dögtér szinonimái

főnév
  • dögtemető, sintértelep

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

felemelkedés, föleme

főnév
  • felszállás
  • fellendülés, felívelés
  • gyarapodás, meggazdagodás, előrejutás, előmenetel
  • felmagasztosulás

hókuszpókusz

főnév
  • szemfényvesztés, bűvészkedés, varázslat
  • csalás, mesterkedés, elbűvölés
  • teketória, hűhó, cécó (bizalmas), ceremónia, formaság, felhajtás
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a dögtér szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

Déli-sark

főnév
  • déli pólus, Antarktisz

burkolat

főnév
  • kövezet, aszfalt, flaszter, makadám
  • burkolás, burok, héj, kéreg, hártya, hüvely, tok, lepel, palást, ponyva, bevonat, huzat, csomagolás, boríték

boszorka, boszorkány

főnév
  • varázslónő, mágus, lidérc (tájnyelvi), bába (tájnyelvi), boszor (tájnyelvi), boszi (bizalmas), szépasszony (régies), gonosztevő asszony (régies)
  • banya, sárkány, satrafa, hárpia (idegen), csoroszlya, szipirtyó, vén szatyor, fúria, ördög boronája (régies)
  • bestia, némber, dög

beleért

ige
  • hozzáért, odaért, belegondol, hozzágondol, beleszámít, beleszámol, belesorol, belefoglal, belevesz, implikál (szaknyelvi)(valamitől)

disznólkodik

ige
  • trágárkodik, malackodik, illetlenkedik, szemérmetlenkedik

elbizonytalanodik

ige
  • tétovázik, elkételkedik (tájnyelvi), meginog, megtántorodik, haboz, hezitál

lehoz

ige
  • lehord, leszállít
  • közöl, közzétesz, megjelentet, kiad, publikál
  • sugároz
  • (régies): előhoz, felidéz, megemlít
  • (régies): levezet, leszármaztat

ártalmas

melléknév
  • ártó, káros, kártékony, bomlasztó, pusztító, rontó, bajcsináló, romboló, vészes, lélekromboló, veszélyes, veszedelmes, perniciózus (idegen), kedvezőtlen, rossz, egészségtelen, egészségrontó

ápoló

főnév
  • betegápoló, gondozó

átlátszó

melléknév
  • áttetsző, fényáteresztő, vékony, kristálytiszta, tiszta, üvegtiszta, vízszerű, vízszínű, fátyolszerű, pókhálószerű, általlátszós (tájnyelvi), transzparens (idegen)
  • világos, fényes
  • leplezetlen, félreérthetetlen, kendőzetlen, egyértelmű, kétségtelen, bizonyos, tagadhatatlan, evidens, nyilvánvaló, magától értetődő, kézzelfogható, szembetűnő, szembeszökő, vitán felül álló, egyenes, nyílt, világos, tiszta

elereszt

ige
  • elbocsát, elenged, útjára enged, szabadon enged, szárnyára bocsát, szélnek ereszt
  • (szleng): szellent, durrant, ereget, fingik (durva), púzik (bizalmas), pukizik (bizalmas), rottyant, elszólja magát (tréfás)

előképző

főnév
  • előkészítő, alapozó

fokos

főnév
  • csákány, fokoscsákány

fásli

főnév
  • kötözőpólya, pólya, kötés

döntő

melléknév
  • fontos, jelentős, fő, perdöntő, meghatározó, kulcsfontosságú, súlyos, megsemmisítő, elhatározó, sarkalatos, életbe vágó, központi, decizív (idegen), kritikus, válságos, releváns (szaknyelvi), determináns (idegen), kardinális, sorsdöntő
  • ragyogó, óriási
  • nagyon nagy, fölényes
  • felborító

dedikáció

főnév
  • ajánlás

egy-kettő I.

számnév
  • egy-két, néhány, egynéhány, pár, egypár

fájdalomcsillapító I.

melléknév
  • analgetikus (szaknyelvi), csillapító, enyhítő, érzéstelenítő, kábító, narkotizáló (szaknyelvi)

duzzad

ige
  • püffed, puffad, dagad, domborodik, emelkedik
  • nő, növekszik, szétfeszül
  • (erőtől, egészségtől): virul, ragyog, kicsattan

büszke

melléknév
  • önérzetes, magabiztos, öntudatos, magabízó (választékos)
  • (valakire, valamire): nagyra van (valamivel), dagad a büszkeségtől
  • kevély, gőgös, dölyfös, rátarti, rátartós (tájnyelvi), hetyke, kivagyi, fennhéjázó, felfuvalkodott, pökhendi, karót nyelt, nyársat nyelt, arrogáns, hencegő, felvágós, elbizakodott, pöffeszkedő, nagymellű, hivalkodó, kérkedő, beképzelt, önelégült, önhitt, öntelt, fölényes, leereszkedő, nagyképű, páváskodó, elbízott, begyes (tájnyelvi), kitarti (tájnyelvi), gangos (tájnyelvi) Sz: a bíró kocsisa sem kevélyebb nála; feltartja az orrát, mint a zámolyi borjú; fenn hordja a fejét; fenn van a lován, létrát kell tenni melléje, hogy leszállhasson; kevély, mint a kanpáva; kevély, mint a pulykakakas; nagy mellel van; neki a bíró is csak fitty; nem hajlik a dereka; rátartja magát, mint a mécs; úgy feszít, mint két malac egy zsákban
  • (régies): délceg, nyalka, kényes (tájnyelvi)
  • emelkedett, magasztos, méltóságteljes, fenséges, fejedelmi, uralkodói, fennkölt
  • nagyratörő, nagyralátó

ejtőzik

ige
  • (bizalmas): pihen, sziesztázik (bizalmas), lazít, emészt (szleng)

fárasztó

melléknév
  • fáradságos, kimerítő, idegfeszítő, hajszás, idegőrlő, megerőltető, gyötrelmes, verejtékes, kemény, vesződséges, nehéz, izzasztó, keserves, zsibbasztó, strapás (bizalmas), körömszakasztó (régies), döglesztő (durva)
  • (pejoratív): unalmas, egyhangú, nyűgös, bosszantó, idegesítő