elhagy szinonimái

ige
  • (valakit): otthagy, eltávozik (valakitől)
  • (iskolát, állást): kikerül (valahonnan), kimegy (valahonnan), eljön (valahonnan)
  • szakít (valakivel), faképnél hagy, dob (valakit) (szleng), ejt (valakit) (szleng)
  • magára hagy, sorsára hagy, cserbenhagy
  • (elhagyja magát): elhanyagolja magát
  • abbahagy, felhagy (valamivel)
  • mellőz, elmellőz, kihagy, átugrik (valamit), átsiklik (valamin)
  • elveszít, elhány, elszór
  • túljut (valamin)
  • megelőz, lehagy, maga mögé utasít, elhúz (valakitől)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

nagyipar

főnév
  • gyáripar

arcfesték

főnév
  • szépítőszer, smink, kendőzőszer (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elhagy szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elágazik

főnév
  • kettéágazik, szétágazik, bifurkálódik (idegen), divergál (szaknyelvi), elágasul (tájnyelvi), széjjelfut, széttart, szétválik, kettéválik, különválik

csődít

ige
  • egybehív, összehív, összetrombitál, győgget (tájnyelvi), összeterel

cséza

főnév
  • homokfutó, utazókocsi, bricska, kabriolet (régies)

boróka, borókafenyő

főnév
  • borsfenyő, aprófenyő, gyalogfenyő, borókabokor, fenyőbokor
  • gyalogfenyőbogyó, borókabogyó

elérhetetlen

melléknév
  • megvalósíthatatlan, lehetetlen, megközelíthetetlen, utolérhetetlen, hozzáférhetetlen, megszerezhetetlen, beszerezhetetlen, megfizethetetlen, elnyerhetetlen (régies)

elrémít

ige
  • megrémít, elijeszt, elborzaszt, megijeszt, megfélemlít, elképeszt, megrendít

másnap

határozószó
  • egy napra rá, következő napon, rá következő napon

beidéz

ige
  • behív, behí (tájnyelvi), beszólít, berendel, bekér, beparancsol, megidéz (szaknyelvi), behívat, becitál

bátortalan

melléknév
  • félénk, félős, félszeg, gyáva, nyúlszívű, ijedős, pipogya, kishitű, határozatlan, szégyenlős, megszeppent, tétova, tétovázó, reszkető, tartózkodó, ijeszke (tájnyelvi), félékeny (tájnyelvi), begyulladós (szleng)

belsőleg

határozószó
  • belülről

eltávolodik

ige
  • elkerül (valakibe), elkanyarodik, elfordul, eltér, tovaszáll
  • elidegenedik, elhidegül, elszakad, elpártol

esetenként

határozószó
  • ritkán, néha, néha-néha, olykor-olykor, hellyel-közzel, időnként, időközönként, időről időre, hébe-hóba, hébe-korba, egyszer-egyszer, egyszer-másszor, nagy ritkán, alkalmilag, alkalomadtán, kivételesen, nagy néha, néhanapján, közben-korban (tájnyelvi), hébe-közbe (tájnyelvi)

gulya

főnév
  • csorda, tehéncsorda, marhacsorda, ökörcsorda, bivalycsorda

fenyeget

ige
  • fenyegetődzik, fenyegetőzik, fenyít (régies), ijeszt, ráijeszt, ijesztget, riogat, rémisztget
  • sakkban tart
  • veszélyeztet, küszöbön áll, a levegőben lóg

elhal

ige
  • meghal, elhuny (választékos), elhalálozik (választékos)
  • elpusztul, elsorvad
  • elzsibbad, elgémberedik, megmacskásodik (bizalmas)
  • (hang): elhalkul, elcsendesedik, elnémul, elgyengül

éjszakáz, éjszakázik

ige
  • éjjelez, virraszt, baglyoskodik (tájnyelvi), fenn van, bertáfol (tájnyelvi), éjész (tájnyelvi), lámpázik (tájnyelvi), kimarad, kimaradozik, kicsapong, mulat, lumpol (bizalmas), tivornyázik, dorbézol, murizik (bizalmas), dőzsöl, züllik, dáridózik, korhelykedik, baktol (tájnyelvi)
  • (valahol): meghál, alszik, megszáll

eloson

ige
  • (választékos): elillan, eltűnik, elsuhan, elszökik, kiszökik, elmegy, ellopódzik, eloldalog, elsomfordál, megszökik, meglép (bizalmas), lelép (bizalmas), lelécel (szleng), elpárolog (bizalmas), meglóg (bizalmas), kereket old, felszedi a sátorfáját, elsurran, ellábal (régies), elsuttyan (tájnyelvi), elosont (tájnyelvi), elsullog (tájnyelvi), elsullankodik (tájnyelvi), ellábít (tájnyelvi)

felugrik, fölugrik

ige
  • talpra ugrik, talpra szökik, talpra szökken, felpattan, felkel, felszökik, felszökken (választékos), felrittyen (tájnyelvi), felszottyan (tájnyelvi)
  • felkap (valamire), ráugrik, felszáll
  • meglátogat, beugrik, benéz, felnéz, felmegy, felkeres
  • (láz): felmegy, felszalad, felszökik

elkapar

ige
  • (tájnyelvi, bizalmas): eltemet, elföldel, elás, elhantol, elkotor (régies)
  • elvermel

csutora

főnév
  • kulacs, boroskulacs, fakulacs, fapalack (régies), butykos, gyurkó (régies)
  • (tájnyelvi): szopóka, szipka, pipaszopóka

előrehaladott

melléknév
  • fejlett, késői, súlyosbodott (állapot)

fennen

határozószó
  • magasan, fenn
  • gőgösen, büszkén
  • nagy hangon, hangosan, hangoskodva, hangos szóval, fennhangon, fennszóval (régies), fennen, felszóval (tájnyelvi), emelt hangon, fennhéjázva, követelőn