elboronál szinonimái

ige
  • elsimít, elegyenget, megold, elintéz
  • (tájnyelvi): elcsen, ellop

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

izzás

főnév
  • parázslás, parázs, hevülés
  • forróság
  • ragyogás, fényesség, fény, tűz, tündöklés

feudum

főnév
  • hűbérbirtok, birtok, gazdaság
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elboronál szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

egyből

határozószó
  • rögtön, elsőre, helyből (bizalmas), hirtelen, váratlanul, nyomban, tüstént, legott (régies), azonnal, egyszerre, kapásból, rögtönözve, egy lélegzetre, egy szuszra, kapsiból (szleng), csípőből (szleng), stante pede (idegen), per mops (idegen), élből (szleng)

csepül

ige
  • szid, ócsárol, leszól, bírál, kritizál, pocskondiáz, lekicsinyel, lebecsül, becsmérel, fitymál, gyaláz, szapul
  • (tájnyelvi): ver, üt, csépel, páhol, eltángál, elpáhol, elfenekel

csahos

melléknév
  • acsarkodó, csaholó, ugató
  • kiabáló, lármázó, pofázó (durva)

bitang I.

főnév
  • gazember, zsivány (régies), gonosztevő, szélhámos, csirkefogó, lator, gazfickó, himpellér, csaló, svindler (bizalmas)
  • jöttment, ágrólszakadt, hazátlan, földönfutó, sehonnai, csavargó
  • (tájnyelvi): fattyú

ej

indulatszó
  • hej, ejnye, no

elmúlt

melléknév
  • befejeződött, véget ért, megszűnt, lejárt, letelt, előbbi, régebbi, egykori, letűnt, befejezett, elvesztett, elpusztult, eltávozott, eliramlott, a minapi, néhai, egyszeri, korabeli, meglett (régies)

magafajta

melléknév
  • hasonszőrű, egyívású, magaszőrű (tájnyelvi), magaszőrű-bőrű (tájnyelvi), egy végből való (tájnyelvi)
  • egyenrangú, hasonló

barack

főnév
  • kajszibarack, kajszi, sárgabarack, rózsabarack
  • őszibarack, őszi
  • barackfa
  • barackpálinka
  • fejre koppintás, tojás, bunyu (tájnyelvi)

azaz

kötőszó
  • más szóval, mármint, illetve, illetőleg, vagyis, tudvalevőleg, tudniillik, tehát, vulgó (régies)
  • hát, hogyismondjam, szóval, mindent összevéve, egyszóval, alias (idegen)
  • mégpedig, úgymint

behord

ige
  • bevisz, becipel, becepel (tájnyelvi), behurcol, bevonszol, bevontat, beszállít, befuvaroz, behoz
  • (tájnyelvi): (terményt) betakarít, begyűjt

előmérkőzés

főnév
  • selejtező, elődöntő, válogató

epilógus

főnév
  • utószó, zárszó, utóirat, utójáték, végszó, utóhang, befejezés, záróbeszéd

gépfegyver

főnév
  • géppuska, golyószóró, géppityu (szleng), pukkancs, stukker (szleng), cselló (szleng), varrógép (szleng), maxim (régies)

félrebeszél

ige
  • delirál (szaknyelvi), megiszamodik (tájnyelvi)
  • mellébeszél, eltér (tárgytól), sóderol (szleng)

elbutít

ige
  • meghülyít (bizalmas), eltompít

egészség

főnév
  • épség, jóllét, életerő, kondíció, fittség

eljuttat

ige
  • elküld, továbbít, felad, postáz, átutal, kézbesít

fellebbez, föllebbez

ige
  • folyamodik, rekurrál (régies), kérvényez, fordul (valakihez), apellál (régies), opponál (szaknyelvi), remonstrál (idegen), jogorvoslást kér

elérhetetlen

melléknév
  • megvalósíthatatlan, lehetetlen, megközelíthetetlen, utolérhetetlen, hozzáférhetetlen, megszerezhetetlen, beszerezhetetlen, megfizethetetlen, elnyerhetetlen (régies)

csillár

főnév
  • függőlámpa, luszter (régies), vilár (régies)

ellenkezőleg

határozószó
  • inkább, sőt, másként, fordítva

felpattan, fölpattan

ige
  • kinyílik, felnyílik, felkattan, kicsapódik, kivágódik, felfakad (régies)
  • felugrik, felszökik, felriad, felrugallik (régies), felszökell, felruccan (régies), felrittyen (tájnyelvi), felszottyan (tájnyelvi), felkel