égi szinonimái

melléknév
  • mennyei, túlvilági, földöntúli, éteri, szeráfi, szerafikus, angyali, édeni, paradicsomi, isteni, testetlen, légies, finom, átszellemült, természetfeletti, emberfölötti, lelki, szellemi, magasabb rendű, felsőbb rendű, halhatatlan, szent
  • (választékos): magasztos, fenséges, magasröptű

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szétfolyik

ige
  • elfolyik, szétömlik, szétárad
  • eltűnik, elenyészik
  • elhomályosodik, elmosódik
  • (előadás, írásmű): szétesik

kintorna

főnév
  • verkli, sípláda (régies), tekerőgép (régies), kornyika, zenélőláda
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a égi szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

dobbant

ige
  • toppant, dobbint (tájnyelvi), dübbent (tájnyelvi)
  • (szleng): távozik, elmegy, megszökik, lelép (bizalmas), lelécel (szleng), olajra lép (szleng), meglóg (bizalmas), megpattan (szleng)
  • disszidál, emigrál

cikk

főnév
  • áru, árucikk, termék, gyártmány, portéka
  • közlemény, újságcikk, újsághír, tudósítás, beszámoló, jelentés, kritika, ismertetés, recenzió (szaknyelvi), referátum (szaknyelvi), glossza (szaknyelvi)
  • darab, szelet, gerezd, karéj, rész, csetert (tájnyelvi)
  • törvénycikk, cikkely, szakasz, paragrafus, bekezdés, artikulus (régies)

butaság

főnév
  • oktalanság, ostobaság, tanulatlanság, tudatlanság, hülyeség, bolondság, műveletlenség, badarság, dőreség, balgaság, botorság, korlátoltság, esztelenség, bárgyúság, gyerekség, gyerekesség
  • képtelenség, zagyvaság, sületlenség, szamárság, csacsiság, marhaság (bizalmas), baromság (durva), ökörség (durva)

berak

ige
  • berámol, berakosgat
  • bepakol (bizalmas), betesz, behelyez, beilleszt, beiktat, beágyaz, belefoglal, beszúr, beépít
  • (munkahelyre): bejuttat, beprotezsál, bedug (bizalmas), benyom (bizalmas)
  • (szoknyát): ráncol, redőz, pliszíroz (szaknyelvi), guvríroz (régies)
  • (hajat): becsavar, bodorít, hullámosít, göndörít, besüt, lokniz (szaknyelvi), ondolál (szaknyelvi)
  • (ajtót): bezár, becsuk, betesz, behajt

duma

főnév
  • (szleng): beszéd, szöveg (szleng), szócséplés, szószaporítás, blabla (bizalmas), fecsegés, locsogás, halandzsa (bizalmas), hanta (szleng), hantázás, zöldség (bizalmas), társalgás, beszélgetés, terefere, traccs (bizalmas), vaker (szleng), rizsa (szleng), sóder (szleng), süketelés (szleng)

elfogyaszt

ige
  • megeszik, elkölt (választékos), belakmároz, bekebelez (bizalmas), behabzsol, beburkol (szleng), bepakol (szleng), befal, betöröl (szleng), bezabál (ételt) (durva)
  • megiszik, bevedel, bedönt
  • felél, felemészt, felhasznál, elhasznál

leszállás

főnév
  • landolás, leereszkedés, földet érés, alászállás, deszcenzus (idegen)
  • csökkenés, apadás, mérséklődés
  • lemerülés, lebukás, lesüllyedés, alászállás

átköt

ige
  • átkötöz, összekötöz, bekötöz, körülköt, becsomagol, rögzít, összeszíjaz, átövez (választékos), megerősít
  • kötést cserél, bepólyál, bebónyál (tájnyelvi)

ás

ige
  • felás, váj, kotor, túr, feltúr, kimélyít, mélyeszt (tájnyelvi), kiváj, forgat (földet), ürepít (régies)
  • kiás, bányászik, kihantol, exhumál, előkapar(régies)
  • elás, elhantol (választékos), elföldel, eltemet
  • feltár

bajnokság

főnév
  • sportverseny, kupa, mérkőzéssorozat

eliszik

ige
  • elkorhelykedik, lemegy a garatján, elmulat, megzenésít (tréfás)

elszégyelli magát

ige
  • elrestelli magát, szégyenkezik, elfogja a szégyen, pirul, restelkedik, pironkodik, szégyenül (régies), átall (régies), megátall (tájnyelvi), megrestell (tájnyelvi), megsompolyodik (tájnyelvi), majd elsüllyed szégyenében

franc

főnév
  • (régies): frank, francia
  • (régies): vérbaj, szifilisz (szaknyelvi), bujakór (régies), franciasenyv (régies), francia betegség (régies)
  • rosseb, nyavalya, fészkes fene

feldereng, földereng

ige
  • felsejlik, felrémlik, feltűnik

egzaltált

melléknév
  • szertelen, heves, szenvedélyes, lelkesült, elragadtatott, túlfűtött, szélsőséges, feldúlt, zaklatott, túlfeszített, bogaras, hóbortos, fura

díszlik

ige
  • díszeleg, ékeskedik, pompázik, virít
  • éktelenkedik (pejoratív)
  • (tájnyelvi): divatos, dívik, szokásban van

elcsábít

ige
  • elszédít (bizalmas), behálóz, meghódít, elbolondít, elcsavarja a fejét (valakinek), magába bolondít, levesz a lábáról (valakit), elkap (szleng), ujja köré csavar, megejt (tájnyelvi)
  • elcsal, elbolondít
  • elszeret, elhódít, elszipkáz (szleng), elvarnyúz (szleng), lecsap a kezéről (szleng)

fejt

ige
  • hántol, hámoz, lehúz, bont, foszt, tisztít
  • kibont, kiold, kivesz, kiszed, hüvelyez, csimál (tájnyelvi), csumál (tájnyelvi)
  • (szenet): csákányoz, kitermel, felszínre hoz, bányászik
  • (rejtvényt): megfejt, megold

egyhetes

melléknév
  • hétnapos, hetes, egyheti

cókmók

főnév
  • csomag, batyu, felszerelés, holmi, málha, pakk, poggyász, caklipakli (bizalmas), cucc (bizalmas), hóbelevanc (bizalmas), celecula (tájnyelvi), cakompakk (tájnyelvi), himihumi (tájnyelvi), motyó (bizalmas), retyerutya (tájnyelvi), bugyorka (tájnyelvi), celebula (tájnyelvi), cipelék (tájnyelvi), egyetmás (tájnyelvi), betyárbútor (régies)

elereszt

ige
  • elbocsát, elenged, útjára enged, szabadon enged, szárnyára bocsát, szélnek ereszt
  • (szleng): szellent, durrant, ereget, fingik (durva), púzik (bizalmas), pukizik (bizalmas), rottyant, elszólja magát (tréfás)

felbőszül, fölbőszül

ige
  • feldühödik, tűzbe jön, méregbe gurul, dühbe gurul, megvadul, fölmérgesedik, elfogja a méreg, dührohamot kap, dühöng, felháborodik, begerjed, begurul, fölindul