elérhetetlen szinonimái

melléknév
  • megvalósíthatatlan, lehetetlen, megközelíthetetlen, utolérhetetlen, hozzáférhetetlen, megszerezhetetlen, beszerezhetetlen, megfizethetetlen, elnyerhetetlen (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

bámulat

főnév
  • csodálat, csodálkozás, álmélkodás, rajongás, imádat, elragadtatás, lelkesedés

alaposan

határozószó
  • részletesen, mélyrehatóan, töviről hegyire, behatóan, kimerítően, istenigazában, istenesen, tüzetesen, körültekintően, gondosan, okszerűleg, szőrszálhasogatóan, hogy jobban se kell, ától cettig (bizalmas), belterjileg (régies)
  • pontosan, tökéletesen, precízen, jól, hibátlanul, akkurátusan (régies)(bizalmas)
  • nagyon, rendesen, kiadósan, derekasan, tisztességesen, istenigazában, istenesen, csúnyán, keményen, cefetül, magyarmiskásan (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elérhetetlen szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

egyre

határozószó
  • szüntelenül, egyre-másra, nyakra-főre, folyvást, folytonosan, folyton, mindegyre, állandóan, egyfolytában, mindig, minduntalan, örökké, évről évre, szakadatlan, furtonfurt (régies), váltig, untig, éjjel-nappal, lépten-nyomon, vég nélkül, megszakítás nélkül, végeérhetetlenül, szakadatlanul, zavartalanul, mindétre (tájnyelvi)
  • mindinkább, egyre tovább, hovatovább, mind jobban, egyre inkább, egyre jobban, fokozatosan

csipkelődés

főnév
  • csúfolódás, csúfolkodás, gúnyolódás, bosszantás, ingerkedés, évődés, húzás, kötözködés, kötődés, kötekedés, ugratás, szurkapiszka, szurkálás

csavarkulcs

főnév
  • franciakulcs, villáskulcs, gyertyakulcs, csőkulcs

bohókás

melléknév
  • bohó, mókás, mosolyogtató, bolondos
  • tréfás, vicces, mulatságos

elboronál

ige
  • elsimít, elegyenget, megold, elintéz
  • (tájnyelvi): elcsen, ellop

előléptet

ige
  • kinevez, feljebb juttat, előnyom (szleng), előmozdít (régies)

mamlasz

melléknév, főnév
  • mulya, bamba, málé, málészájú, pupák (tájnyelvi), balfék (bizalmas), balfácán (bizalmas), mafla, tehetetlen, tutyimutyi, fajankó, tökfej, tökfejű, tökfilkó, együgyű, féleszű, hólyag (bizalmas), balek, dangallóleső (tájnyelvi), szuszimuszi (tájnyelvi), lepényszájú (tájnyelvi), teddide-teddoda, nyámnyila, szerencsétlen Sz: addig járt iskolába, míg a málé kisült; árva tehén borja; az orrát sem tudja megtörölni; bamba, mint a juh; békével szenvedi a farba rúgást is; cinkét fog a feje; csak a száját tátja; dohányt lehet aprítani a hátán; egy kanál vaj nem olvad meg a szájában; fedd ki, hadd hűljön; ha fal mellett ülne, ráfutna a feje; ha taszítják, tovább megy; kevés ideig volt az anyja hasában; ki kellene tömni; ki lehet a szájából a kenyeret lopni; kukoricaföldön nőtt a feje; még az ábécén sem ment által; megállj, kenyér, megeszlek; mint a rátóti ember; nem erre a világra való; nem ver ereiben a vér; nincs semmi a padláson; nyálát se tudja lenyelni; olyan, mint ötért liptai túró; ott marad, ahová dobják; szalmatuskó a fejében; szárazvám a feje; tátott szájú; tökkel ütötték a fejét; üres a felház

becsepegtet, becsöpö

ige
  • belecsepegtet
  • (bizalmas): elhitet, elhint (bizalmas), bead (szleng)

balta

főnév
  • fejsze, szekerce, bárd, fokos, fokosbalta, balaska (tájnyelvi)

beleesik

ige
  • belehull, belepottyan, belezuhan, belebukik, beleborul, belefordul, beledől, beleszédül, beletántorodik, belehuppan, belebuklik (tájnyelvi), beleszottyan (tájnyelvi), belesuppan (tájnyelvi)
  • belekerül, belekeveredik
  • beletartozik, beleszámít, hozzászámít
  • (bizalmas): beleszeret, belebolondul, belegabalyodik, belezúg (bizalmas), belepistul (bizalmas)

