eladatlan szinonimái

melléknév
  • visszamaradt (példány), remittenda (szaknyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

asszisztál

ige
  • segédkezik, közreműködik, segít

vállveregető

melléknév
  • (pejoratív): lekezelő, leereszkedő, lekicsinylő, lenéző, fölényes, önhitt, öntelt, nyegle, kevély, pökhendi
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a eladatlan szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

édestestvér

főnév
  • vértestvér, egytestvér (választékos), testvér, egy test-vér (régies), egy vér (valakivel)

csekélység

főnév
  • apróság, semmiség, katonadolog (bizalmas), bagatell, kicsinység, kicsiség, potomság, bliktri (régies), lappalia (választékos), firlefánc, vacakság, haszontalanság, bizbasz (durva) Sz: több is veszett Mohácsnál

cirmos I.

melléknév
  • csíkos, csíkozott, sávos, sávozott, erezett, tarka, tarkázott, foltos, kendermagos (tájnyelvi), pettyegtetett, cirkás (tájnyelvi), iromba (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): mocskos, piszkos, szurtos, szutykos, szurmos (tájnyelvi), kormos, szucskos (tájnyelvi), maszatos

bíborpiros

melléknév, főnév
  • bíbor, bíborvörös, bíborszínű, lilásvörös, piros, skarlátpiros, vérpiros, purpur (idegen), csigavérszínű (régies)

egynemű

melléknév
  • azonos, egyféle, vegyítetlen, homogén, osztatlan, egyfajú, egyöntetű, egységes, egyforma, hasonló, hasonnemű, rokon

ellentmondás

főnév
  • tiltakozás, ellenvetés, cáfolat, óvatkozás (régies), feleselés, visszaszólás, szembeszegülés, szembenállás
  • ellentét, következetlenség, logikátlanság, antinómia (szaknyelvi), paradoxon, kontradikció (régies), diszparitás (szaknyelvi)

lövés

főnév
  • dörrenés, durranás, durrogás, puffantás, dirr-durr, lövet (régies)
  • lövészet

balhiedelem

főnév
  • tévhit, balhit (régies)

átvált

ige
  • átcserél, becserél, kicserél, lecserél (bizalmas), átöltözik
  • áttér, átcsap
  • (pénzt): bevált, vált, konvertál (szaknyelvi)
  • átkapcsol, átállít, módosít, átalakít (váltót)
  • átkapcsolódik
  • (tájnyelvi): átpártol

befed

ige
  • betakar, letakar, beborít, elfed, lefed, beterít, beburkol, befedez (régies)
  • belep, ellep, benő, elborít

előállít

ige
  • elővezet, letartóztat, bekísér, őrizetbe vesz, nyakon csíp (bizalmas), fülön fog (bizalmas)
  • készít, létrehoz, gyárt, kinyer, termel, megtermel, termeszt, kidolgoz, kialakít, produkál, fabrikál (bizalmas), alkot, megalkot, megszerkeszt, megvalósít, képez, megformál, formába önt, összerak

emlékmű

főnév
  • monumentum (régies)
  • szobor
  • diadalív
  • obeliszk

gazdag I.

melléknév
  • pénzes, tehetős, jómódú, módos, nagypénzű, vagyonos, vastag (szleng), opulens (régies), hatszélgatyás (tájnyelvi), jóbolhás (tájnyelvi) Sz: a bőre alatt is pénz van (bizalmas); felveti a pénz (bizalmas); van mire támaszkodni a síkon; tele van dohánnyal (szleng); tejben-vajban fürdik; van mit aprítania a tejbe; mindenkit zsebre vág; annyi a pénze, mint a pelyva; annyi a pénze, hogy a tyúk eszi az apraját; több a bankó nála, mint a rongy; jól van eleresztve; tele van lével(szleng)
  • bőséges, bő, dús, sűrű, busás, tetemes, jókora, tartalmas, kiadós
  • ragyogó, fényűző, pompás, pazar, luxuriózus (idegen)

felmos, fölmos

ige
  • felsúrol, feltisztít, feltöröl, feltakarít, felsikál, felnyal (bizalmas), fellögyböl (tájnyelvi), felszivatol (tájnyelvi), felfókáz (szleng), felkorcsolyáz (szleng)
  • feléleszt, magához térít, eszméletre hoz

elalél

ige
  • (választékos): elájul, eszméletét veszti, összeesik, elbágyad (tájnyelvi), összecsuklik

dzsoint

főnév
  • (szleng): kábítószeres cigaretta, ágyú (szleng), rakéta (szleng), szivar (szleng), szál, spangesz (szleng), spangli (szleng)

elhelyezkedik

ige
  • helyet foglal, leül, letelepszik, befészkelődik (tájnyelvi)
  • munkába áll, dolgozik, álláshoz jut, bejut, bekerül (valahova)
  • elterül, található, fekszik

félig

határozószó
  • feléig, felerészben
  • valamennyire, félig-meddig, nem egészen, nem teljesen, némileg, tökéletlenül, félen (tájnyelvi), félent (tájnyelvi), feleszeg (tájnyelvi), féligformán (tájnyelvi), félkészségig (tájnyelvi)
  • majdnem, szinte
  • fél lábbal

eldurvul

ige
  • megkérgesedik, megkeményedik, kicserepesedik
  • elvadul, elbarbárosodik, elállatiasodik, elparasztosodik, (vita) elfajul, elmérgesedik

cserjekaktusz

főnév
  • kaktuszfa, lombkaktusz

elkeseredett

melléknév
  • kétségbeesett, reményvesztett, reménytelen, csüggedt, levert, csalódott, rezignált, bánatos, szomorú, kedvetlen, elszontyolodott, keserű, elégedetlen, nekibúsult, pesszimista, deprimált
  • ádáz, bősz, elszánt, eszeveszett, esztelen, vad

fellobogóz, föllobog

ige
  • felzászlóz, zászlódíszbe öltöztet