen)
  • cukorbevonat, cukorjég, cukormáz
  • (bizalmas): arcfesték, rúzs, kence (tréfás), vakolat (tréfás), smink, make up (idegen)
  • külszín, külcsín (választékos), kinézés, külső, megjelenés
  • hazugság, álca(választékos)

kúszik

ige
  • mászik, csúszik, csúszik-mászik, kapaszkodik, siklik, araszol
  • (növény): fut

meggyőző

melléknév
  • kifejező, ékesszóló, beszédes, eklatáns, ékes, hitető, elfogadható, döntő, önmagáért beszélő, kétségbevonhatatlan, ellenállhatatlan, tagadhatatlan, nyomós, súlyos, hitelt érdemlő, bizonyító erejű, világos, frappáns

normalizál

ige
  • szabványosít, egységesít
  • rendez, visszaállít, helyreállít, megszilárdít