elreped

ige
  • megreped, elhasad, meghasad, szétmegy, elválik, elroppan, szétfeslik, széthasad

erkölcsös

melléknév
  • erényes, tisztességes, feddhetetlen, becsületes, jámbor, igaz, makulátlan, morális, etikus
  • szeplőtlen, ártatlan
  • (tájnyelvi): csökönyös (ló), önfejű, makacs, veszekedős (személy)

gondos

melléknév
  • lelkiismeretes, alapos, aprólékos, pontos, akkurátus (régies), tüzetes, precíz, kötelességtudó, törődő, ügyelő, figyelmes, előrelátó, elővigyázatos, óvatos, körültekintő
  • rendes, pedáns, tüchtig (bizalmas)

feltérképez, föltérk

ige
  • felmér, felbecsül

éleselméjűség

főnév
  • okosság, eszesség, értelmesség, elmeél (választékos)

egyforma

melléknév
  • azonos, ugyanolyan, egyenlő, egyöntetű, egybehangzó, egyazon, egyféle, egyező, megegyező, egybevágó, egal, ekvivalens, uniformis, egykutya, egyarányos (régies), egyded (régies), egyrendű (régies), egyarántos (tájnyelvi), egyfajtú (tájnyelvi), egyhagyási (tájnyelvi), egykorás (tájnyelvi), egymódú (tájnyelvi) Sz: az egyik részeg, a másik tántorog; az egyik ördög, a másik gonosz lélek; egy korpán híznak; egy pórázon futnak; egy ágyban hálnak; egy nyomban járnak; egy húron pendülnek; egy bordában szőtték őket; egyfelé kavarják a kását; egyik gubás, másik subás; egyik kutya, másik eb; egyik dolmányszűr, másik szűrdolmány; egyik bakot fej, másik a rocskát tartja; egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz; egyik kapzsi, másik habzsi; egyik kökény, másik galagonya; egymásnak kezet adhatnak; kezet foghatnak; olyanok, mint a nyúlszar
  • egyenletes, változatlan, egyhangú, unalmas, sablonos, sztereotip (idegen), monoton, látlagos (régies)

ellenszer

főnév
  • ellenméreg, antidotum (régies), antitoxin (szaknyelvi)

félretesz

ige
  • oldalra rak, félrerak, szögre akaszt, ad acta tesz (idegen), skartba tesz (régies), talonba tesz, elrak, eltesz
  • abbahagy, elfektet, elodáz, levesz, elnapol, elkerül, haladékot ad
  • megőriz, spórol (bizalmas), takarékoskodik, meghagy, megtakarít, fenntart, felhalmoz, elraktároz, tárol, tartalékol, tartogat, rezervál, csuporgat (tájnyelvi), dugacsol (tájnyelvi)
  • félreállít, mellőz, háttérbe szorít, eltávolít, levált, megszabadul, elküld, elbocsát

elhagy

ige
  • (valakit): otthagy, eltávozik (valakitől)
  • (iskolát, állást): kikerül (valahonnan), kimegy (valahonnan), eljön (valahonnan)
  • szakít (valakivel), faképnél hagy, dob (valakit) (szleng), ejt (valakit) (szleng)
  • magára hagy, sorsára hagy, cserbenhagy
  • (elhagyja magát): elhanyagolja magát
  • abbahagy, felhagy (valamivel)
  • mellőz, elmellőz, kihagy, átugrik (valamit), átsiklik (valamin)
  • elveszít, elhány, elszór
  • túljut (valamin)
  • megelőz, lehagy, maga mögé utasít, elhúz (valakitől)

csontszínű

melléknév
  • elefántcsontfehér, elefántcsontszínű, sárgásfehér, krémszínű, vajszínű, nyers színű, ekrü, ivaire-szín (idegen)

elnyomás

főnév
  • elnyomatás, önkény, önkényuralom, zsarnokság, zsarnokoskodás, jogfosztás, szuppresszió (idegen), basáskodás, despotizmus (idegen), diktatúra, tirannizmus (régies), leigázás

feltámad, föltámad

ige
  • életre kel, életre támad, megelevenedik, újjáéled, feléled, felél (tájnyelvi)
  • visszatér, felújul
  • fellángol, fellobban (választékos), felébred, felelevenedik, felelevenül (választékos)
  • (szél): kerekedik
  • (valaki, valami ellen): fellázad, felkel, zendül (régies)