elektromérnök szinonimái

főnév
  • villamosmérnök

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

csöröge

főnév
  • csörögefánk, forgácsfánk, farsangi fánk, herőke (tájnyelvi), herőce (tájnyelvi), cserefánk (tájnyelvi), cserépfánk (tájnyelvi), csörgő (tájnyelvi), pánkó (tájnyelvi), szárazpánkó (tájnyelvi)

gáncs

főnév
  • akadály, akadék (régies), gángócs (tájnyelvi)
  • botlás, vétek, hiba, tévedés, fogyatkozás (választékos), bötönet (tájnyelvi), megesés (régies)
  • kifogás, szemrehányás, letolás (bizalmas), pirongatás, ledorongolás (bizalmas), szidás, feddés (választékos), megrovás, intés (választékos)
  • fault (szaknyelvi), dancs (szaknyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elektromérnök szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

egyhuzamban

határozószó
  • egyfolytában, folytonosan, folyamatosan, szakadatlanul, szünet nélkül, egyvégtében, egyszerre, egyre, egy szuszra, egy füst alatt, egyhuzában (tájnyelvi), egyhúztomban (tájnyelvi), egyhujjában (régies)

csillár

főnév
  • függőlámpa, luszter (régies), vilár (régies)

csatahajó

főnév
  • hadihajó, cirkáló, romboló

bocskoros

főnév
  • (pejoratív): műveletlen, faragatlan, elmaradott, paraszt, bunkó
  • (nemes) (régies): földetlen, földnélküli, szegény, nincstelen, hétszilvafás

elátkoz

ige
  • megront, átváltoztat (valamivé)
  • megátkoz, átokkal sújt, átkot mond (valakire), átkot szór (valakire)

előírás

főnév
  • rendelet, utasítás, rendelkezés, jogszabály, szabály, szabályzat, irányvonal, törvény, elrendelés, rendelés, rendtartás, meghagyás, ukáz (régies), végzés, szabályozás, rendszabály, útbaigazítás, intézkedés, mandátum (szaknyelvi), irányelv, statútum (régies), direktíva (idegen), elvárás, követelmény, kívánság, kívánalom, szabvány, regula (régies), norma vezénylés (szaknyelvi), reglama (régies)
  • vény, recept, recipe (szaknyelvi), rendelvény (szaknyelvi)

makkegészséges

melléknév
  • Sz: egészséges, mint a makk, majd kicsattan az egészségtől

beáramlik

ige
  • beárad, beözönlik, betódul, benyomul, bezúdul, behatol, befolyik, beömlik, besereglik, becsődül

bakterház

főnév
  • őrház

bekukkant

ige
  • benéz, bepillant, betekint, beles, bekukucskál, bekukkint (tájnyelvi)
  • meglátogat, benéz, beállít, beugrik, betoppan, betér, felugrik, felmegy Sz: bekukkant, mint Bolond Istók Debrecenbe

elpirul

ige
  • belevörösödik, belepirul, elvörösödik Sz: elönti az arcát a pír; elfutja az arcát a vér; arcába szökik a vér; lángot vet az arca; lángba borul az arca; lángol az arca; rózsás lesz az arca; olyan lesz, mint a láng

erény

főnév
  • erkölcs, rény (régies), erkölcsösség, virtus, érték, érdem, jóság, jámborság, becsületesség, feddhetetlenség, tisztesség, romlatlanság, ártatlanság

gólya

főnév
  • cakó (tájnyelvi), eszterág (tájnyelvi), katrincásgém (tájnyelvi)
  • (bizalmas): elsőéves, elsős

felszólaló, fölszóla

melléknév, főnév
  • hozzászóló, interpelláló
  • javasló, pártoló, támogató, közbenjáró

élemedett

melléknév
  • idős, koros, öreg, agg, vén, éltes (választékos), ősz, meglett korú, tisztes korú, matuzsálemi korú, hajlott korú

egyensúly

főnév
  • súlyegyen (régies), balansz (régies), ekvilibrium (idegen)
  • kiegyensúlyozottság, nyugalom, szilárdság, higgadtság, józanság, megfontoltság

ellenére II.

határozószó
  • bosszantására, ingerlésére

felpróbál, fölpróbál

ige
  • hozzámér, hozzáilleszt

elfogult

melléknév
  • részrehajló, szubjektív, pártos (régies), előítéletes, tendenciózus (választékos), kivételező, diszkriminatív (választékos), igazságtalan, szemellenzős, szűk látókörű, elvakult, korlátolt
  • (régies): elfogódott

csóka

főnév
  • (szleng): aggastyán, öregember
  • öreg katona

elmozdul

ige
  • elcsúszik, eltolódik
  • ellép, eltávozik, elindul, elmegy, elvonul

felszámít, fölszámít

ige
  • felszámol, felvesz (tételt), megterhel (valakit), ráterhel, számításba tesz (régies), számításba hoz (régies)