bevizel szinonimái
ige
- bepisil (bizalmas), behugyozik (durva)
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
kamu
főnév
- (szleng): csalás, becsapás, félrevezetés, rászedés, megtévesztés, átejtés (bizalmas), átverés (bizalmas)
- (szleng): mellébeszélés, zagyvaság, mese, mesebeszéd, halandzsa (bizalmas), maszlag (bizalmas), süket duma (szleng), süketelés (szleng), blabla (bizalmas), rizsa (szleng), sóder (szleng), hanta (szleng), hadova (szleng)
bendő
főnév
- (bizalmas): has, gyomor, pocak, poci (bizalmas), haskó (bizalmas), hasi (bizalmas), potroh (bizalmas)
betábláz
ige
- megterhel, ráterhel, elnehezít (régies), betabuláz (régies), intabulál (régies), bekebelez (régies)
- (időt): lefoglal, beoszt, beütemez
bujtogató
melléknév, főnév
- uszító, izgató, lázító, felforgató, zavarkeltő, bajkeverő, ármányos, cselszövő, intrikus, provokátor, agitátor (régies), agent provocateur (idegen)
büszke
melléknév
- önérzetes, magabiztos, öntudatos, magabízó (választékos)
- (valakire, valamire): nagyra van (valamivel), dagad a büszkeségtől
- kevély, gőgös, dölyfös, rátarti, rátartós (tájnyelvi), hetyke, kivagyi, fennhéjázó, felfuvalkodott, pökhendi, karót nyelt, nyársat nyelt, arrogáns, hencegő, felvágós, elbizakodott, pöffeszkedő, nagymellű, hivalkodó, kérkedő, beképzelt, önelégült, önhitt, öntelt, fölényes, leereszkedő, nagyképű, páváskodó, elbízott, begyes (tájnyelvi), kitarti (tájnyelvi), gangos (tájnyelvi) Sz: a bíró kocsisa sem kevélyebb nála; feltartja az orrát, mint a zámolyi borjú; fenn hordja a fejét; fenn van a lován, létrát kell tenni melléje, hogy leszállhasson; kevély, mint a kanpáva; kevély, mint a pulykakakas; nagy mellel van; neki a bíró is csak fitty; nem hajlik a dereka; rátartja magát, mint a mécs; úgy feszít, mint két malac egy zsákban
- (régies): délceg, nyalka, kényes (tájnyelvi)
- emelkedett, magasztos, méltóságteljes, fenséges, fejedelmi, uralkodói, fennkölt
- nagyratörő, nagyralátó
csikorgó
melléknév
- csikorgós, nyikorgó, fülsértő, fülhasogató, bántó, agyargó (tájnyelvi)
- (hideg): dermesztő, farkasordító
elveszteget
ige
- elkölt, elfecsérel, elpocsékol, eltékozol, elpazarol, elprédál, elbitangol (tájnyelvi), elherdál, elsinkófál (tájnyelvi), nyakára hág, elver, elszór, szétszór, elpotyáz (bizalmas), kiszór az ablakon, kidobál az ablakon, kihány az ablakon, eldividál (tájnyelvi), elpucol (szleng), elpenget (szleng), kidob, eldobál
- elkótyavetyél, elforgácsol
- (időt): elfecsérel, elvacakol, eltölt, elkukoricáz (tájnyelvi), elszöszmög (tájnyelvi), elszöszöréz (tájnyelvi), eltotojáz, eltétováz (tájnyelvi), elmúlat (régies)
ékesszóló
melléknév
- választékos, kifejező, emelkedett, meggyőző, megindító, megrendítő, hatásos, elragadó, megkapó, szemléletes, festői, szuggesztív, elokvens (idegen)
- ékes, frappáns, ragyogó, nagyszerű, eklatáns, beszédes
borozó
főnév
- poharazó, csapszék, borharapó, bormérés, borkimérés, borpince, borkóstoló, italmérés, italbolt, kocsma
bizonyít
ige
- igazol, alátámaszt, argumentál (szaknyelvi), bizonyságot tesz, tanúsít, tanúságot tesz, hitelesít, nem hagy kétséget (valami felől), megerősít, demonstrál, dokumentál, adatol, okadatol, megmutat, szemléltet, kimutat, levezet, affirmál (szaknyelvi)