betábláz szinonimái

ige
  • megterhel, ráterhel, elnehezít (régies), betabuláz (régies), intabulál (régies), bekebelez (régies)
  • (időt): lefoglal, beoszt, beütemez

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

gyanúsított

melléknév
  • terhelt, vádolt

kitörik

ige
  • eltörik, (ablak) betörik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a betábláz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

belélegzés

főnév
  • belégzés, beszívás, inhalálás (szaknyelvi), inspiráció (szaknyelvi)(szaknyelvi)

arcvonal

főnév
  • tűzvonal, csatavonal, élvonal
  • front, frontvonal, harcvonal
  • tömörülés, egységfront
  • homlokzat
  • (régies): arcvonás

amint II.

kötőszó
  • miután, ahogy, mihelyt, mihelyst (tájnyelvi)

berakás

főnév
  • behelyezés, beillesztés, beágyazás, beépítés
  • ránc, redő, redőzet, pliszé
  • intarzia, famozaik
  • becsavarás, bodorítás, hullámosítás, göndörítés, ondolálás (szaknyelvi)

bök

ige
  • (valami): szúr, döf, gyak (tájnyelvi), szurdal (régies)
  • (tájnyelvi): öklel, szarval
  • (valamire): rámutat

kifolyik

ige
  • kiömlik, kiszivárog, túlárad, kiárad, kibuggyan, kibugyog, kibuzog, kifut, kiözönlik, kicsorog, kiomlik

bukik

ige
  • esik, elesik, elvágódik, feldől, felborul, elterül
  • lemerül, merül, lebukik, alámerül, alábukik
  • (égitest): lenyugszik, lemegy, alászáll, letűnik, hanyatlik
  • megbukik, elhasal (bizalmas)
  • (üzleten): veszít, leég, befuccsol (szleng), rámegy a gatyája (szleng)
  • elbukik, elzüllik
  • (valakire): vágyik, kíván, szeret

cselekvő

melléknév
  • tevékeny, tevékenykedő, ténykedő, tevőleges, tettre kész, tetterős, dolgos, alkotó, ható, teremtő, gyakorló, munkás, dolgozó, munkálkodó, működő, művelő, szorgalmas, igyekvő, buzgó, eleven, teljesítő, fáradozó, szolgáló, fáradhatatlan, iparkodó, törekvő, sürgölődő, nyüzsgő, fontoskodó, lendületes, robotoló, aktív, energikus, dinamikus

eltáncol

ige
  • eljár, elrop, ellejt

egyidejűleg

határozószó
  • ugyanakkor, egyidőben, azonmód, egyszerre, együtt, egyúttal, egy füst alatt, egy szuszra, egyhujjában (régies)

beteg II.

főnév
  • páciens, ápolt (választékos), kór (régies), ispotályos (régies), kriptaszökevény (tájnyelvi), mécsbélgergő (tájnyelvi)

beleél

ige
  • (beleéli magát): beleérzi magát, beleképzeli magát, átél, átérez
  • beleringatja magát, belelovalja magát
  • megbarátkozik, megszokik, hozzászokik

bokréta

főnév
  • csokor, virágcsokor, csokréta (bizalmas), bukéta (régies), bokrét (tájnyelvi)
  • sisaktoll, kócsagtoll, forgó
  • (kukoricáé) címer (tájnyelvi)

egybehangol

ige
  • összehangol, összeegyeztet, összeigazít, egységesít, uniformizál, egyeztet, szabályoz, egyberendez, kiegyenlít, kibékít, harmonizál, hozzáidomít, hozzáilleszt, hozzáigazít

bevizel

ige
  • bepisil (bizalmas), behugyozik (durva)

áruló II.

főnév
  • spion, spicli (bizalmas), besúgó, denunciáns (idegen), renegát, kollaboráns (idegen), júdás, pribék, janicsár, traditor (idegen), pártütő, higany (szleng)

boróka, borókafenyő

főnév
  • borsfenyő, aprófenyő, gyalogfenyő, borókabokor, fenyőbokor
  • gyalogfenyőbogyó, borókabogyó

egyezményes

melléknév
  • szerződéses, közmegegyezéses, közkeletű, szokásos, konvenciós, köteles, elfogadott, megállapított
  • szövetségi, államközi, konvencionális