bevizel szinonimái

ige
  • bepisil (bizalmas), behugyozik (durva)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

csevegés

főnév
  • csevej, társalgás, beszélgetés, fecsegés, locsogás, terefere, eszmecsere, pletykálkodás, diskurálás, elmefuttatás, pusmogás, szájjártatás, letyepetye (bizalmas), latyapaty (tájnyelvi), csacsogás, gágogás, gagyogás, konverzáció (régies), purparlé (régies), traccs (bizalmas), triccs-traccs (bizalmas), dumaparti (szleng), plausch (idegen), kaszinózás, csicserkélés (tájnyelvi), csiripolás (tájnyelvi), csáfor (tájnyelvi), csevet (tájnyelvi)

tétemény

főnév
  • (régies): tett, cselekedet
  • (régies): tét
  • (tájnyelvi): átok, rontás, babonázás, boszorkányozás, igézet
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a bevizel szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

bendő

főnév
  • (bizalmas): has, gyomor, pocak, poci (bizalmas), haskó (bizalmas), hasi (bizalmas), potroh (bizalmas)

aspiráns

melléknév, főnév
  • pályázó, folyamodó, jelölt, várományos
  • tudósjelölt, doktorandusz

ár1

főnév
  • vételár, ellenérték, csereérték, díj, taksa (régies)

betábláz

ige
  • megterhel, ráterhel, elnehezít (régies), betabuláz (régies), intabulál (régies), bekebelez (régies)
  • (időt): lefoglal, beoszt, beütemez

bujtogató

melléknév, főnév
  • uszító, izgató, lázító, felforgató, zavarkeltő, bajkeverő, ármányos, cselszövő, intrikus, provokátor, agitátor (régies), agent provocateur (idegen)

kikísér

ige
  • elkísér, együtt halad, együtt megy (valakivel), kitámogat
  • kivezet, kivisz, eltávolít

büszke

melléknév
  • önérzetes, magabiztos, öntudatos, magabízó (választékos)
  • (valakire, valamire): nagyra van (valamivel), dagad a büszkeségtől
  • kevély, gőgös, dölyfös, rátarti, rátartós (tájnyelvi), hetyke, kivagyi, fennhéjázó, felfuvalkodott, pökhendi, karót nyelt, nyársat nyelt, arrogáns, hencegő, felvágós, elbizakodott, pöffeszkedő, nagymellű, hivalkodó, kérkedő, beképzelt, önelégült, önhitt, öntelt, fölényes, leereszkedő, nagyképű, páváskodó, elbízott, begyes (tájnyelvi), kitarti (tájnyelvi), gangos (tájnyelvi) Sz: a bíró kocsisa sem kevélyebb nála; feltartja az orrát, mint a zámolyi borjú; fenn hordja a fejét; fenn van a lován, létrát kell tenni melléje, hogy leszállhasson; kevély, mint a kanpáva; kevély, mint a pulykakakas; nagy mellel van; neki a bíró is csak fitty; nem hajlik a dereka; rátartja magát, mint a mécs; úgy feszít, mint két malac egy zsákban
  • (régies): délceg, nyalka, kényes (tájnyelvi)
  • emelkedett, magasztos, méltóságteljes, fenséges, fejedelmi, uralkodói, fennkölt
  • nagyratörő, nagyralátó

csikorgó

melléknév
  • csikorgós, nyikorgó, fülsértő, fülhasogató, bántó, agyargó (tájnyelvi)
  • (hideg): dermesztő, farkasordító

elveszteget

ige
  • elkölt, elfecsérel, elpocsékol, eltékozol, elpazarol, elprédál, elbitangol (tájnyelvi), elherdál, elsinkófál (tájnyelvi), nyakára hág, elver, elszór, szétszór, elpotyáz (bizalmas), kiszór az ablakon, kidobál az ablakon, kihány az ablakon, eldividál (tájnyelvi), elpucol (szleng), elpenget (szleng), kidob, eldobál
  • elkótyavetyél, elforgácsol
  • (időt): elfecsérel, elvacakol, eltölt, elkukoricáz (tájnyelvi), elszöszmög (tájnyelvi), elszöszöréz (tájnyelvi), eltotojáz, eltétováz (tájnyelvi), elmúlat (régies)

ékesszóló

melléknév
  • választékos, kifejező, emelkedett, meggyőző, megindító, megrendítő, hatásos, elragadó, megkapó, szemléletes, festői, szuggesztív, elokvens (idegen)
  • ékes, frappáns, ragyogó, nagyszerű, eklatáns, beszédes

bezupál

ige
  • továbbszolgál, bezupázik (tájnyelvi)

belpolitika

főnév
  • belügy

borozó

főnév
  • poharazó, csapszék, borharapó, bormérés, borkimérés, borpince, borkóstoló, italmérés, italbolt, kocsma

egymásrautaltság

főnév
  • kölcsönösség

bizonyít

ige
  • igazol, alátámaszt, argumentál (szaknyelvi), bizonyságot tesz, tanúsít, tanúságot tesz, hitelesít, nem hagy kétséget (valami felől), megerősít, demonstrál, dokumentál, adatol, okadatol, megmutat, szemléltet, kimutat, levezet, affirmál (szaknyelvi)

áteresztőképesség

főnév
  • átbocsátóképesség (szaknyelvi), vezetőképesség (szaknyelvi)

bőrkeményedés

főnév
  • bőrvastagodás, bütyök, tyúkszem

éjjeliszekrény

főnév
  • éjszekrény (régies), nahtkasztli (bizalmas), kasztli (bizalmas)