besurran szinonimái
ige
- belopódzik, belopakodik, belopja magát, beoson, besompolyog, beorozkodik (régies), besündörög, besettenkedik, beóvakodik, becsusszan (bizalmas), beszökik, beslisszol, befirren (tájnyelvi), besetteg (tájnyelvi), beszolgál (tájnyelvi)
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
belebolondul
ige
- megőrül, beleőrül, belezavarodik, megzavarodik, eszét veszti, beleháborodik, belepistul (bizalmas), belekábul, belehülyül, belebőszül (tájnyelvi)
- beleszeret, belehabarodik, lángra lobban (valaki iránt), beleesik, belezúg, odavan (valakiért), belegabalyodik, belebojtorodik (tájnyelvi), belebomlik (tájnyelvi)
aranyifjú
főnév
- nőcsábász, szoknyavadász, bájgúnár
- szépfiú, világfi, ficsúr, bártöltelék, zsúrfiú, divatfi, divatbáb, dandy (régies), arszlán (régies), lion (régies), uracs (régies), gigerli (régies), díszhím
borzalmas
melléknév
- borzasztó, szörnyű, szörnyűséges, iszonyú, iszonyatos, rémületes, rémséges, rémes, irtózatos, hátborzongató, rettenetes, embertelen, félelmetes, megrendítő, megdöbbentő, ijesztő, hajmeresztő
- kegyetlen, gyötrelmes, gyötrő
- (hsz-szerűen): nagyon, szerfelett, igen
kiemelkedő
melléknév
- előkelő, kiváló, kitűnő, kivételes, kimagasló, rendkívüli, eminens, jeles, emelkedett, páratlan, kiugró, különleges, nagyszerű, illusztris, figyelemre méltó, párját ritkító, jelentős, jelentékeny, számottevő, nevezetes, elsőrendű
bú
főnév
- (választékos): bánat, szomorúság, bánkódás, levertség, mélabú, melankólia, búskomorság, letörtség, kétségbeesés, keserűség, keserv, szívfájdalom, rosszkedv, csüggedés, kedveszegettség
elszalad
ige
- elfut, elrohan, elrobog, megszalad, elszökik, elillan, elinal, eliramlik, eliramodik, elkotródik, elnyargal, ellohol, elmenekül, eltűnik, kereket old, nyaka közé szedi a lábát, ellép, megfut, megfutamodik, futásban keres menedéket, elpárolog (bizalmas), meglép (bizalmas), kilő (bizalmas), meglóg (bizalmas), elugrik (bizalmas), megugrik (bizalmas), eliszkol, elinócol (tájnyelvi), elkotringol (tájnyelvi), elpitlikel (tájnyelvi), elpustol (tájnyelvi), ellencel (tájnyelvi), elpusztol (tájnyelvi), dobbant (szleng), lelécel (szleng), megpattan (szleng), elspurizik (szleng) Sz: a lábára bízza életét, nem a karjára; a sarkával fenyeget (valakit); eloldja a kereket; eloldja a cigánykereket; fel sem fűzhette a bocskorát; felköti a nyulak bocskorát; felszíjazza a bocskorát; hátat ad; illára veszi a dolgot; jól felszedi a kapcát; nyúllá válik; száz vitézt is hajt maga után; viszi a büdöset
- (idő): elfut, elsuhan, elmúlik, eltelik, elröppen, elszáll
beképzelt
melléknév
- öntelt, önhitt, önelégült, elbizakodott, gőgös, dölyfös, fennhéjázó, kevély, hiú, nagyképűsködő, tudákos (tájnyelvi), tudálékos, mindentudó (pejoratív), nagyokos, kisokos (bizalmas), felfuvalkodott, pöffeszkedő, felvágós, pökhendi, fölényeskedő, nagyképű, rátarti, magahitt (régies), nagyra tartja magát, sokat tart magáról, el van telve magával
bocskoros
főnév
- (pejoratív): műveletlen, faragatlan, elmaradott, paraszt, bunkó
- (nemes) (régies): földetlen, földnélküli, szegény, nincstelen, hétszilvafás
bolygó I.
melléknév
- bolyongó, bujdosó, tévelygő, csavargó, kalandozó, kalandor, barangoló, csatangoló, kóborló, kódorgó, hányt-vetett, száműzött, bolygatag (régies)
egyenes I.
melléknév
- nyílegyenes, lineáris, sugáregyenes (régies)
- sima, sík, lapos, lapályos, dombtalan (régies)
- nyilvánvaló, közvetlen, direkt, szándékos, határozott, félreérthetetlen, feltétlen, kategorikus (idegen), apodiktikus (szaknyelvi)
- őszinte, nyílt, nyíltszívű, becsületes, szókimondó