csontszínű szinonimái

melléknév
  • elefántcsontfehér, elefántcsontszínű, sárgásfehér, krémszínű, vajszínű, nyers színű, ekrü, ivaire-szín (idegen)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

tárnics

főnév
  • encián, ördögméze (régies)
  • kákics (tájnyelvi)

átló

főnév
  • átmérő, átszegő, átfogó, diagonális, általmenő (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a csontszínű szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

csattanó

főnév
  • poén, fénypont, pláne (bizalmas)
  • váratlan fordulat

biggyeszt

ige
  • (szájat): félrehúz, lebiggyeszt, csempít (tájnyelvi)
  • tesz, rak, helyez, akaszt, odaakaszt, odakapcsol, felfüggeszt, felaggat, odaragaszt, illeszt
  • mellékel, csatol, hozzátesz, hozzátold, hozzákapcsol, hozzáfűz, kiegészít

beszámít

ige
  • bekalkulál, hozzászámol, belevesz, beleért
  • beletartozik, beleesik, beleértődik
  • (valakinek valamit): betud, jóváír, figyelembe vesz, számon tart, felró, tulajdonít

autószerelő

főnév
  • autójavító, gépkocsiszerelő, szerelő

csillár

főnév
  • függőlámpa, luszter (régies), vilár (régies)

dőlt

melléknév
  • ferde, rézsútos, harántos, átlós, lejtős, ereszkedő, emelkedő
  • kurzív (szaknyelvi)(szaknyelvi)

kuli2

melléknév
  • lehajló, görbülő (szarv), kajla

álcáz

ige
  • színlel, megtéveszt
  • takargat, leplez, titkol, elrejt, eltakar, palástol, elkendőz, elfátyoloz, eldug, rejteget, homályba burkol, elhallgat, kamuflál (régies)

akármilyen

névmás
  • bármilyen, bármiféle, akármiféle, bárminemű, akárminemű (régies), akárminő (régies), bármiszerű (régies), bárminő (választékos), bármi néven nevezendő

alul

határozószó
  • lent, lenn, mélyen, alant (választékos), alattka (tájnyelvi)
  • lejjebb, alább, olcsóbban, kevesebbért

dühös

melléknév
  • feldühített, feldühödött, dühöngő, dühödt, dühösködő, mérges, haragos, harapós, nekibőszült, bősz, veszett, felindult, ingerült, haragvó, epés, ádáz, felháborodott, indulatos, bosszús, pipás (szleng), pipa (szleng), zabos (szleng)

elenged

ige
  • elereszt, kienged, kiereszt
  • (elengedi magát): kienged, lazít
  • szabadon enged, szabadon bocsát, szabadjára enged, elold, elköt
  • útnak indít, útra bocsát
  • elbocsát
  • elmulaszt, elszalaszt
  • (régies): megbocsát, elnéz, megenged (régies)

félrenéz

ige
  • elfordul, arcát elfordítja, fejét elfordítja
  • hűtlenkedik, félrelép, megcsal
  • kacérkodik

érdem

főnév
  • becs, érték, meritum (régies), virtus, erény, kiválóság, kitűnőség, jelentőség
  • lényeg, veleje

csór

ige
  • (bizalmas): csen, lop, eltulajdonít, elemel, elvesz, lenyúl (szleng)

csapódik

ige
  • ütődik, verődik, vágódik, ütközik, felütközik (szaknyelvi), hánykolódik, csappan (tájnyelvi), csapkolódik (tájnyelvi)
  • (folyadék): fröccsen, loccsan, löttyen
  • (ajtó): bevágódik, csukódik, záródik, zárul
  • (valakihez, valamihez): csatlakozik, szegődik, társul, pártol

dicstelen

melléknév
  • szégyenletes, szégyellnivaló, szégyenteli, gyalázatos, csúfos, dísztelen (választékos)

energia

főnév
  • erő, hatóerő, erőforrás, erőtartalék
  • teljesítmény
  • munka, erőkifejtés, erőfeszítés
  • tetterő, agilitás (idegen), életerő, akaraterő, hathatósság, frissesség, lendület, élénkség, vitalitás (választékos), dinamizmus (idegen), buzgóság, hevesség, lelkesedés, határozottság, hév, tűz, temperamentum, svung (bizalmas), elevenség, kakaó (szleng), spiritusz (bizalmas)
  • (szleng): kábítószer

csutora

főnév
  • kulacs, boroskulacs, fakulacs, fapalack (régies), butykos, gyurkó (régies)
  • (tájnyelvi): szopóka, szipka, pipaszopóka

bizonyosan

határozószó
  • biztosan, bizonyára, bizonnyal, minden bizonnyal, bízvást, kétségkívül, kétség nélkül, kétségtelenül, száz százalékig, tagadhatatlanul, vitathatatlanul, vitán felül, bizton (régies), tutira (szleng)

divergál

ige
  • széttart, szétágazik, széthajol, kettéválik
  • megoszlik, elkülönül, különbözik, eltér

érc

főnév
  • ásvány, kőzet