csónakázik szinonimái

ige
  • evez, hajózik, gondolázik, ladikázik (tájnyelvi), ladikol (tájnyelvi), kajakozik, kenuzik
  • vízitúrázik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

érthetetlen

melléknév
  • felfoghatatlan, megmagyarázhatatlan, megfejthetetlen, megfoghatatlan, rejtélyes, rejtelmes, áttekinthetetlen, talányos, enigmatikus (idegen), ködös, homályos, zavaros, zagyva, kusza, obskúrus (idegen), értelmetlen, összefüggéstelen, összevissza, magas (valakinek) (bizalmas) Sz: világos, mint a vakablak

szétreped

ige
  • széjjelreped, kireped, elreped, széthasad, szétpukkad, széjjelpukkad, kipukkad, szétreped, szétszakad, széjjelszakad
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a csónakázik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

csatasor

főnév
  • hadrend, hadsor (régies), arcvonal

biccentés

főnév
  • bólintás, köszönés
  • (tájnyelvi): sántítás

besurran

ige
  • belopódzik, belopakodik, belopja magát, beoson, besompolyog, beorozkodik (régies), besündörög, besettenkedik, beóvakodik, becsusszan (bizalmas), beszökik, beslisszol, befirren (tájnyelvi), besetteg (tájnyelvi), beszolgál (tájnyelvi)

autogejzer, autogejz

főnév
  • vízmelegítő, melegvíz-szolgáltató készülék (szaknyelvi), bojler

csillagfürt

főnév
  • farkasbab, fügebab, gerezdesviola, kávéborsó, kisasszony tenyere, magyarkávé, spanyol viola

döcög

ige
  • rázkódik, zötyög, zötykölődik, bumlizik (bizalmas), zökög (tájnyelvi), diceg (tájnyelvi), döcölődik (tájnyelvi)
  • rázódik (tájnyelvi), hányódik (tájnyelvi)
  • kacsázik, cammog
  • (ritmus): akadozik, sántít, biceg, botladozik

kuksol

ige
  • gubbaszt, csücsül, guggol, kuporog, kucorog, kukog (tájnyelvi)
  • rejtőzik, visszavonult életet él

alattomos

melléknév
  • sunyi, rosszindulatú, rókalelkű (választékos), fondorlatos, fondorkodó, jellemtelen, álnok, ármányos, ármánykodó, csalárd, kétszínű, körmönfont, rosszban sántikáló, sanda, alamuszi, sumák (szleng), faramuci (bizalmas), orv (régies), sötétbehegedülő (tájnyelvi), bogoshuska (tájnyelvi) Sz: a szeme sem áll jól; hátulról mellbe szúr; olyan, mint a sanda mészáros

akárhogy, akárhogyan

határozószó
  • akármiképp, akármiképpen, bárhogy, bármint, bárhogyan, bármiképpen

általánosít

ige
  • tipizál, generalizál, egyetemesít, kiterjeszt

dúsgazdag

melléknév, főnév
  • dús (régies), milliomos, milliárdos, krőzus
  • vagyonos, tehetős, jómódú, ajser (idegen)

élelmez

ige
  • etet, étkeztet, ellát, táplál, kosztoltat (bizalmas), alimentál (régies), eltart, gyarapít (régies), gondoskodik (valakiről)

félreértés

főnév
  • tévedés, hiba, zavar, téves nézet, tévképzet, tévhit, elnézés, hibás ítélet, balmagyarázat (régies), melléfogás, értelemzavar, összecserélés, quidproquo (idegen)
  • civódás, viszály, konfliktus, bonyodalom, ellentét, összezördülés, összekülönbözés
  • disszonancia, elcsavarás (régies)

érdekel

ige
  • izgat, vonz, érdeklődik (valami iránt), interesszál (idegen), leköt, csurkál (tájnyelvi), felkelti az érdeklődését (valakinek), felkelti a figyelmét (valakinek), hat (valakire)
  • érint, illet, vonatkozik (valakire), tartozik (valakire)

csontozat

főnév
  • csontrendszer, csontváz, ossatura (szaknyelvi)

csapadékos

melléknév
  • esős, zivataros, csapadékgazdag
  • nedves

diákotthon

főnév
  • diákszállás, diákszálló, kollégium, kolesz (bizalmas), koli (bizalmas), kolcsi (bizalmas), kolostor (szleng), kóter (bizalmas), tanulóotthon, internátus, konviktus (régies)

említés

főnév
  • utalás, célzás, hivatkozás

csuszamlás

főnév
  • siklás, csúszás, leesés, lehullás, lezuhanás, omlás, suvadás (szaknyelvi), szlip (szaknyelvi)

bizony I.

módosítószó
  • igazán, valóban, tényleg, csakugyan, igenis, bezzeg, persze, hát, ám, ugyan, bizigen (tájnyelvi), debízott (tájnyelvi), biz (tájnyelvi)

díszterem

főnév
  • aula, címerterem (régies), lovagterem, fogadóterem

eposz

főnév
  • hősköltemény, elbeszélő költemény, epopeia (idegen)