diákkor szinonimái

főnév
  • tanulókor, diákévek, tanulóévek, diákság, egyetemi évek

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

mennyország

főnév
  • menny, Isten országa, ég, paradicsom, éden, túlvilág, másvilág
  • (választékos): boldogság, gyönyörűség, gyönyör

haragít

ige
  • bosszant, ingerel, tüzel, dühösít, dühít, felloval, beleloval, felheccel, borsot tör az orra alá, dühbe hoz, méregbe hoz, felmérgesít, felbőszít, haragra gerjeszt, kihoz a sodrából, bőszöget (tájnyelvi), zándorít (tájnyelvi)
  • bujtogat, felbujt, lázít, összeharagít (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a diákkor szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

csökevény

főnév
  • maradvány, maradék, vég, csonk

borzasztóan

határozószó
  • nagyon, rendkívül, módfelett, szerfelett, felettébb (választékos), irtón, rettentően, átkozottul, irtózatosan, rémségesen, szörnyen, megdöbbentően, roppantul, rettenetesen, kutyául, iszonyúan, fenemód, kegyetlenül, szörnyűségesen, embertelenül, félelmetesen, szörnyűmód, rém (bizalmas), marhamód, pokolian (bizalmas)

bocsát

ige
  • helyez, juttat
  • (fényt): áraszt, lövell, szór, enged, ereszt
  • enged, ereszt, küld, meneszt

bedolgoz

ige
  • beledolgoz, eldolgoz, felhasznál, belevesz, belefoglal, beépít, beilleszt, beleilleszt, belesző, betold, betesz, beszúr
  • (tájnyelvi): megmunkál, megművel

dekadencia

főnév
  • hanyatlás, romlás, visszaesés, bomlás, sorvadás, pusztulás

egyhuzamban

határozószó
  • egyfolytában, folytonosan, folyamatosan, szakadatlanul, szünet nélkül, egyvégtében, egyszerre, egyre, egy szuszra, egy füst alatt, egyhuzában (tájnyelvi), egyhúztomban (tájnyelvi), egyhujjában (régies)

lazsnakol

ige
  • üt, ver, üt-ver, püföl, páhol

anyagcsere

főnév
  • metabolizmus (szaknyelvi), bélműködés

állomásozik

ige
  • tartózkodik, marad, stacionál (régies), táborozik, állomásol (régies), tanyázik (bizalmas), megszáll

áruló I.

melléknév
  • hitszegő, renegát, köpönyegforgató, kétkulacsos, szószegő, perfid, illojális, kétszínű, képmutató, hűtlen, hiteszegett (régies), hívtelen (régies)
  • árulkodó (jel)

ekhós

melléknév
  • (szekér): ponyvás, ponyvatetős, sátoros

ellenez

ige
  • rosszall, helytelenít, elítél, kifogásol, ellene van, nehezményez, ellenszegül, gátol, akadályoz, elvet, elutasít, tiltakozik, óv, óvást emel, megvétóz, refüzál (régies)

fiatalos

melléknév
  • ifjúi, ifjonti (választékos), friss

evőkanál

főnév
  • kanál, leveseskanál, nagykanál

dicshimnusz

főnév
  • dicséret, dicsőítés, magasztalás, áradozás, hozsanna, elógium (idegen), panegirisz (szaknyelvi), ditirambus (szaknyelvi)

csonthártya

főnév
  • periosteum (szaknyelvi)

-e

határozószó
  • (régies), vajon

eszköz

főnév
  • szerszám, instrumentum (régies), készülék, szerkezet, szerkentyű (bizalmas), bizgentyű (szleng), alkalmatosság, felszerelés, berendezés, műszer, apparátus, cajgli (tájnyelvi), ketyere (szleng), gépezet, masina (bizalmas), masinéria (régies), bigyó (szleng)

dobál

ige
  • hajigál, hány, lövöldöz, hint, szór, vagdal, csapkod, dobigál (tájnyelvi), lódigál (tájnyelvi), górál (tájnyelvi)
  • lökdös, hány-vet, hánytorgat

bőszült

melléknév
  • bősz, dühödt, dühöngő, ádáz, esztelen, féktelen, fékevesztett
  • tomboló, vad

egybesereglik

ige
  • összegyűlik, összesereglik, összegyülekezik, gyülekezik, összejön, összeszalad, összecsődül

évente

határozószó
  • évenként, esztendőnként