dunnyog szinonimái

ige
  • (tájnyelvi): dünnyög, dörmög, dohog, zsörtölődik, tutyog (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): dúdol, dudorászik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

zenit

főnév
  • csúcspont, csúcs, tetőpont, tetőfok(szaknyelvi)
  • delelő

átfolyik

ige
  • keresztülfolyik, végigfolyik, keresztüláramlik
  • átömlik, átcsorog, átcsöpög, átszivárog
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a dunnyog szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

dicsekedik, dicseksz

ige
  • kérkedik, henceg, hetvenkedik, büszkélkedik, fitogtat (valamit), felvág, fennhéjáz, hivalkodik, anzágol (bizalmas), dicsérkedik (tájnyelvi) Sz: tömjénezi magát (szleng); adja a bankot (szleng); játssza az eszét (szleng); döngeti a mellét; féltéglával veri a mellét

cafat

főnév
  • foszlány, hulladék, cafrang (tájnyelvi)
  • (pejoratív): könnyű nőcske (pejoratív), kurva (durva), prostituált, ribanc (durva), utcalány, ringyó (durva), rima (régies), riherongy (tájnyelvi), cemende (tájnyelvi), cafka

briganti

főnév
  • útonálló, rabló, betyár (régies), zsivány (régies), haramia, bandita, lator, gonosztevő, martalóc, gengszter, bűnöző
  • gazember, gazfickó, gézengúz, csibész, csirkefogó, lókötő, szélhámos, huligán, himpellér, aszfaltbetyár, imposztor (régies)

belezavarodik

ige
  • összezavarodik, belebonyolódik, belegabalyodik, belekeveredik, belesül, elakad, belebőszül (tájnyelvi), belebőszeledik (tájnyelvi)
  • eszét veszti (valami miatt)
  • (szleng): beleszeret, belehabarodik, belebolondul, beleesik (bizalmas), belezúg (bizalmas)

dosszié

főnév
  • iratgyűjtő, iratrendező, mappa, tok, irattartó, írómappa, levélrendező, levélgyűjtő, aktarendező, irattáska
  • aktacsomó, iratcsomó

élelmez

ige
  • etet, étkeztet, ellát, táplál, kosztoltat (bizalmas), alimentál (régies), eltart, gyarapít (régies), gondoskodik (valakiről)

leltároz

ige
  • leltárba vesz, leltárt készít, jegyzékbe vesz, számba vesz, összeszámlál, lajstromoz, összeír, rovancsol (szaknyelvi)

asztma

főnév
  • fojlás (tájnyelvi)

arckép

főnév
  • képmás, portré
  • jellemzés, jellemrajz

atya

főnév
  • apa, édesapa, szülő, nemző, apu, papa, api (bizalmas), öreg (bizalmas), fater (szleng)
  • ősapa, ős, előd
  • szerző, alkotó, létrehozó, alapító, kezdeményező
  • pap, lelkész, lelkipásztor, pásztor, szerzetes, páter, barát
  • Isten, Atyaisten, Atyaúristen

elfuserál

ige
  • (szleng): elront, eltol (bizalmas), elhibáz, elpuskáz (bizalmas), elügyetlenkedik, tönkretesz, elsuszterol (szleng), elbaltáz (szleng), elpackáz (bizalmas), elszúr (bizalmas)

elpárolog

ige
  • elszáll, elillan, felszárad, elfő, elgőzölög, elforr
  • (érzés): elmúlik, elrepül, elenyészik, szertefoszlik, elröppen, lecsillapodik, lelohad
  • (bizalmas): eltávozik, elillan, megszökik, eloson, meglép (bizalmas), lelép, faképnél hagy, megugrik (bizalmas), odébbáll, kámforrá válik, elugrik (bizalmas), eltűnik, elfüstölög (bizalmas), meglóg (bizalmas), kámfort játszik (szleng), elsomfordál, eloldalog, elsompolyog, kereket old, olajra lép (szleng), elszelel, elhúzza a csíkot (szleng), lelécel (szleng) Sz: a távozás hímes mezejére lép

forradalmasít

ige
  • átalakít, átformál, megújít

fejfedő

főnév
  • fejrevaló, sapka, sipka (tájnyelvi), süveg, birétum, kalap, kalpag (tájnyelvi), cilinder, csákó, föveg (régies), tökfödő (tréfás)
  • fejkendő, főkötő, párta (régies), pintli (tájnyelvi), csepesz (tájnyelvi), fityula (tájnyelvi)

durva

melléknév
  • érdes, egyenetlen, gyalulatlan, simítatlan (régies), megmunkálatlan, köszörületlen, nyers, kezdetleges, kérges, göcsörtös, ripacsos (tájnyelvi), rücskös, repedezett, szélfújta
  • nagy szemű, szemcsés, darabos
  • odavetett, vázlatos, elnagyolt
  • megközelítő, hozzávetőleges
  • sértő, erőszakos, kíméletlen, goromba, nyers, állatias, vad, bestiális, brutális, otromba, barbár, útszéli, bunkó, kegyetlen, közönséges, ordináré, udvariatlan, embertelen, drasztikus, csiszolatlan, primitív, agresszív, lelketlen, kőszívű, bugris, szívtelen, kemény szívű, szadista, szadi (szleng), furkó (szleng), durung, tuskó (bizalmas) Sz: durva, mint a pokróc; durva, mint a daróc
  • vaskos, erős, trágár, obszcén, ízléstelen, alantas, alpári, mocskos, malac (bizalmas), disznó, sikamlós, szennyes, szemérmetlen, illetlen, nyomdafestéket nem tűrő
  • faragatlan, bárdolatlan, parlagi, műveletlen, pallérozatlan, neveletlen, kulturálatlan, civilizálatlan, barbár
  • (hang): rikoltó, rikácsoló, rekedtes, rezes

destruktív

melléknév
  • bomlasztó, romboló, züllesztő, pusztító, tekintélyromboló, lázító

ék2

főnév
  • (választékos): dísz, díszítés, ékesség, ékszer, ékítmény, ékmény (régies), díszítmény, cifrázat, cicoma, pipere, pompa, dekoráció

fásult

melléknév
  • érzéketlen, elfásult, közönyös, közömbös, érdektelen, kérges, kiégett, tompult, tompa, egykedvű, enervált, blazírt, kedvetlen, kedélytelen, apatikus, életunt, unott, kiélt, megcsömörlött, csüggedt, letargikus, szenvtelen, flegmatikus, részvétlen, kábult, tespedt

égő I.

melléknév
  • lángoló, tüzes, izzó, lobogó
  • világító, fénylő
  • égőpiros, tűzpiros, égővörös, lángvörös, élénkpiros
  • (választékos): égető, maró, sajgó, fájó
  • (választékos): heves, hevült, lázas, buzgó, szenvedélyes, túlfűtött
  • (szleng): szégyenteljes, kellemetlen, zsenáns, ciki (szleng)

cicoma

főnév
  • dísz, díszítés, cifraság, cafrang, ékítés, ékesség, díszítmény, ruhadísz, mütyürke, sallang, csecsebecse, cikornya, feldíszítés, pucc (bizalmas), cifrálkodás, csicsa (szleng)

elborzaszt

ige
  • megijeszt, megrémít, megdöbbent, elrettent, megfélemlít, megriaszt, elképeszt

fehérlik

ige
  • fénylik, világlik, tündöklik, ragyog, fehérellik (tájnyelvi), fehérszik (tájnyelvi), fehérzik (tájnyelvi), világít