törzs szinonimái

főnév
  • test, truncus (szaknyelvi)
  • fatörzs, tönk, tuskó, középrész, rönk
  • váz, alap, gerinc
  • (szaknyelvi): klán, nemzetség, törzsök (régies), törzsszövetség, nagycsalád
  • nép, nemzet
  • (szaknyelvi): faj, nem, tribus (idegen)
  • vezérkar, főtisztikar, törzskar, stáb, táborkar

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kevés

melléknév
  • csekély, némi, kis mennyiségű, egy kis, cseppnyi, csipetnyi, fikarcnyi, jottányi, körömfeketényi, mákszemnyi, parányi, szemernyi, szikra, szikrányi, szálnyi, hangyányi, csip-csup, apró-cseprő, bagatell, picsányi (szleng, durva), fuvintásnyi (tájnyelvi), egy paraszthajszálnyi Sz: annyi, mint kilenc medvének egy vackor; az öt ujján is megszámolhatja; elviszi két szúnyog egy rúdon; hátamon is kivinném; rákláb ebédre; szárnyán a légy is elviheti; százhúsz gémnek hatvan keszeg
  • elégtelen
  • szűkös, szerény, alacsony, sovány, hiányos, fogyatékos, ritka, gyér, sivár, elhanyagolható, jelentéktelen, nyomorúságos, halvány

harmat

főnév
  • ködpára, nedvesség, lust (tájnyelvi), lam (tájnyelvi), cseter (tájnyelvi), cafat (tájnyelvi)
  • harmatcsepp, gyöngyharmat, harmatgyöngy (régies), csépgyöngy (régies)
  • (régies): vízcsepp, könny, verejték
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a törzs szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

tizedes1

melléknév
  • decimális (idegen)

szülő II.

főnév
  • öreg, ős (bizalmas), szüle (régies), parens (régies)

szórend

főnév
  • sorrend, mondatszerkesztés, mondatfűzés, szórakás (régies)

szalutál

ige
  • tiszteleg
  • köszön, üdvözöl
  • kegyelettel adózik (valakinek)

töltet

főnév
  • robbanóanyag, töltés, lövedék, lőszer

útitárs

főnév
  • kísérő, mitfahrer (idegen)

rugdos

ige
  • rugdal, rugdoz (tájnyelvi)
  • rugdalódzik, rúgkapál, rúg

rohanvást

határozószó
  • gyorsan, sietve, lihegve, rohanva, vágtatva, lóhalálában, sebes vágtatva (régies), nyargalvást, sebesen, hanyatt-homlok, lélekszakadva

nevetés

főnév
  • derültség, kacaj, kacagás, kacarászás, kuncogás, hahota, hahotázás, röhej, röhögés, vihogás, vihorászás, nyerítés (pejoratív), visítás
  • mosolygás, vigyorgás
  • derű, jókedv, vidámság, vígság

semmiféle

névmás
  • semmilyen, semminemű (választékos), semmi néven nevezendő (választékos), semminő (régies)
  • (pejoratív): értéktelen, akármilyen

ülésszak

főnév
  • szesszió (idegen)

végletes

melléknév
  • túlzó, túlzott, szélsőséges, szélső, túlságos, szertelen, extrém (választékos)

kamion

főnév
  • teherautó, teherkocsi, tehergépkocsi

tötyörészik

ige
  • (bizalmas): piszmog, bíbelődik, szöszmötöl, pepecsel, vacakol, gatyázik (szleng), bajmolódik (bizalmas), szuszmálkodik (tájnyelvi), szutyakol (tájnyelvi), tökölődik (durva), kukacol (szleng)

tiszteletes II.

főnév
  • (református): lelkész, lelkipásztor, igehirdető, lelki tanító (régies)

ugyanannyi

névmás
  • épp annyi, éppen annyi, megannyi (régies), szintannyi (régies), egyannyi (tájnyelvi), dettó

zsírmirigy

főnév
  • faggyúmirigy

tudat1

ige
  • közöl, bejelent, hírül ad, közhírré tesz, kihirdet, jelez, tájékoztat, tudomására hoz, tudtára ad, előad, beszámol, elhíresztel, napvilágra hoz

takarékbetétkönyv

főnév
  • betétkönyv, takarékkönyv

uralkodás

főnév
  • országlás, uralom, hatalom, kormányzás